Az erdőtelepítés is segíti a fenntartható mezőgazdaságot

A gazdák a talaj szénmegkötő-képességének új agrotechnikai eljárásokkal történő alkalmazásával és növekvő erdőtelepítésekkel járulhatnak hozzá az éghajlati változások hatásainak csökkentéséhez.

Az Európai Unió tanácsának elnökségét ellátó Finnország meghívására az uniós mezőgazdasági miniszterek többek között a mezőgazdaság és a gazdálkodók klímapolitikában betöltött szerepéről cseréltek véleményt Helsinkiben. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a talaj szénmegkötő-képességének javítása és ezzel összefüggésben az erdőtelepítés kiemelten fontos a fenntartható mezőgazdasági termelés megvalósításához.

A talajok nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági termeléshez, így a világ egyre növekvő népességének egészséges élelmiszerekkel történő ellátásához. Emellett nagymennyiségű szerves szenet képesek eltárolni, ezért közös érdekünk a talajok minőségének megóvása, amelyhez elengedhetetlen a gazdálkodók fokozottabb bevonása és ösztönzése a talajok szerves széntartalmának megőrzésében, hangsúlyozta dr. Nagy István agrárminiszter.

Az éghajlatváltozás negatív hatásainak kivédésében a talaj mellett kiemelt szerepe van ez erdőnek. Ezért elkötelezett szándéka a magyar kormánynak, hogy az ország erdősültségét 27 százalékra növelje. Ezt a célt szolgálhatja majd az országos fásítási program, amelyhez kapcsolódóan az Agrárminisztérium az idén a duplájára emelte az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló támogatások összegét, illetve megnövelte a támogatások igénybevételének időtartamát.

A Közös Agrárpolitikának is megfelelő ösztönzőket kell nyújtania a gazdák számára. Az állandó gyepterületek fenntartása, valamint a takarónövények alkalmazása fontos eszközök a talaj szénkészletének megőrzésében és a vidékfejlesztési politika is támogatja a fenntartható gazdálkodást elsősorban az agrár-környezetgazdálkodási és agrárerdészeti intézkedéseken keresztül. A megfelelő támogatási eszközök azonban nem lehetnek hatékonyak megfelelő nagyságú uniós források nélkül. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a KAP-ra fordítható uniós források nagysága legalább a jelenlegi szinten maradjon meg a 2020 utáni időszakban is, adta hírül az AM Sajtóiroda.