Búzavetés

Őszi-tavaszi tapasztalatok

Mindannyian emlékszünk még, hogy a 2018-as ősz mennyire száraz volt. Sokfelé repce a zsákban maradt, és majdnem mindenki panaszkodott, hogy a búza vetésénél is milyen szárazok voltak a talajok.

Mit lehet csinálni, hogy a vetőmag kikeljen?

Automatikusan mindenki mélyebbre – kb. 5-6 cm-re – vetette a búzát. Sokat beszélgettünk, tanakodtunk róla, hogy ez e a jó mélység, vagy mégis az az optimális 2-3 cm mélység maradjon. Miért dilemmáztunk? A sekély vetésnél nagyobb, jobb a bokrosodás, a mélyre vetett magvak esetén kisebb, de lehet, hogy ennél nagyobb arányú a kelés.

Nagyon jól jött a Saaten-Unionnal együtt elvégzett kísérlet. A kísérletet kétféle vetőmaggal végeztük: normál és kalibrált (!). A búza csírázásához a mag súlyának kb. 60% megegyező vízre van szükség. A szárazságban az aprómagvak könnyebben kicsíráznak, de akár hamar is kipusztulhatnak. Az igen nagy magnak sok vízre van szüksége, és ezenfelül a fiatal növény sokáig él a magból, így nincs rákényszerülve a gyökérképzésre. Azt tapasztaltuk, hogy a kalibrált vetőmag nagyobb arányban, és egyenletesebben kelt. A vetésmélység kísérlet (2-2,5; 4-4,5; 6-6,5 cm) megmutatta, hogy akár kalibrált vagy nem kalibrált vetőmagról is legyen szó: minél sekélyebben van a földben annál jobb/nagyobb a bokrosodása, és gyökértömege is!

Egy másik kérdés

Mivel betiltották a rovarölős csávázást, mi lesz a korai vetésű növényekkel? Ajánlott legalább gombaölős csávázást elvégezni, és 1-2 héttel később vetni a korai vetéseket. A jó bokrosodás érdekében, a sor mellé/sorba pedig műtrágyát juttassunk ki. Lehet ez aprószemcsés starter mikrogranulált műtrágya, vagy hagyományos NP. A nagy dózist kerüljük, mert ha a növény a közvetlen környezetében nagy mennyiségű műtrágyát talál, akkor nem fejleszti a gyökereit/ellustul, és stressz esetén nem tud reagálni. A tapasztalat az, hogy kb. 35-40 kg/ha DAP nagyon jó hatással van a fiatalkori fejlődésre, és ez elősegíti az őszi, intenzívebb bokrosodást is.

Egy következő kísérlet a búza szemenkénti vetése

Addig, míg 4-4,5 millió csírát vetünk, nem látszik semmi különös, az állomány szép haragoszöld. Azonban, ha lemegyünk a vetési normával 2-2,5 millió csírára, akkor azt tapasztaljuk, hogy találunk olyan helyeket, ahol a vetőmag csokrosan helyezkedik a talajban. Olyan helyeket, ahol nincs vetőmag, és megint olyanokat, ahol jó a távolság. Az alacsony csírával történő vetésnél arra kell törekedni, hogy az állomány egyenletes legyen, minél kevesebb legyen a csokrosvetés és a kihagyás! Ugyanaz a mennyiségű búzavetőmag szemenként elvetve, kb. 20 kg N-hatóanyaggal kevesebből tudja elérni azt a termésszintet, mintha normál vetettük volna. Azt is tapasztaltuk, ha a vetőmag relatív szűk kalibrálási intervallumban van, akkor normál vetésnél jobb és egyenletesebb a növények közötti távolság.

1,5 millió mag/ha szemenként vetve

1,5 millió mag/ha normál vetésben

A tavaszi szemlék során az ősszel látottak és sejtettek beigazolódtak, ugyanis a sekély (2-2,5 cm) szemenként vetett állomány néz ki a legjobban. A nagy csíraszámmal vetett állomány az elején jobban mutatott (ezt szoktuk meg, tömött az állomány), de a bokrosodás végével és a kalászolásnál a különbség eltűnik, inkább még meg is fordul!

Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy minél egyöntetűbb a vetőmag, annál jobb a vetőgépben a keresztirányú, és hosszanti eloszlás. A Horsch legújabb SingularSystem csoroszlyával történő vetéssel – ahol a vetőmagot egy extra fogókerék ágyazza be a talajba – sokkal stabilabb és biztonságosabbá vált a vetés. Ugyanezen a csoroszlyán keresztül műtrágyát is tudunk úgy a talajba – a vetőmag közvetlen környezetébe juttatni –, hogy az nincs kontaktusban a vetőmaggal, ez a DoubleShot-rendszer!

Az Axiál, mint a Horsch gépek forgalmazója, rendelkezik olyan bemutatógépekkel, amelyekben az előbb említett felszereltségeket megtaláljuk, így bárkinek lehetősége lehet az értékesítő kollégákkal bemutatókat leegyeztetni, és a saját körülményei között a gépeket kipróbálni!

Szász Zoltán

+36-30/743-0302