Egy világnap apropóján: a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget

Írta: Sándor Ildikó - 2021 december 05.

Ezen a napon tartjuk a Talaj világnapját. Az ünnep apropóján a talajkímélő művelés előnyeire, sőt, hosszú távon a biodiverzitás fenntarthatóságára hívta a fel a figyelmet a Syngenta.

talaj kézbenA tanulmányban rámutattak: a talajkímélő művelés alkalmazásával nő a biodiverzitás is.

A talajkímélő művelés előnyös a termelőknek és a környezetnek egyaránt, igazolta a Syngenta és a Magyar Tudományos Akadémia 18 éve tartó talajvédelmi kutatása, amelyet a zalai Szentgyörgyváron indítottak 2003-ban. A kísérlet bizonyította: a talajkímélő művelés fokozza a talaj vízelnyelő képességét, növeli a talaj egészségét és biológiai sokféleségét, csökkenti a veszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön.

A Soil and Tillage Research tudományos folyóiratban megjelent „A talajkímélő talajművelés hosszú távú hatásai a talajerózióra Közép-Európában” című tanulmány a 2003-ban indított talajvédelmi kutatás eredményeit mutatja be. A talajkímélő művelés hatásának vizsgálatát a Syngenta kezdeményezte, a kutatást a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai végzik. A program az EU Life Soil and Water program keretében indult 2003-ban a Kis-Balaton vízgyűjtőterületén található Plótár Farmon, amely a Syngenta INTERRA® Farm hálózat magyarországi tagja. A kutatás a talaj egészségét és minőséget befolyásoló adatok változására összpontosított a talajkímélő művelés, illetve a szántásos művelés esetében. A kutatók 11 százalékos lejtőn vizsgálták a talajlemosódást és a talajvesztést.

talajos kísérletA Plótár Farmon évek óta talajegészségi és -szerkezeti kísérleteket végez a Syngenta

A kutatás legfontosabb megállapításai az alábbiak voltak: a talajkímélő művelés esetén a talajlemosódás (víz+talaj) 75%-kal, míg a talajveszteség 95%-kal csökkent. Az éves talajerózió a szántással művelt táblákon elérte a 2,8 tonnát hektáronként, a talajkímélő művelésű területeken mindössze 0,2 tonna volt hektáronként. A kutatási időszak végén jelentősen magasabb talaj-aggregátum stabilitást és magasabb talaj szervesanyag-tartalmat mértek a talajkímélő műveléses táblákon, és a földigiliszta-gyakoriság is többszöröse volt ezeken a területeken a szántással művelt részekhez képest. A statisztikai modell bebizonyította, hogy a kímélő talajművelés volt a legfontosabb tényező a talajveszteség csökkentésében.

Pecze Rozália, a Syngenta fenntarthatósági menedzsere elmondta: „bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget és a talajlemosódást a lejtőkön, miközben növeli a talaj vízelnyelő és vízmegtartó képességét. Mindez hozzájárul legfontosabb természeti erőforrásaink, a talaj és a felszíni vizek védelméhez, miközben gazdasági hasznot is hajt. Minél több vizet nyel el és tart meg a talaj, annál kevesebb öntözésre, illetve víztározó kapacitásra van szükség. A másik gazdasági előnye a talajkímélő művelésnek, hogy védi a környező tájat, megelőzi a környezet és a vízgyűjtők lemosódó talajjal és agrokemikáliákkal való szennyeződését. Emellett nő a termelés biztonsága, egészségesebb termést és stabil termésátlagot biztosít a termelők számára.”

Pezce Rozáliával készült, hoszzabb, exkluzív interjúnk a Mezőhír weboldalán itt olvasható.

A tanulmányban rámutattak: a talajkímélő művelés alkalmazásával nő a biodiverzitás is. Az ilyen területeken nagyobb számban és fajgazdagságban fordulnak elő beporzó rovarok, giliszták, madarak és kisemlősök.

Ugyanezen a területen a Syngenta Magyarország nagytáblás kísérleteket is folytat hasonló koncepcióval, ahol a különböző művelési módok ökonómiai és ökológiai hatásait és előnyeit vizsgálják. A Syngenta idei munkájáról korábban írt beszámolónk itt olvasható.

parcellaNagytáblás kísérletek a talajtermékenység és a talajművevlés közötti összefüggések igazolására