A cink-oxid alternatívái a malactakarmányozásban

Jelenleg a malacok választást követő hasmenésének megelőzése érdekében az összes európai uniós tagállamban engedélyezett a cink-oxid gyógyszerként való alkalmazása.

A cink-oxid használata

Megelőzés céljából a cink-oxid fontos szerepet játszik az antibiotikumos kezelések számának csökkentésében, így visszaszorítva a gyógyszerfelhasználás mértékét. Az antibiotikumok felhasználása jelentős költséget okoz a sertéstartók számára, továbbá ez a kialakult antibiotikum-rezisztencia miatt állat- és humánegészségügyi problémákat is felvet.

A cink-oxid-mentes takarmányozás

Az Európai Unió 2017. június 19-én fogadta el a cink-oxid állatorvosi céllal történő felhasználásának korlátozásáról szóló rendelkezést. Az elfogadott rendelet a választott malacok választáskori hasmenése terápiás kezelésének csökkentésére irányul. A kitűzött cél elérése érdekében 2022. június 26-ától betiltásra kerül a cink-oxid terápiás dózisban történő felhasználása. Az unió 5 éves átmeneti időszakot biztosított a tagállamok részére, ami annak köszönhető, hogy a cink-oxid felhasználása széles körű, így kiváltása sem egyszerű.

A takarmánygyártók és a tenyésztők oldaláról folyamatos törekvés a cink-oxid használatának mérséklése, majd kiváltása. Az ágazat elkötelezett szereplői számára fontos cél innovatív, fenntartható megoldást biztosítani a jövő generációi számára. Az elméleti és gyakorlati szakemberek számára azonban jelentős nehézséget okoz, hogy olyan helyettesítő kerüljön kifejlesztésre, amely költséghatékonyan alkalmazható. A kérdéskör kezelését és a szabályozás megfelelő bevezetését tovább nehezíti a hazai sertéstelepek jelenlegi helyzete, az állatok közvetlen környezetének állapota és a piaci nehézségek. Ezért a megfelelő átállás érdekében fontos, hogy olyan megoldást találjunk, amely hozzájárul a sertéstartók profitábilis termeléséhez. A folyamatos kutatások során különböző alternatívák kerültek a látótérbe, mint például a különböző bioaktív adalékanyagok, amelyek felhasználásával csökkenthető a hasmenéses megbetegedések előfordulása.

Különböző kutatások és fejlesztések

A kutatások az agrárium részére nyújtanak hasznos információkat, ezen belül a takarmányipar és a sertéstenyésztés számára szolgálhatnak megoldásul egy aktuális probléma kezelésére. A téma időszerű, mivel az ágazatban szereplőknek reagálniuk kell az EU-rendelkezésekre, azonban jelenleg még nem találtak olyan biztos hatású komplex megoldást, amelyik a problémára megfelelő választ adna, figyelembe véve a piacon kialakuló versenyhelyzetet és a profitábilis termelést. Az iparág folyamatos kutatási és fejlesztési tevékenységekkel keresi a megoldást a malacnevelés hasmenéses jellegű emésztési problémáinak kezelésére. A különböző immunerősítők, gyógynövény-készítmények és a cink-oxid alkalmazása és hatásmechanizmusa már ismert a piacon. Jelenleg a probléma gyakorlati megoldása egyoldalú, mivel a kezelés vagy csak a malacokat, vagy csak a kocákat érinti. A felhasznált alternatív készítmények tudományosan igazoltak, viszont hatékonyságuk a kórokozók alkalmazkodóképessége és az intenzív termelés következtében mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. A malackori hasmenés előfordulásának és súlyosságának visszaszorítása érdekében a jelenleg alkalmazott cink-oxid alternatívájaként három irányzat terjedt el a világon. Az egyik arra irányul, hogy a malactakarmányok összetételét és ennek révén táplálóanyag-tartalmát kell célirányosan úgy módosítani, hogy azzal csökkenthető legyen a bélcsatorna hátsó szakaszában a potenciálisan patogén baktériumok szaporodása. Ez két módon valósítható meg, egyrészt a táplálóanyagok emészthetőségének növelésével, valamint a takarmányok antinutritív és toxikus anyagainak mennyiségi csökkentésével. A módszerrel azonban csak részleges eredmények érhetők el, emiatt egy második irányzat kezdett elterjedni, amelynek során a takarmányok táplálóanyag-tartalmának megváltoztatása és részben a takarmány-alapanyagok emészthetőségének növelésére újfajta előkészítési eljárásokat, továbbá a malacok részleges emésztőenzim-hiányának kompenzálására exogén enzimeket alkalmaztak. Sajnos ezek az eljárások önmagukban szintén csak részlegesen csökkentették a hasmenéses megbetegedéseket. A harmadik irányzat olyan takarmány-adalékanyagok alkalmazásával kívánta megoldani a problémát, amelyekkel a bél mikrobiota-összetétele, azaz a potenciális patogén baktériumok száma és azok aránya a kívánatos mértékre csökkenthető. Erre a célra savanyítókat, probiotikumokat, prebiotikumokat, szimbiotikumokat, vajsavszármazékokat, továbbá növényi kivonatokat javasoltak. Az eddig közölt eredmények alapján ezekkel a takarmány-adalékanyagokkal önmagukban nem lehetett elérni a kívánt eredményt, azonban ezek közül egyes komplex keverékek már részben hatékonynak bizonyultak.

A jelenleg alkalmazott alternatív megoldások és kiegészítők mellett komplexebb módon szükséges vizsgálni a problémát. A tartási technológia mellett javasolt felülvizsgálni a takarmányok összetételét és a takarmányozás során felhasznált védett szerves savak hatását is. A takarmánygyártó cégek oldaláról elsődleges cél egy olyan komplex takarmányozási rendszer kifejlesztése, ahol fenntartható és biztonságos takarmányozást valósíthatunk meg, amelynek köszönhetően a jelenleg kialakult piaci helyzet hatása mérsékelhető. A cink-oxid terápiás dózisban történő felhasználásának, illetve a takarmányba kevert egyéb antibiotikumok kivezetésének köszönhetően egyre több olyan takarmány-alapanyag és adalékanyag kerül piacra, amivel a választáskori hasmenéses tünetek kezelhetők. Az igény hazai és nemzetközi szinten egyaránt jelentkezik, mivel a sertéságazat teljes vertikumát érinti. Ismert tény, hogy a malacok korai életfázisában az enzimatikus emésztésük nem elég fejlett, ezért kiemelt jelentőségük van a könnyen emészthető alapanyagoknak. Így például fontos felmérnünk a takarmányok előkészítésének hatását a táplálóanyagok emészthetőségére is. Szükséges megvizsgálni, hogy a különböző előkészítési eljárások – darálás, roppantás, kémiai/vegyi feltárás eljárások – milyen mértékben javítják a táplálóanyagok emészthetőségét és csökkentik a választás körül kialakuló hasmenések arányát. Továbbá érdemes vizsgálni a malactakarmányok nyersfehérje-tartalmának biztosítására szolgáló fehérjeforrásokat is. A fehérjehordozók esetében fontos, hogy az antinutritív hatást minél jobban kizárhassuk, annak érdekében, hogy a bevitt fehérje minél magasabb arányban hasznosulhasson.

Azok a részek, amelyek nem tudnak megfelelően emésztődni, kedveznek a vékonybélben lévő patogének számára. A fehérjehordozók biológiai értékét és emészthetőségét nagymértékben befolyásolja a bevitt aminosavak aránya, mivel az esszenciális és limitáló aminosavak behatárolhatják az egyéb aminosavak hasznosulását, így rontják a fehérje emészthetőségét is. A meg nem emésztett fehérjék kedvező feltételeket biztosítanak a patogén baktériumok felszaporodásához a vékonybélben. Ezért a választás körül etetett prestarterek esetében érdemes csökkenteni a fehérjetartalmat, viszont biztosítani kell a kiváló emészthetőséget. A bélcsatornához kötött immunrendszer aktivitásának fokozására – különösen a választás körüli időszakban – alkalmas lehet a hidrolizált élesztő felhasználása, amely nukleotidforrásként segíti az immunrendszer fejlődését és működését. A szerves, védett savak jótékony hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, amelyek hatásukat a vékonybél hátulsó (ileum) szakaszában fejtik ki, így támogatva a bélrezidens (pl.: Lactobacillus) baktériumok működését. A jótékony baktériumok életterének növekedésével gátolható a patogén baktériumok megjelenésének mértéke a szoptató kocák és a malacok esetében is. A különböző takarmányokban felhasználható savak esetében érdemes vizsgálnunk azok bélflórára gyakorolt hatását.

A takarmányok funkcionális rosttartalmának emelésével is támogatható az emésztés megfelelő működése. Ismert, hogy a bélcsatorna mikrobiota-összetétele kedvezően befolyásolható a nyersrost mennyiségével és különböző rostforrásokkal. A funkcionális rost pozitív hatását annak köszönheti, hogy megóvja a nyálkahártyát a sérülésektől, megelőzi a baktériumok bélfalon történő megtapadását, és csökkenti a fertőzési nyomást. A nyersrosttartalom ideális értéke 3–3,5%, amelyen belül a bél mikrobiota-állapotát a nem oldható poliszacharidok javíthatják. A nyersrost mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasznált zsírforrások telített- és telítetlenzsírsav-tartalmának az összetételére. Az n-3 zsírsavak pedig a pro-inflammatorikus prosztanoidok mennyiségének csökkentésével alkalmasak az immunrendszer működésének kedvező irányú befolyásolására. Az emészthetőség mellett a megemésztett táplálóanyagok minél hatékonyabb felszívódása is lényeges.

A cink-oxid-tartalmú gyógypremixek magyarországi forgalmazásának betiltása 2022. június 26-ától életbe lép, tehát szükségszerű felkészülnünk a változó körülményekre mind a sertéstenyésztők, mind a takarmánygyártók oldaláról is.

Dr. Gregosits Balázs
kutatás-fejlesztési igazgató