Végre kimondta az Európai Bizottság, amit a tudomány régóta szeretne elfogadtatni: hogy a génszerkesztés – ellentétben a GMO-val – mai szigorú szabályozása nem megfelelő. Várható, hogy a folytatásban a géntechnikákra vonatkozó előírások lazítása kerül napirendre Európában, ami lökést adhatna a versenyképességnek és a fenntarthatóságnak.
Olyan, mint a hagyományos
A „Modern biotechnológiák a mezőgazdaságban” című magas szintű szakmai rendezvényen november legvégén arról vitatkoztak az Európai Bizottságban (EB), hogy az EU miként dolgozhatna ki szabályozási keretet az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növényekre vonatkozóan. Ez már elég erős, konkrét lépés afelé, hogy az eddig meglehetősen mereven géntechnológia-ellenes Európai Unió lazítson az eddigi álláspontján. A kibontakozó fordulat nem előzmény nélküli: már idén áprilisban az Európai Bizottság (EB) új tanulmánya arra jutott, hogy az új genomikai technikák (NGT) szabályozása nem jó, új szakpolitikai eszközök kellenek a technológia előnyeinek kihasználásáért. Már akkor azzal érveltek, hogy „ezek a technikák és termékeik nagyon hasonlítanak a hagyományos termékekhez”.
Fenntarthatóbb, ellenállóbb, bőségesebb
Azzal is érvelnek európai vezetők, hogy az új genomikai technikákkal nyert növények képesek hozzájárulni a rugalmasabb és fenntarthatóbb agrár- és élelmiszertermeléshez. Az újragondolással és új eszközök bevetésével még éppen időben lenne ezzel Európa. Évek óta sürgetik a gazdaság és a tudomány képviselői, hogy a kontinens gazdáinak versenyképessége érdekében legalább vegyék fontolóra a lazítást (akárcsak a Brexit kínjait nyögő angolok). A génszerkesztés révén nemcsak a terméshozamok, hanem a kártevőkkel, betegségekkel, továbbá vagy az éghajlatváltozással járó szeszélyes időjárás okozta stresszel szemben válnak ellenállóbbá a növények.
Nagy előrelépés
A fordulatot sokan máris „mérföldkőnek” nevezik, általában persze figyelmeztetve arra, hogy a technológia kibontásának az élelmiszer-biztonság jegyében kell folytatódnia. Ezzel együtt is nagy előrelépés történik, mert az Európai Bíróság nem is olyan rég: 2018-ban mondta ki, hogy a mutagenezises növénynemesítési technikákkal nyert szervezetek is GMO-k. Vagyis a szigorú GMO-irányelv hatálya alá kell tartozniuk – és e szemléletnek része a magyar alkotmányos tiltás is.
Az akkori döntést a laikus civil társadalom üdvözölte, a tudomány és a biotechnológiai ipar pedig erősen vitatta, így jogvita indult. Ez pedig elvezetett az említett áprilisi nyitáshoz: miszerint az NGT-k mai jogi keretei nem megfelelőek.
