Most kiderül, melyik tűri jobban az extenzív viszonyokat

Júniusban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szántóföldi szakmai napot tartott Száron, a Csoroszlya Farmon, ahol az ökogabonák kisparcellás fajtakísérleteit lehetett megtekinteni.

 

Nemzetközi projekt

Szár csak egy helyszín a 7 közül, ahol idén először végez posztregisztrációs fajtakísérletet a Vetőmagszövetség, az ÖMKI-vel karöltve. 19 külföldi és hazai búzafajta vizsgázik vegyszermentes környezetben. A mennyiségi kontrollt a Capo biztosítja, a minőségit a régi Bánkúti 1201 fajta. Az ökotesztelés egy nemzetközi együttműködés keretében (Ecobreed) valósul meg, amelyet a szlovénok koordinálnak. Az idei évjárat szerencsés a gabonabetegségek szempontjából: az érzékenyebb fajtákon sincsenek komoly levéltünetek, virágzás idején pedig száraz volt az idő. A kalászokban egy-két szipolylárva szívogat, de sokkal kevesebb, mint amennyi a környező, gyomnövénnyel fertőzött területeken megfigyelhető.

 

Június közepén, a szári bemutatótéren

 

Hiteles fajtakísérlet

A hazai fajták között még nincsenek öko minősítésűek, de több is akad, amelyik alkalmas lehet a biogazdaságok alacsony inputtal működtetett körülményei közé. Továbbá a résztvevők a pelyvás ősgabonák közül többféle alakort, tönkét és tönkölyt is szemügyre vehettek. A tavaly ősszel indult kísérlet célja éppen az, hogy a hazai ökogazdaságok minél több információval rendelkezzenek a bio- körülmények között teljesítő fajtákról, azok valós képességeiről. A vizsgálat a mennyiségi eredményen túl kiterjed a rezisztenciagének meglétére (szár- és levélrozsdák) és a beltartalmi mutatókra. Fontos, hogy az ökogazdaságokba ajánlott fajta jó gyomelnyomó és igénytelen legyen, magas fehérje- és nyomelemtartalommal. A fuzáriummal bizonyos évjáratokban meggyűlik a biogabona-termesztők baja, ezt számításba kell venni. Az eddigi ötéves előkísérlet során igen jól szerepelt az Ehogold, az Arnold és a GK Kunhalom – emelt ki néhány fajtát a mezőnyből az ÖMKI projektvezetője, Földi Mihály.

 

A szipoly minden fejlődési alakja megtalálható volt a bioparcellákban

 

Lesz termesztési útmutató is

A bemutatótéren helyet kapott több ősi, pelyvás gabona is (alakor, tönke, tönköly). Ezeknél az embermagas szárt nevelő kalászosoknál ügyelni kell arra, hogy egy jobb talajon könnyen megdőlnek, később virágoznak és érnek, mint a búza, valamint a pelyva nedves időben a kórokozók számára is kiváló búvóhely. A kivetendő csíraszám a búzánál megszokott mennyiség bő fele lehet. A vetőgépben dugulást okozhatnak a szálkás magok, ám a vetési egyetlenségeket jól kompenzálják ezek a növények. A kombájn beállításai sem azonosak a búzánál megszokottal, mivel könnyebben törnek a szemek. A kutatók a tapasztalataikat egy termesztési segédletben foglalják majd össze, hogy a kezdő ősgabonások minél kevesebb buktatóval szembesüljenek – ígérte előadásban dr. Bencze Szilvia az ÖMKI képviseletében. Érdemes az eredményeket követni a Vetőmagszövetség és az ÖMKI oldalán.

 

A bozontos tönke közül csak a kalapok látszottak ki

 

Gönczi Krisztina
A fotók a szerző felvételei.