fbpx

Precíziós növénytermesztési tanácskozás Zimányban

Írta: Szerkesztőség - 2011 augusztus 05.

A problémákat hamar felismertük, 1968-ban elsőként hazánkban tiltották be a DDT-t, a növényvédő-szerek használatának előnyei mellett problémáira is rájöttünk. A gazdálkodói modell átalakulásával viszont hiányos tudású, növényvédelmi szempontból felkészületlen termelők kerültek gazdálkodói pozícióba. A közelmúlt hatóanyag felülvizsgálatainak és –visszavonásainak viszont részben az lett az eredménye, hogy újra éli fénykorát pl. a pipacs és a parlagfű. Az unióhoz való csatlakozás eredménye lett az áruk szabad áramlása, ennek következtében pedig új „ellenségek” is megjelentek, pl. a keleti cseresznyelégy. Mindez csak ízelítő a problémákból, ugyanakkor az országnak 2011 végéig kell megalkotni azokat a jogszabályokat, amelyek a 128/2009 EK integrált növényvédelmi irányelv teljesítését biztosítják, 2014-től ugyanis már mindezek bevezetésre is kerülnek majd. Kevesebb vegyszerrel, több szaktudással” szlogen lesz az integrált technológiák nagyon lesarkosított lényege, bár ezt már a zimányi konferencián is helyesbítették, hiszen nem a növényvédőszer-felhasználásának csökkentése a cél, hanem hatékonyságának növelése elsősorban.

A precíziós növénytermesztés konferenciáját már hagyományosan Farkas László okleveles agrármérnök, agrárközgazdász gazdaságában tartották a somogyi Zimány község határában. A 630 hektáros birtokon hat éve folytatnak precíziós tápanyag visszapótlást a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával együttműködve.

A sokat emlegetett precíziós gazdálkodás lényege nem abban van, amit egy laikus kívülről megállapít: GPS a traktorban, a traktoros munkájának minden pillanata nyomonkövethető, visszaellenőrizhető, de még csak nem is az a fontos, hogy kelés után hibátlanul párhuzamosak a sorok. Farkas László a precíziós növénytermesztés lényegét abban látja, hogy ha a gazdálkodó tisztában van földjének heterogenitásával, akkor azt annak megfelelően tudja kezelni, mind tápanyag utánpótlásban, mind gyomirtásban. Ez pedig már költségmegtakarítást is fog jelenteni. A heterogenitás pedig a talaj tápanyagszolgáltató képességében, humusz ellátottságában, kötöttségében, vízgazdálkodásában egyaránt jelentkezhet. Ha ezekhez viszont tudunk alkalmazkodni, akkor a növénykultúránk sokkal nagyobb eséllyel éri el a termelési potenciálját, mi pedig a remélt termésátlaggal az előre kalkulált árbevételt. Az elveket és indokokat már ismerjük, most a szakmai programból csemegézünk:

A Farkas Kft. búzatábláin 2008-2011 között, összesen 658 hektár búzában, 16 táblából összesen 1304 gyomfelvételezési mintahely alapján precíz gyomfelvételezéssel, precíz permetezéstechnikával a terület 60%-án nem kellett gyomirtó szerrel permetezni. – ez már a Nyugat Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári karáról Dr. Schmidt Rezső és Dr. Reisinger Péter professzorok előadásából derült ki. Ugyan kicsi az esély arra, hogy ha precíziós növénytermesztésre adjuk a fejünket, akkor egy professzor fogja majd a táblánkban a gyomokat keresni és beazonosítani méterről méterre, de az elsőknek még kijárhatott ez a privilégium. Azóta már a „kis” Farkas is megtanulta a leckét, hiszen ezeknek az adatoknak a betáplálása lesz az alapja a gyomtérképnek és egyúttal a szerek kijuttatásának, és ezzel együtt a költségmegtakarításnak is. Volt olyan szélsőséges év, amikor 76%-os volt a megtakarítás,de persze akadt olyan évjárat, amikor csak 38%. Viszont a 630 hektárra ezt kiszámolva hatalmas számokról van szó. Nem véletlen ezek után, hogy nem növényvédő szerekről, sokkal inkább tápanyagokról, talajbaktériumokról esett szó a rendezvényen, így például a Timac agro Hungary tápanyag utánpótlásban nyújtott lehetőségeiről és a Agro.bio Hungary BactoFil talajbaktériumáról esett inkább szó részletesen.

Mitől marad a pénz a kasszában?

Nem spórolásról van szó természetesen, hanem a precíziós gazdálkodásnak és a vele járó gyomfelvételezésnek köszönhetően csak ott és csak azt a szert kell kijuttatni, amilyen fertőzöttség ott valóban jelen van. És mindez létezhet akár egy menetben, számítógépes vezérléssel, mindehhez a technológia már adott. Az Ag Leader SMS basic precíziós megoldásokra tervezett szoftvert és az Ag Leader OpTrx szenzort Nagy Bence, az Agromatic Kft. térinformatikai szakmérnöke mutatta be a résztvevőknek, a szenzor munkáját a sátorban két frissen feláldozott kukoricán illusztrálta, ugyanis ezek a konyhanyelven zöld felismerőnek titulált műszerek már valóban érzékelik a növény fejlettségét (nagyságát, zöldfelületét), és annak megfelelően módosítják a tápanyagdózisokat. A kísérlet láttán már csak arról oszlottak meg a vélemények, hogy mi a gazdaságosabb megoldás, ha a satnyábbat jobban tápláljuk vagy inkább annak a növénynek adjuk azt a mennyiséget is, amelyik már eddig is jól szerepelt, megelőlegezve neki a még nagyobb eredményt. Ezek már inkább filozófiai vitába torkollottak, a technikai háttérről a www.agromatic.hu oldalon tovább tájékozódhatnak Olvasóink.

A precíziós növénytermesztés tanácskozáson előadást hallottunk a sorvezérelt kultivátorozásról és a posztemergens sávpermetezés technikai lehetőségéről és költségkíméléséről Borsiczky Istvántól, a Tomelilla Kft. ügyvezetőjétől. A gépparkban viszont láthattunk más precíziós gazdálkodásra alkalmas vagy átalakított gépet is, így Kverneland CTS kultivátoros középmélylazítót, ACCORD Optima precíziós vetőgépet, átalakított Rau permetezőgépet, BactoFil JET talajbaktérium kijuttatót (Farmcenter Kft), Garford sorközkultivátort (szintén sávos műveléshez), CLAAS kombájnt, New Holland traktort.

Fogunk még hallani Zimányról is, a precíziós gazdálkodásról is, lesznek még átalakított gépek, sőt új technológiák minden bizonnyal. Az mindenesetre pozitív kicsengése a változásnak, mikor a jövedelmezőség a környezetünk védelmével is párosul. Nem tudom kihagyni a sokat említett idézet, miszerint a „A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön…”