A Biritói Pusztabir Kft. Paks külterületén gazdálkodik, 1550 hektáron, általában homokkal befújt barna erdőtalajokon. Krieser János ügyvezetővel beszélgettünk az eredményeikről és a Väderstad gépekkel kapcsolatos tapasztalataikról.
Milyen fő tevékenységet folytatnak, milyen eredményeket hozott az előző szezon?
– Csak szántóföldi növénytermesztést folytatunk. Fő termesztett kultúránk a kukorica, repce, búza és árpa. Az átlagtermések tavaly sajnos nagyon gyengék lettek, a repce 2,65 t/ha, a kukorica 4,2 t/ha, a búza 5,7 t/ha, az árpa pedig 6,7 t/ha szinten tudott, pedig egy átlagos évben a repcében tudunk 4, kukoricából 10, búzából 8-9 és árpából is 8-9 tonnát termelni hektáronként. Nagyon kevés csapadékot kaptunk, ráadásul a növény fejlődése szempontjából azt is nagyon rossz időpontokban.
A Väderstad gépekből melyeket használják a gazdaságban?
– Jelenleg a svéd gyártótól van egy 8 soros Tempo szemenkénti vetőgépünk, egy négyméteres Spirit gabonavetőgép és két Carrier tárcsa. A Tempo már a tizedeik szezont futja. A precíziós pályázatban rendeltünk egy újat ebből, a talajművelésben pedig majd egy TopDown 400-zal egészül ki a géppark. A Carrier tárcsa is régi darab már nálunk, annyira elégedettek voltunk vele, hogy vásároltunk mellé egy CrosCutter Disc tárcsás verziót is. Ezt a repcetarlóknál, magágykészítésnél nagyon jól tudjuk használni.
A Tempót használjuk kukorica- és repcevetésre is, ez utóbbit 76 cm-es sortávval vetjük. Meghibásodás nem volt a gépnél, értelemszerűen ennyi idő után a kopás miatt már kellett cserélni alkatrészeket. Csak gyári alkatrészt használunk, telefonos kapcsolatban vagyunk a hazai leányvállalattal, és vagy kihozzák, vagy, nagyobb alkatrészeknél elmegyünk értük.
Nagyon tetszik a gép teljesítménye, pontossága! A nyomott levegős technológia mérnöki pontossággal veti a kukoricát, ez az egyenletes fejlődés alapja. Ilyen üzembiztos eszközzel eddigi pályafutásom során nem találkoztam. Egyenletes a vetésmélység, ennek eredménye a kukorica és a repce kelésénél is nagyon látványos.
Milyen vetési sebességet értek el a gyakorlatban?
– Amikor még 1000 hektár fölött volt a kukorica a vetésforgóban, akkor 15 km/h sebességgel is mentünk üzemszerűen. Ma már a 12 km/h sebesség is elegendő, vetés közben egyébként a starter műtrágyát is kiszórjuk.
A rövidtárcsát mióta használják?
– 2013-ban kezdett az első, utána 3 évvel egészítettük ki a gépparkot egy újabbal. Nagyon fontos a jó csapágyazás, ezt szeretem ezekben a gépekben. Az első tárcsalapszett már elkopott, így ahelyett már csipkés tárcsalapot kértünk. Lényeges a repcevetés előtt, hogy a kombájn után mi a talajt a CrosCutter Disc-es változattal készítjük. Nem mindegy, hogy aszályban melyiket használjuk, a repcénél minden centiméter számít. Nem használunk ilyenkor kombinátort, mert még jobban kiszárítja a talajt. Fontos a henger, hogy mindjárt zárjon, a Carriernél és a most várt TopDownnál is ez fontos részlet. Jól zárja a talajt, nem veszítünk vizet.
A Tempo kezelését mennyire volt könnyű megtanulni?
– Az elején, amikor még napraforgót is vetettünk vele, akkor kellett néha kérdeznünk a Väderstad szakembereit, de azóta már nincs probléma. A traktoros ismeri, használja, aki tudja az okostelefonját működtetni, annak ez sem okoz problémát.
Mik voltak a tapasztalataik a Spirittel? – 4 méteres gépünk van, nagyon bevált, már elektromos vezérlésű, szívesen használjuk. Hét szezonon túl vagyunk már vele, látjuk, hogy nagyon komolyan terhelhető. Kedvelem a Spiritben azt, hogy amikor hibrid búzát termesztünk, egész nap képes vetni – BigBaggal teletöltjük, és a többi már csak a gépkezelőn múlik. Perctalajokon nincs mese, ki kell használni az optimális időt.
