Milyen tőszámmal vessük a kukoricánkat? – Bayer tanácsok

Már a 2000-es évek elejétől évről évre nagyobb hangsúlyt kap a DEKALB Nemesítési és Fejlesztési kísérleteiben a hibridek tőszámreakciójának részletes vizsgálata és megismerése. A helyes tőszám kiválasztása a komplexitás végett kihívást jelenthet a gazdálkodók számára, hiszen ehhez szükséges lenne már áprilisban „megjósolni” az évjáratot, csapadékeloszlást, tábláink várható hozamát. Ezt a bizonytalanságot fokozza, hogy különböző nemesítőházak olykor más-más koncepciót fogalmaznak meg az optimális tőszám kiválasztásához.

A Bayernél egyedülálló módon nem a kukorica növény szintjén vizsgáljuk a tőszámreakciót, hanem hibridspecifikusan, hatalmas adatbázisra támaszkodva vonunk le következtetéseket. Egy új DEKALB hibrid piacra vezetése előtt sokéves tőszámtesztelést folytatunk Európa több mint 50 helyszínén. Különböző termesztési szinteken és talajtípusokon, a precíziós növénytermesztés minden technológiai elemét felhasználva tesztelünk. Hatalmas kísérleti hálózatból érkező adatbázis az alapja a táblaszintű vagy táblán belül változtatott tőszámajánlásainknak. Ennek egyik támogatási eleme volt korábban a Dekalb SMART program, majd az elmúlt években pedig az egyre nagyobb körben ismert és használt Climate FieldView rendszer.

Két különböző hibrid tőszámreakció-görbéje 15 t/ha termésszint esetén

Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a különböző hibridek tőszámsűrítésre adott válaszukban jelentős különbséget mutatnak. Ennek két szélső értéke az egyértelműen fix csőtípussal rendelkező hibridek, illetve a rendkívül flexibilis csőtípussal rendelkezőek. Természetesen a két fő csőtípus között több, átmeneti kategória is beazonosítható. Minden típusnak megvannak az előnyös tulajdonságai, melyeket megfelelő körülmények közé helyezve kihasználhatunk (1. kép és 2. kép).

Bemutató csőszekrény. 5 különböző tőszámmal vetett, 1 m² területű parcella csőmintái DKC5092 esetén, 15 t/ha termésszinten. Szintek lefelé haladva: 65000 tő/ha, 80000 tő/ha, 95000 tő/ha, 110000 tő/ha, 125000 tő/ha

Általánosságban elmondható, hogy a legújabb DEKALB kukoricahibridek magasabb tőszámon való alkalmazhatósága fontos nemesítési cél, mely megkülönböztet minket a piacon. Fenológiai és agronómiai szempontok szerint a kompakt, alacsonyabb megjelenésű, erektív levélzettel rendelkező hibrideket előnyösebbnek tartjuk, hiszen képesek jobban tolerálni a sűrítési stresszt. Nagy hangsúlyt fektetünk a kukorica-portfóliónkban lévő hibridek tökéletes pozícionálására, hiszen teljesítményük nagy mértékben változhat a termésszint, valamint a stresszfaktorok mértéke és a beállt tőszám alapján.

Gyakorlati szempontból az alábbi lépéseket javasoljuk a megfelelő tőszám meghatározására:

– Többéves kukoricatermesztési tapasztalataink, technológiánk alapján határozzuk meg a célhozamot az adott táblán. Vegyük figyelembe a téli feltöltőcsapadék mennyiségét, illetve az egyéb lehetséges kockázatokat, de számoljunk azzal a várható hozamnövekedéssel is, melyeket innovatív befektetéseink segíthetnek az adott évben (pl. tápanyag-utánpótlás, gyomirtási technológia fejlesztése, precíziós technológiák alkalmazása, legújabb nemesítésű hibrid használata stb.).

– Táblaszintű tőszámválasztás esetén (amennyiben nincs lehetőség táblán belül változtatott tőszámbeállításra) segítségül minden DEKALB hibrid terméklapján megtalálható 3 különböző termésszinthez tartozó javasolt, beállt tőszámérték. Összegyűjtöttünk néhányat:

Termőhely-kategóriákhoz tartozó javasolt, beállt hektáronkénti tőszám

Ez az ajánlás az adott termésszint profitmaximumához tartozó tőszámszámértéket mutatja hibridspecifikusan, adatbázisunk alapján.

• Fix csőtípussal rendelkező hibridek (pl. DKC5075 és DKC4792) használata során számoljunk azzal a ténnyel, hogy kedvező körülmények esetén (12 t/ha feletti várható terméshozam mellett) ez a típusú hibrid kevésbé tudja növelni csőméretét, tehát tőszámemeléssel lehetséges csak kihasználni a hibridben és a táblában rejlő terméspotenciált: több tő, több cső eredménnyel. A 86000 beállt tő/ha a javaslatunkban e hibridek esetén kiváló termőhelyre való pozícionálásnál mindenképpen indokolt.
• Flexibilis csőtípussal rendelkező hibridek (pl. DKC4391 és DKC4897) tőszámajánlata szűkebb intervallumban mozog a különböző termésszinteken, ez a típus jobban tudja kompenzálni a termesztési hibákat és szélsőséges évjárati hatásokat is. Gyengébb termőterületeken, 7 t/ha alatti várható termésszint esetén 68000 tő/ha az adatbázisunk szerinti javaslat. A flexibilis hibridek használata nagyobb biztonságot nyújthat nekünk abban az esetben, ha alulbecsüljük a várható terméshozamot, és mégis kedvezővé válnak a klimatikus körülmények is, hiszen ezt nagyobb méretű csövekkel képes kompenzálni. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a nagymértékű flexibilitás is limitált lehet, ugyanis, ha túl alacsony tőszámot alkalmazunk, és szintén alulbecsüljük a várható terméshozamot, akkor kihasználatlan terméspotenciál marad a táblán, mert a hibrid már nem lesz képes tovább növelni csőméretét.

– Tőszámváltoztatásra képes vetőgép használatánál a kijuttatási térkép szerkesztésekor is ezeket a szempontokat javasoljuk figyelembe venni, azzal a különbséggel, hogy a táblán belüli terméspotenciál-zónák kijelölése és „egymáshoz viszonyított súlyozása” megfelelően történjen. Segítséget nyújthat ehhez a Climate FieldView rendszer, mely hatékonyan dolgozza fel a historikus adatainkat az adott tábláról, és készít hibridspecifikus kijuttatási térképet, figyelembe véve a különböző terméspotenciál-zónák egymáshoz viszonyított különbségét. Ma Magyarországon ez egyedülálló technológia, mely automatizálja az egyébként körülményes és nagy térinformatikai szaktudást igénylő, hosszadalmas feladatot.

– A vetés megkezdése előtt mindenképpen győződjünk meg a vetőgépünk megfelelő műszaki állapotáról, kalibrálásáról, és kalkuláljunk a vetőmag minőségi paramétereinek értékével is a végső vetett tőszám biztosításáért.

Azoknak a termelőknek, akiknek üzemi, beállt tőszámuk jelentősen eltér az általunk javasolt értékektől, és szkeptikusak a tőszámsűrítés témakörében, javasoljuk a kis területen történő (akár néhány gépalj területnyi) próbát, majd ennek bemérését!

Frőhlich Benjámin
fejlesztőmérnök, Bayer Crop Science