Használt permetezőgépek időszakos műszaki felülvizsgálata

Hazánkban a használatban lévő üzemi méretű permetezőgépek műszaki állapotát a jogszabályokban és szabványokban foglalt előírások és követelmények szerint rendszeresen ellenőrzik. A használt gépeket a gépek tulajdonosainak kell rendszeres időközönként elvinniük műszaki felülvizsgálatra az érvényes jogosultsággal rendelkező ellenőrző állomásra. A 2016–2018 közötti időszakban önkéntes alapon történtek a műszaki felülvizsgálatok, 2019–2021 között az ellenőrző hatóság szakemberei elfogadták, ha a gép felülvizsgálati időponttal rendelkezik, a 2022. évben ugyanakkor már csak azt fogadják el a hatósági ellenőrök, ha a gép műszaki felülvizsgálatát – pozitív eredménnyel – elvégezték.

Annak ellenére, hogy ez a cikk nem az új növényvédelmi gépek típusminősítéséről szól, megemlítjük, hogy a gazdálkodóknak célszerű odafigyelniük a következőkre: 5 liternél nagyobb tartállyal felszerelt növényvédő gép akkor kerülhet Magyarországon kereskedelmi forgalomba, ha érvényes forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik. A gyártó/forgalmazó vállalatok kötelessége és felelőssége, hogy az engedély rendelkezésre álljon. A termelőknek új gép vásárlását megelőzően saját érdekük meggyőződni arról, hogy a megvásárolni kívánt géptípus rendelkezik-e engedéllyel és az annak meglétét igazoló matricával.

Elöljáróban fontos kiemelni, hogy folyamatosan jó műszaki állapotban lévő géppel végzett permetezések esetén a termelők jelentős mennyiségű növényvédő szert takaríthatnak meg, ez által pedig sok pénzt megspórolhatnak, és kevésbé terhelik környezetüket.

A géptulajdonos-termelőknek nem kell szankciótól tartaniuk (pl. bírság, területalapú támogatás csökkentése), ha használt permetezőgépüket 3 évente elviszik műszaki felülvizsgálatra (a továbbiakban: felülvizsgálat).

Érdemes megjegyezni, hogy ha valaki új permetezőgépet vásárolt, a gépet az „Üzembehelyezési jegyzőkönyv” kiállításának dátumától számított 5 éven belül egyszer kell elvinnie felülvizsgálatra. Ezt követően a 3 évenkénti felülvizsgálati ciklus válik érvényessé.

A felülvizsgálatokat az ellenőrző állomásoknak a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendeletben és az abban hivatkozott MSZ EN ISO 16122:2015 számú szabványban foglaltak betartásával kell elvégezniük.

A felülvizsgálatok elvégzésére jogosult ellenőrző állomások listája elérhető a következő címen: https://portal.nebih.gov.hu/-elerheto-a-novenyvedelmi-gepfelulvizsgalat-vegzesere-jogosultak-listaja.

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a géptulajdonosoknak hogyan kell felkészíteniük a gépüket felülvizsgálatra, és azt ismertetjük, hogy miből áll az ellenőrző állomások által végzett felülvizsgálat.

Permetezőgépek felkészítése felülvizsgálatra

A géptulajdonosok első tennivalója, hogy gépeiket gondosan fel kell készíteniük a felülvizsgálatra. Erre mindenképpen érdemes időt, energiát és szükség esetén pénzt fordítani, mert ez a sikeres felülvizsgálat egyik alapfeltétele.

A felkészítés magában foglalja a gépek alapos lemosását és gondos belső tisztításukat.

A belső tisztítás nem merülhet ki abban, hogy a permetlétartályból leürítik a legutóbb felhasznált permetlé maradékát. A leürítést követően a tartályt alaposan ki kell öblíteni.

A szívó- és a nyomóági szűrőket is ki kell tisztítani, a teljes permetlérendszert gondosan át kell öblíteni. A szórócsöveknek és a rajtuk lévő szórófejeknek/fúvókáknak eltömődéstől mentes állapotban kell lenniük.

A fentiek azért fontosak, mert az ellenőrző állomás megtagadhatja a gép felülvizsgálatát, amennyiben a külső, illetve a belső tisztítás nem volt kellően alapos. Emellett a különböző szennyeződések, dugulások, eltömődések jelentősen megnövelik a felülvizsgálat időigényét.

A gépet ki kell próbálni felülvizsgálat előtt, és az esetleges hibákat ki kell javítani, a hiányosságokat pótolni kell.

Csepegés, szivárgás, folyás sehol sem jelentkezhet. A gyárilag felszerelt részegységeknek a felülvizsgálaton is rendelkezésre kell állniuk a gépen, ezek nem lehetnek sérültek, rendeltetésüknek megfelelően működniük kell.

Amennyiben a gépre nem szereltek fel gyárilag kézmosóvizes tartályt, azt pótlólag a géptulajdonosnak kell felszerelnie. A tartály legalább 15 dm³ térfogatú legyen. Erre a célra tökéletesen megfelel az 1. képen látható tartály, amelyet a gépre kell rögzíteni.

Amennyiben a géptulajdonos a leírtak szerint elvégezte a gép megtisztítását és próbaüzemeltetését, tiszta vízzel fel kell töltenie a gép permetlétartályát, legalább a névleges térfogat 50%-áig. Ha valaki kevesebb vízzel, esetleg üres tartállyal érkezik felülvizsgálatra, jelentős plusz időráfordítást és bosszúságot okoz magának és az állomás szakembereinek.

Végül meg kell jegyezni, hogy olyan személy vigye el a permetezőgépet felülvizsgálatra, aki tudja kezelni, mert a felülvizsgálat során neki kell beállítania és üzemeltetnie a gépet álló helyzetben.

Permetezőgépek felülvizsgálata

A permetezőgépek felülvizsgálata három részből áll: a gépek műszaki állapotának általános felmérése, méréssel történő vizsgálatok és kapcsolódó adminisztráció. Ez utóbbira ebben a cikkben nem térünk ki.

Általános állapotfelmérés

A felülvizsgálatot végző szakemberek ellenőrzik a gépre gyárilag felszerelt részegységek, illetve a kézmosóvizes tartály meglétét, a részegységek műszaki állapotát és azt, hogy rendeltetésszerűen működnek-e.

A felülvizsgálati tapasztalatok alapján az alábbi hibák, hiányosságok a leggyakoribbak az általános állapotfelmérés keretében. Ezeket a géptulajdonosoknak feltétlenül érdemes előzetesen javítaniuk, pótolniuk, mert sikertelen felülvizsgálatot eredményezhetnek (külön-külön is).

– Járókerék-hajtású permetezőgépek (pl. vontatott Berthoud gépek) esetében az álló helyzetben történő permetezés lehetősége nem megoldható.

– A gép egyes részegységeinél csepegés, szivárgás, esetenként folyás tapasztalható.

– A kardántengely védőburkolata részben vagy teljes egészében hiányzik, sérült. A biztonsági láncok nem állnak rendelkezésre, sérültek. Élet- és balesetveszélyes – mindenképpen kerülendő – példa látható a 2. képen.

– Légüsttel ellátott szivattyúk esetében a légüstben alacsony a nyomás.

– Membránszivattyúknál membránszakadás állapítható meg.

– A permetlétartály szintjelzője nem leolvasható (szennyezett).

– A gépre nincs felszerelve kézmosóvizes tartály, illetve a tartály térfogata nem éri el a15 dm³-t.

– A gép manométere nem olvasható le, mutatója nem áll vissza „0” barra.

– A tömlők törésmentes megvezetése nem biztosított, szövetbetétük látható.

– Szántóföldi permetezőgépek esetében a szórókeret nem állítható be vízszintesre, esetenként mindkét vége „lóg”, a keret „oldalról belenézve” nem egyenes.

– Szántóföldi gépeknél a szórófejtartók helyzete a szórócsöveken nem függőleges, a szórófejek egymástól való távolsága több helyen jelentős mértékben eltér a szabványos 50 cm-től, a szórófejek talajtól való távolsága nem azonos.

– A szórófejekben elhelyezett fúvókák nem azonosak (gyártó, típus, méret), láthatóan kopottak, illetve sérültek.

– Ültetvény- (kertészeti) permetező gépeknél a szórófejek nem zárhatóak el, a ventilátor nem kikapcsolható.

1. kép: 20 literes kézmosó vizes tartály (forrás: https://forrasgepek.hu/hu/permetezes/tartaly-es-elemei/tartaly/20l-es-kezmoso-tisztavizes-tartaly-csap-nelkul)

2. kép: Élet- és balesetveszélyes kardántengely-kapcsolat (forrás: https://www.agroinform.hu/gepeszet/szakitsunk-idot-a-kardantengelyek-ellenorzesere-31111-001)

A felsorolt problémák nem csupán a sikeres felülvizsgálatot nehezítik meg vagy teszik lehetetlenné, hanem fennállásuk esetén az érintett géppel nem lehet jó minőségű, hatékony munkát végezni.

A fenti hibák, hiányosságok felmerülése a gépek felülvizsgálatra való lelkiismeretes felkészítésével megelőzhető.

Méréssel történő vizsgálatok

Az állomások szakemberei először a szivattyú szállítási teljesítményét vizsgálják meg. A szivattyú nyomóoldalához mérőberendezést csatlakoztatnak, azt ellenőrzik, hogy a szivattyú képes-e elegendő folyadékot szállítani a szórófejek és a keverőberendezés folyadékigényének kielégítésére. A vizsgálat szabad kifolyásnál („0 baron”) és a permetezőgép szakszerű üzemeltetése során jellemző üzemi nyomásokon is megtörténik.

Amennyiben a gép szivattyúján megtalálható és leolvasható a gyári adattábla, a szakemberek az adattáblán közölt adatokhoz viszonyítják a mért értékeket. Ha a szivattyún nincs adattábla, akkor számítással győződnek meg arról, hogy a mért értékek megfelelőek-e.

Amennyiben a szivattyú szállítási kapacitása rendben volt, következik a manométer(ek) pontosságának vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy a gép kezelője a kívánt üzemi nyomást be tudja-e állítani, és permetezés közben a valós üzemi nyomást látja-e a manométeren.

Ez történhet a manométer leszerelését követően, speciális mérőeszköz segítségével vagy nyomásérzékelő rendszerbe csatlakoztatásával. A manométernek emelkedő és csökkenő nyomás esetében is pontosnak kell lennie.

A szakemberek mindkét esetben sokkal nagyobb pontosságú mérőeszközről leolvasott nyomásértékeket hasonlítanak össze a gép manométere(i) által mutatott nyomásértékekkel.

A fenti mérések pozitív eredménye esetén a nyomásesés, nyomásváltozások ellenőrzésére kerül sor. A vizsgáló szakemberek arra kíváncsiak, hogy a gép manométerén beállított nyomás mekkora része jut el a szórófejekhez, különös tekintettel a szórókeret szélein, illetve az egyes szakaszok betáplálási pontjától legtávolabb eső, valamint a szóróívek felső részén (ültetvénypermetező gépek esetében) elhelyezett szórófejekre.

Ehhez a méréshez is nagy pontosságú mérőeszközt használnak a szakemberek.

Ültetvénypermetező gépek esetében a mérési protokoll végén az állomások szakemberei által meghatározásra kerül az egyes szórófejek/fúvókák szórásteljesítménye. Ehhez a méréshez az állomások többféle vizsgálóberendezést, illetve mérőeszközt használhatnak. A 3. kép egy korszerű módszerrel történő vizsgálatot szemléltet.

A szórásteljesítmény-értékek tükrében értékelik a szórófejek/fúvókák adagolási egyenletességét (az átlagos szórásteljesítménytől való eltérések), valamint adagolási pontosságát (a szórási táblázatban megadott névleges értéktől való eltérések), továbbá a permetezés szimmetriáját.

Szántóföldi permetezőgépeknél pedig vagy szintén az egyes szórófejek/fúvókák szórásteljesítményét mérik (4. kép), vagy meghatározzák a keresztirányú szórásegyenletességet (5. kép).

A vonatkozó jogszabály által hivatkozott szabvány mindkét módszer alkalmazását lehetővé teszi. Az, hogy az egyes állomások melyik módszert „választják”, alapvetően a következőktől függ: rendelkezésükre áll-e a keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatához szükséges berendezés és annak kiegészítői, a gép konstrukciója lehetővé teszi-e a keresztirányú szórásegyenletesség ellenőrzését, az időjárási körülményekhez (eső, szél) alkalmazkodva.

Az egyedi szórásteljesítmény-mérés eredményei alapján a szórókeretre szerelt szórófejek/fúvókák adagolási egyenletességét és pontosságát vizsgálják.

A keresztirányú szórásegyenletesség a szántóföldi permetezőgépek munkaminőségének legfontosabb szakmai jellemzője.

Ennek a cikknek nem feladata és nem is célja a két módszer összevetése, mégsem kerülhető meg az alábbi rövid összehasonlítás.

Az egyes szórófejek szórásteljesítményének vizsgálatával a permetezési gyakorlat szempontjából fontos eredményekhez jutnak a géptulajdonosok és az állomások szakemberei, így például az eredmények alapján következtetni tudnak arra, hogy a fúvókák kopottak-e, azaz le kell-e azokat cserélni.

A keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatának eredményei ugyanakkor az adagolási egyenletesség és pontosság, ebből fakadóan a fúvókák esetleges kopottsága mellett további nagyon fontos és értékes szakmai információt szolgáltatnak. Jellemzik például a fúvókák kulcsfontosságú szórásképét és cseppképzését, továbbá a szórókeret és szórószerkezet kivitelét és állapotát

Összegezve elmondható, hogy amennyiben a termelők a gondosan felkészített gépeiket rendszeresen elviszik felülvizsgálatra, továbbá lelkiismeretesen elvégzik a szezon előtti és utáni teendőket a gépeiken, illetve szezon közben is folyamatosan karbantartják azokat, azzal minden tőlük telhetőt megtesznek a jó minőségű és hatékony permetezési munkáért és a környezet kíméléséért.

Dr. Dimitrievits György
okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Dr. Gulyás Zoltán
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök,
növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih NTAI