A remény hónapja: szeptember

A koronavírus-járvány első hulláma mély nyomot hagyott a nemzetgazdaságon. A külkereskedelmi teljesítmény szemüvegén keresztül visszatekintve az év háromnegyedére bizton állítható, hogy a nemzetgazdasági területek között az élelmiszer-gazdaság még a kevésbé sérült területek közé tartozott. A visszaesés, az élelmiszer-gazdasági export 6-9%-os mérséklődése csak áprilisra és májusra korlátozódott, júniusban már a regenerálódás jegyei kerültek túlsúlyba. Az átütő erejű változás, a valóságos növekedési pályára állás azonban szeptemberig váratott magára.

Az élelmiszer-gazdasági kivitel a koronavírus-járvány első hullámában durván leültette a világgazdaságot, így Európa és benne a magyar gazdaság szolgáltatásokra épülő és a nemzetközi kooperációnak leginkább kitett ágazatai is komolyan sérültek. Jóllehet, a turizmus leállása, az ún. HORECA szektor ellehetetlenülése az élelmiszer-fogyasztásra is negatív hatással volt, hiszen az ún. „láthatatlan export”, a külföldi turistákra alapozott vendéglátás, a bor- és gasztronómiai turizmus megszűnt, azonban az élelmiszer-gazdaság, a stabil hazai kereslet és az export gyors magára találása következtében még így sem veszített akkorát, mint például a járműgyártás. Ami az exportpiaci helyzetképet illeti, az áprilisi és májusi visszaesésből az élelmiszeripari kivitel gyorsan feltápászkodott. Jóllehet a kivitel már júniusban elérte az előző évi, azonos időszaki szintet, de a valóságos nekilódulás szeptemberig késlekedett. Visszatekintve a június és a szeptember közötti időszakra, a kivitel bővülésének sokkal inkább a koronavírusjárvánnyal sújtott, legjelentősebb külpiacaink felvevő képessége, semmint az elégtelen exportárualapjaink szabtak gátat.

Áttekintve a statisztikailag feldolgozott háromnegyed év kiviteli adatainak a havonkénti alakulását, beszédes jelenség, hogy míg az 1–8. havi agrárkivitel még „csak” 2,1%-os többletet mutatott, addig a szeptember havi kivitellel gazdagodott, összevont 1–9. havi exportteljesítmény már 2,4%-os növekményt jelzett.

1. táblázat. Élelmiszer-gazdasági kivitelünk havi alakulása 2020 I–III. negyedévében, a főbb árufőcsoportok szerinti csoportosításban, forrás: KSH

A gazdaság regenerálódásának hazai bizonyítékai

Az év háromnegyedének történéseit bemutató (KSH) gazdaságstatisztikai adatokból egyértelműen kiviláglik, hogy javulnak a mutatók, élénkül a gazdaság, és a külkereskedelmi teljesítmény is bővül. Míg az 1–8. havi kiviteli adatok szerint az ország exportja 72,2-ről 65,3 milliárd euróra csökkenve mintegy 10%-os visszaesést mutatott, addig az 1–9. havi adatok szerint a kivitel visszaesése már érzékelhetően mérséklődött; összességben 82-ről 76 milliárd euróra csökkenve már csak 7,7%-os visszaesést mutatott. Ezen belül az optikai és orvosi műszerek kivitele 12%kal, a járműexport pedig mintegy 17%-kal csökkent, ugyanakkor a legjelentősebb exportnagyság-rendű termékcsoport, a gépek, berendezések kivitele „csak” mintegy 5%-kal esett vissza. Ezzel szemben az év első nyolc hónapjában a járműexport még 21%-os visszaesést, a gépek és villamossági termékek kivitele pedig 13%-os visszaesést mutatott. Az agrártermékek exportjának 2,5%-os növekedését ilyen összefüggésben érdemes szemlélni. Ami pedig az export-import szaldót illeti, még szembeötlőbb a gazdaság regenerálódási folyamata, benne az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági fontosságának alakulása, hiszen 2020 első háromnegyed évében az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi mérlegtöbblete, a fizetési mérleget kedvezően befolyásolva, a nemzetgazdaság külkereskedelmi szaldójának (85%-ról visszaszorulva) a 67%-át adta, ami egy nem egészen 10%-os exporthányadú (élelmiszer-gazdasági) termékkör esetében több mint figyelemre méltó.

Exportszerkezet és exportdinamika 2020 I–III. negyedévében

Az élelmiszer-gazdasági exportszerkezet elemei közül a legjelentősebb részarányt a magasan feldolgozott termékeket képviselő „élelmiszer-készítmények, ital, dohány” árufőcsoport termékkörei képviselik. Ezt követi a növényi termékek csoportja, illetve benne a zöldséggyümölcs termékek sora, és a legnagyobb exportvolument képviselő gabonatermékek exportja. A harmadik legjelentősebb termékfőcsoportot az élő állatok és állati termékek termékkörei alkotják, és végül a legszerényebb exportrészarányt (a kivitel 5,8%-át képviselve) az állati és növényi olaj és zsír termékkör adja.

Augusztushoz képest szeptemberben az élő állat és állati termékek exportja, 8,8%-kal bővülve, 13,3 ezer euróval nőtt, a növényi termékek kivitele, 8,6%-kal bővülve, 17,5 ezer eurós többletet hozott, az élelmiszerkészítmények, ital, dohány árufőcsoport exporttöbblete pedig, 12,9%-kal bővülve, 44,4 ezer eurót tett ki. A relatíve legjelentősebb szeptember havi kiviteli többlet, mintegy 28,3%os növekménnyel az állati és növényi zsír, olajtermékekhez kötődik. Ezek a szeptember havi növekmények adnak magyarázatot arra, hogy mi az oka annak, hogy az I–III. negyedévi kivitel az előző év azonos időszakához képest 2,5%-kal bővült, holott az 1–8. havi kiviteli adatok „csak” 2,1%-os bővülést vetítettek előre. A szeptemberi többlet, augusztushoz képest, nominális értékben összességében 85 millió eurót tett ki, ami 12%-os növekményt takar, és több mint felerészben, 44,4 millió eurós többlettel az élelmiszer-készítmények, ital, dohány árufőcsoport termékkiviteléhez kötődik. A növényi termékek exporttöbblete 17,5, az élő állat és állati termék együttes kivitele pedig 13 millió euróval járult hozzá a 9. havi többlet kialakulásához. Arra természetesen nincs garancia, hogy az exportlendület az év további hónapjaiban is kitart, de a bővülés alapfeltételét jelentő exportárualapok a 2020-as végleges termésbecslési adatok ismeretében, legalább is a növényi termékek nagyobbik hányadát képező gabonatermékek tekintetében, biztos alapot teremhetnek arra, hogy termékhiány nem fékezi majd a kivitel bővülését. Az exportbővülés lehetőségét a nemzeti fizetőeszköz jelenlegi árfolyama kifejezetten támogatja, hiszen az importot drágítja, az exportot pedig ösztönzi.

Ha az egyes termékfőcsoportok nominális kiviteli értékeinek havi alakulása esetleg nem is mond túl sokat a kivitel dinamikájának alakulásáról, azt mindenképpen lehetővé teszi, hogy a 2020-as havi kiviteli adatokat az előző év azonos időszaki teljesítményéhez viszonyítsuk. A viszonyszámok sokasága felszínre hozhatja azt a szerkezeti elmozdulást, ami a 2020-as kiviteli többlet mélyén meghúzódik.

A koronavírus-járvánnyal nem annyira (illetve, ha márciusra gondolunk, akkor csak részlegesen) sújtott hónapok havi exportteljesítményéből kiviláglik, hogy jól indult a 2020-as év. Dinamikusan bővülő exportra számíthattunk volna idén, ha nem küldi padlóra a világgazdaságot, a turizmust, a HORECA szektort és az ipar számos területét a világjárvány. Bár a növekmény hajtóerejét február és június között elsősorban a gabonakivitel dinamizálódása adta, de a legnagyobb kilengések mégis az élelmiszer-készítmények, ital, dohány árufőcsoport termékeinek kivitelét jellemezték. Itt érzékelhető a leginkább a kiviteli teljesítmény áprilisi, májusi beszakadása is. Mindemellett ennél a népes termékkörnél regenerálódott a leglátványosabb formában az export. Összességében nézve a négy, élelmiszer-gazdasági exporttermékkört júniustól kezdve (augusztust leszámítva) már ismét növekedési pályára állt az agrárkivitel, aminek a csúcsát valóban a szeptemberi hónap jelentette. Itt azonban már nem a gabonaexport, hanem a magasan feldolgozott termékek kivitele, azaz az élelmiszerkészítmények, ital, dohány árufőcsoport termékeinek exportbővülése adta a növekmény fő forrását.

 
1. grafikon. Kiviteli dinamika havi változása az egyes árufőcsoportok szintjén

2. grafikon. A 2020. szeptemberi export, az előző havi kiviteli értékhez viszonyítva

Az egyes árufőcsoportok havi kiviteli adatainak hektikus alakulása azt a képzetet keltheti, hogy a világjárvány enyhültével a jelenleginél lényegesen nagyobb lendületet is vehet a magyar agrárexport. Az egyes eseteket nézve a 36 esetből 21 esetben jóval 100% felett alakult a havi kivitelünk. A kiugróan bővülő exporteseteket nézve 12 esetben 10% közeli, illetve a feletti havi növekményeket találunk. Egészen 13,5%-os felső határig bővültek a havi exportértékek, mégpedig úgy, hogy a pozitív esetek zöme az exportunk 44%-át reprezentáló, magasan feldolgozott termékek csoportjába tartozik. Egyértelműen pozitív jelenségről van szó, hiszen a feldolgozott termékekben lényegesen nagyobb hozzáadott értékű magyar munka testesül meg, mint az alapanyagként, illetve feldolgozatlan termékként exportált termékekben.

A szeptemberi ütemváltás részletei

A négy árufőcsoport kiviteli jellemzőit a kiviteli adatok mellett a viszonyszámok szintjén is érdemes bemutatni.

Az egyes árufőcsoportok termékkörei közül a szeptemberi exporttöbblethez való hozzájárulásuk mértéke alapján érdemes válogatni.

Élő állat és állati termékek kivitele

Az élőállat-export augusztushoz képest szeptemberben szerény többletet mutatott. A növekmény 5%-os, ami közel 2 millió eurót reprezentál, és ehhez az élőmarha-export mintegy 28%os, az élősertés-export több mint 25%-os és az élőbaromfi-export mintegy 13%-os havi bővülése járult hozzá. Említésre érdemes továbbá az élőhal exportjának megugrása, mintegy 45%-os bővülése is. A hús- és vágási melléktermékek szeptemberi exportja 12,8%-kal bővült az előző hónaphoz képest. A növekmény 8,7 millió eurós, melyhez a friss, hűtött marhahús exportja 21%-os növekménnyel járult hozzá, holott ennek a terméknek a kivitele 2019 azonos időszakához képest mintegy 25%-kal csökkent.  A sertéshúsexport mintegy 11%-kal, a négylábúak vágási melléktermékeinek kivitele 24%-kal, a baromfiágazat vágási melléktermékeinek exportja pedig 15%-kal bővült.

A tejtermékek szeptember havi exportja is pozitívan alakult. Az augusztusi szinthez viszonyított növekmény összességében 5%-os. Ezen belül a folyadéktej exportja 9,5%-kal nőtt, ám az exportérték tekintetében hátul kullogó sűrített tej exportja viszont a 24-szeresére nőtt. Ezzel szemben a 11,6 millió eurós exporttal jelentkező sajtexport mintegy 13%-kal, a vajexport pedig mintegy 5%-kal csökkent. A szeptember havi tojásexport augusztushoz képest szinten maradt. Az előző év azonos, tehát a 2019. szeptemberi kiviteli értékéhez képest viszonyítva azonban csökkent. A visszaesés igen jelentős, hiszen meghaladja a 20%-ot.

Mézexportunk viszont továbbra is szárnyal: tudomást sem véve az idei igencsak gyenge országos méztermésről, megközelítve a szeptember havi 8,8 millió eurós szintet, az augusztusi kiviteli értékre másfél millió eurót ráfejelve, mintegy 20%-os bővülést mutatott.

A növényi termékek szeptember havi exporttöbblete

A zöldség- és gyümölcstermékek exportja 2019 szeptemberéhez viszonyítva összességében igen jelentősen bővült. Jóllehet a zöldségexport ugyan csak 4,4%-os növekményt mutatott, de a gyümölcsexport, a korábbi hónapok gyengébb kiviteli teljesítményét feledtetve, mintegy 36,2%-kal bővült. A 2020. szeptember havi folyamatok (az előző hónaphoz viszonyítva) nem ilyen pozitív képet mutatnak. Szeptemberben ugyanis (augusztushoz képest) 3%-kal csökkent a zöldségexportból származó árbevétel, és 20%-ot meghaladóan esett vissza a gyümölcsexport. E tekintetben tetten érhető a súlyosan aszályos tavasz és a késő tavaszi, drasztikus fagyok termésmennyiségre és termésminőségre gyakorolt negatív hatása.

Gabonatermékkör

A gabonatermékkör összességében mintegy 20%-os bővülést mutatott szeptemberben az előző hónaphoz képest. Az ördög azonban itt is a részletekben bújik meg. A növekmény ugyanis kizárólag a búza exportjának rendkívül dinamikus bővülésére, nevezetesen a búzaexport augusztusról szeptemberre történő 60%-os növekményére vezethető vissza. Egyéb pozitívumról ebben a termékkörben nem beszélhetünk, hiszen a kukoricaexport mintegy 21%-kal, az árpaexport pedig hozzávetőlegesen 9%-kal esett vissza szeptemberben. Pozitívum, hogy a malomipari termékek exportja legalább szinten maradt.

Az olajosmag-export összességében ugyan jól teljesített, hiszen 7%-os szeptemberi bővülést mutatott, de ehhez az eredményhez valójában csak a napraforgómag exportja járult hozzá pozitívan, a maga mintegy másfélszeres, 5 millió eurót elérő exportnövekményével. Ezzel szemben mind a szójabab, mind a repcemag kivitele egyaránt 15-15%-kal esett vissza az augusztusi exportszinthez képest.

Állati és növényi zsír, olaj exportja

Az augusztushoz viszonyított szeptemberi növekmény rendkívüli, a főbb termékcsoportok szintjén a leglátványosabb, hiszen az export egy hónap alatt összességében 28,3%-kal nőtt. Ezen belül a sertészsír és szalonna exportja 37,3%-os bővülést, a napraforgóolaj exportja 44,4%-os, a szójababolaj kivitele pedig 65,8%-os bővülést mutatott. A legszerényebb növekedést mutató repceolajkivitel is az átlagos bővülési ütemet többszörösen meghaladó módon bővült, 15,2%-kal nőtt.

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek szeptember havi többlete

A rendkívül sokszínű termékkört magában foglaló árufőcsoport a 2020. szeptember havi élelmiszer-gazdasági kiviteli érték közel felét, 47,5%-át adva 13%-os szeptember havi bővülést ért el az augusztusi exportértékhez képest. Végigpásztázva az itt található fő termékegyütteseket a szeptember havi kivitel alakulásáról az alábbiak mondhatók:

A húsból, halból készült ételkészítmények exportja, 31 millió eurót meghaladva, 8,1%-os bővülést mutatott. A cukor- és cukorkakivitel, 20 millió eurós szintet elérve, 12,3%-kal, a 22 millió eurót meghaladó kiviteli értékű kakaókészítmények exportja pedig 61,5%-kal nőtt. A gabonaalapú sütőipari és cukrászati termékek közel 24 millió eurós kivitele 15,5, a tartósított zöldségek közel 55 millió eurós nagyságrendű termékegyüttese 26,5, a kávé, teakivonatot, étrend-kiegészítők, fagylaltok, jégkrémek együttesét magában foglaló, összességében 62 millió eurós konglomerátum összességében 12,4%kal bővült. Impozáns növekedési jellemzőkkel bírt a szeptember havi exportunk mintegy felét reprezentáló termékegyüttes.

Az italok, szesz termékcsoport kivitelét 4%-os növekmény jellemezte 2020 szeptemberében, az előző hónaphoz viszonyítva. A több termékkörből építkező termékcsoport legjelentősebb termékkörét, 36,2 millió eurós exportértékben a 2,5%-kal bővülő a bioetanolexport adta, majd az ízesített ásványvizek következnek 20 millió eurót meghaladó kivitellel, stagnáló kiviteli jellemzőkkel. Az exportértékben harmadikként megjelenő borexportunk közel 12 millió eurós szeptemberi kivitele viszont 22,2%-os növekményt takar. Ezen belül a pezsgőexport 72%-kal, a palackos bor exportja pedig 26%-kal nőtt. Jelentősen, mintegy 23%-kal csökkent viszont a 2,1 millió eurós hordósbor-export, így a borkivitelen belül előretörtek a jobb árfekvésű palackos borok.

Az élelmiszeripari melléktermékek havi kiviteli értéke, 80 millió eurót túllépve, 10%-os többletet mutatott. Ennek a termékcsoportnak a meghatározó részét kutya- és macskaeledel és az egyéb háziállatok tápjai képezik. A 44 millió eurós értéket képező kutya- és macskatápexport 6,9%-kal, a más háziállatok számára készült, 12,2 millió euró értékű tápok exportja pedig 15,2%-kal bővült.

A fenti információk alapján bizton állítható, hogy 2020 szeptemberében magára talált az élelmiszer-kivitel, ami a járvány gazdaságot is sújtó periódusai után, a jövőre nézve rendkívül pozitív jelenség.

Összeállította: Dr. Szabó Jenő