Napraforgókörkép: 10 éves negatív csúcsot döntünk

Idén szinte minden gazdaságban nőtt valamennyit a napraforgó területe, erősen bíztak a növény jövedelemtermelő képességében a termelők. Ám a rekordközeli országos napraforgóterülettel 10 éves negatív termelési csúcsot fogunk dönteni.

Láttunk már aszályos éveket, de a 2011/2012-es szárazság sem volt olyan durva, mint a mostani. A legöregebbek sem emlékeznek olyan évre, amikor egyetlen kultúra sem tudott javítani a mínuszos mérlegen. Most az ország keleti felében több olyan termelőt is elértünk, ahol a nyári aratású növények egyike sem sikerült, a napraforgóra és kukoricára pedig most vetik a keresztet. Csak a tartalékokon múlik, hogy a következő, nagyon nehéznek ígérkező gazdasági évet túléli-e az üzem. A kisgazdaságokat vezető, nyugdíj előtt álló termelők közül sokaknak ez az év az utolsó lesz. A nagyobb üzemek vezetői úgy látják, októberből meg fog nőni az eladásra kínált földterületek száma. Kérdés, hogy az elmúlt évtized legnagyobb beruházási hulláma után kinek marad még pénz a zsebében földet vásárolni…

Egytonnás megyék

Derékmagasak és július közepén még a virágzás végén járnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei állományok. „40 hektáron van naprám, a környékben mindenkinek így néz ki, mint ez” – mutatja a termelő. „3 tonnára terveztük a technológiát, és úgy is biztosítottuk. Sosem volt még ilyen aszály. A vetéstől számítva 10 mm esőt kaptunk, nem tudom, miből él még a növény ezen a homokon. Legfeljebb 1–1,2 tonna lesz a vége. Pedig odatettünk neki mindent: alaptrágyát, startert, két lombtrágyát, gombavédelmet. Szerintem gépi ráfordítással együtt belekerült vagy 400 ezerbe egy hektár. Kizárt, hogy nyereséges legyen. A kukoricára is hektáronként félmilliót költöttem, a rozs és a tritikálé is belekerült 250 ezerbe, de csak 2-3 tonnát hoztak. Úgy látom, itt az összes kultúra negatív eredményt hoz idén. Aki nem képzett tartalékot, és nyakig benne van a beruházási hitelekben, az idén feladja a termelést, és eladja a földet.”

Délen, Csongrád-Csanád megyében már lefutott a virágzás, a 120 centi magas állomány olyan aprócska tányérokat fejleszt, amit a gazdálkodó csak „gomboknak” nevez. Úgy véli, olyan rosszul sikerült a termékenyülés, hogy a kombájn szele szint az összes kaszatot kifújja majd aratáskor. Jó eredmény lenne az egy tonna is, pedig 350 ezer forint körül költött a növényre. Itt az árpa 3 tonnás lett, a búza még ennél is kevesebb. A 60 hektárnyi napraforgó is veszteséget fog termelni. A gazdaságvezető azt mondja, a jövő évre még van anyagi tartaléka, csak a kedve ment el az egésztől…

Borsod megyében jól szokott sikerülni a napraforgó, de most csak térdig ér a még el sem virágzott állomány. Az elért termelő azt fontolgatja, hogy betárcsázza az 50 hektárt. „Biztos, hogy több mint 350 ezret költöttem rá. Amikor láttam, hogy segítségre van szüksége, még aminosavas lombtrágyát is kapott. De semmi nem segít, az agyagosabb földekben már fél méter mély repedések vannak. Ahogy most kinéz a napraforgó, talán 0,5–1 tonna lehet majd az aratnivaló. A legrosszabb, hogy eddig minden évben volt biztosításunk aszálykárra, idén viszont kimaradt az alkusz ajánlatából, én meg észre sem vettem. Most szó szerint a jégesőre várok…”

A fiatal gazdaságvezető a jövő évre azt tervezi, hogy nem vesz búzavetőmagot, a sajátját veti vissza, a terület döntő részén ezt fogja termeszteni, minimális ráfordítással. Azt mondja, a létszámleépítés máris elkezdődött a mezőgazdaságban, egyre több a munkára jelentkező, kvalifikáltabb dolgozó. Szerencsésnek tartja magát, mivel a gazdaság másik nagy üzemága az erdészet. „Csak tegnap 27 hektárnyi fát vágtam le, és még aznap 18-an hívtak fel, hogy megvennék. Ahogy az energiaellátási problémák nyilvánvalóvá váltak, kilőtt a fa ára. Ez fog minket kihúzni a csávából.”

Másfél tonnás megyék

Békés megyében úgy gondolták, a napraforgó bírni fogja a helyenként szikfoltos földet, el is vetettek 180 hektárt, költöttek is rá 370 ezret. Egyelőre még bíznak a legalább másfél tonnás eredményben, noha a napraforgó alig derékig ér, és világos, hogy nem termékenyült jól.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elért gazdaságban a 90–120 centit is elérik az elvirágzott napraforgók. A 60 hektár sorsa július végéig dől el, de az érdekelt termelő bizakodó az év végi eredményt illetően. „Egy 270-300 ezer forintos napraforgóárral enyhén még pluszban is lehetnék, mert nagyon keveset költöttem rá. Csak a clearfieldes technológiához illeszkedő imazamoxszal gyomirtottam, majd a terület kis hányadán még egyszikű-, illetve parlagfűirtásra is sort kellett kerítenem. Az állomány nem kapott sem gombavédelmet, sem lombtrágyát. Ősszel 180 kiló összetett műtrágyát vittem ki a táblákra, még a régi áron, aztán vetéskor kaptak még pétisót a drágább eresztésből, így lett 75-80 ezer forint a műtrágya költsége. A vágásért már biztos legalább 35 ezret kell fizetnem. Ha mindent számba veszek, 220–240 ezer között lehet egy hektár termelési költsége. Elvileg egy tonnával is pluszban vagyok, de kis szerencsével a másfél tonna is összejöhet. Emellett az árpából 43 mázsát arattam, a búzából 48 mázsát, a fénymagból pedig 14 mázsát. Csak ez utóbbit adtam el tonnánként 290 ezer forintos áron. Szóval, ha másból nem is, a gabonákból mindenképpen elég bevételem lesz idén.”

Bács-Kiskunban egy kis- és egy nagygazdaságot is felhívtunk, hátha számít a méret. Csak annyiban, hogy a nagyüzemben a pesszimista verzió szerint lesz 2 tonna végeredmény, míg a kisüzemben az optimista verzió szerint. Ha most, július harmadik hetében kapnának egy kiadós esőt, akkor az fél tonnát módosíthatna pozitív irányban. A nagygazdaságban, ahol 450 hektárt foglal el a növény, égetően fontos lenne a jó termés, mivel a ráfordításaik már 400 ezer forintnál járnak. Itt a hígtrágyázott részeken a 180 centit is elérik a növények, de az esőt semmi nem pótolja. „A Duna 15 km-re folyik innen, vannak csatornák is, de a zsilipeket nem mi kezeljük. Szárazak a medrek, pedig már a pára is jelentene valamit. Nagyon kell a legalább 2 tonna szotyi, mert nemcsak a 400 ezres ráfordítást kell nézni, hanem az utána következő búza mínusz egy tonnája is a napraforgó lelkén szárad” – emlékeztet az ágazatvezető a növény talajzsaroló tulajdonságára. A kisgazdaságban csak 22 hektárt foglal el az olajmag, a dombok tetején már kezdi megadni magát a 150 centis állomány. Itt 2 tonnával már boldog lenne a termelő, mivel 300 ezret sem költött rá.

2-3 tonnás megyék

Komárom-Esztergomban elvirágoztak a 160-170 centi magas növények, sajnos a tányérok kicsik maradtak, 1,5-2 tonnára teszi a várható eredményt a gazdálkodó, de kihozta a termelési költséget 300 ezerből. A kukorica gyakorlatilag a halálán van, a búza viszont 5-6, az árpa 6 tonnát termett. A gazdaság ezekkel keres a legtöbbet idén. Fejér megyében ismét egy 20 hektáros állománnyal találkozunk, ami még virágzik. A növények 140 centisek, nagyon szellősen állnak, mivel alaposan megritkították a vadak. Viszont a vastag száron nagy fejek ülnek, a gazdálkodó kinézi belőle a 2,5 tonnát. Szükség lenne a jó eredményre, itt közel 400 ezres ráfordítási szinttel dolgoznak.

Győr-Moson-Sopronban kétméteres szárakon 25-30 centis tányérok fejlődnek. A 100 hektártól közepes termést vár a gazdaságvezető, vélhetően 3 tonna alatt marad valamivel. „Az a szerencse, hogy júniusban nagyon sok esőt kaptunk, csak most kezdenek felsülni az állományok. Minimális ráfordítással dolgozunk, az őszi komplexet és a gombaölőt is kihagytam. A talajok jól feltöltöttek, 80 kiló nitrogénnel gazdálkodhattak a növények. Csak két gyomirtásra költöttem, szerintem 200 ezer alatt van a hektárköltségem.”

Egy másik gazdaságban 60 hektárt foglal el a növény, és hektikus az összkép. „Aratásig a búza is szebb képet mutatott, aztán kiderült, hogy semmi súlya. A repcét is 3 tonnára becsültem, aztán kettő lett, pedig 20 éve csinálom. Ezek után a napraforgóban sem bízom. Virágzáskor érte az aszály, nem tudom, ki tud-e telni…” Itt is a júniusi esőt emeli ki a gazdálkodó, ami eddig életmentőnek bizonyult. A jó földeken, jó években itt mindig megvan 3,5 tonna szotyi, most 2 tonnás eredménynél nem mer többet mondani. A ráfordítást minimum 300 ezer forintnak becsüli hektáronként. Spórolni csak a menetszámokon szokott, a műtrágyával nem takarékoskodott, és a lombtrágya is a technológia része. „A legfeltűnőbb a csapadékeloszlás változása. Az 500-600 mm eső nálunk most is megvan, de van, hogy két hónap alatt esik le 250 mm, aztán hónapokig semmi. A jó termésre nagy szükség lett volna, mivel mindenki benne van a gépberuházásban, amihez a vártnál sokkal több saját forrás kell. Az én esetemben az árfolyamváltozás és az infláció miatt az idén érkező gépeken már 20 millió forintot buktam, és még jövőre is várok eszközt.”

Csodák földje

Zalában óriásira nőttek a napraforgók, helyenként a két és fél méteres magasságot is elérik, és hatalmas, 45 centi átmérőjű tányérokat fejlesztenek, a leveleik is akkorák, hogy esernyőnek is beillenének. „Én még sosem láttam ilyet, pedig jó pár évtizede benne vagyok a szakmában. Itt június elsejétől 180 mm eső esett, ami már az aratás rovásra ment. A sörárpa 5 tonna lett, a repce 3,4 tonna, a búzát még el sem tudtuk kezdeni. A repcét már eladtuk, hektáronként bő félmilliót kerestünk rajta. Itt a napraforgó még sosem volt 3 tonnánál jobb, most azonban meg lennék lepve, ha csak ennyi lenne. 150 hektáron fogjuk aratni, és ha tényleg 300 ezer lesz az ára, akkor szép bevételünk lesz ebből is.”

Baranyában szintén 3 tonna feletti mennyiséget várnak. A növények jól keltek, jól nőttek mostanáig, jól sikerült a kötés, már „csak” a szemképződés végeredménye kérdéses. Itt nincsenek óriás méretek, a megszokott formáját mutatja az állomány, most kezd elfogyni a víz a földből. „Azt gondolom, hogy az átvételi ár nem lehet 300 ezernél kevesebb, mivel kevés lett a repce, és a feldolgozóiparnak muszáj valamivel feltöltenie a kapacitásait. 30 százalékkal ugyan nőttek a költségeim, de ha az átlagtermés több lesz, mint 2 tonna, akkor már elégedett leszek a nyereséggel.”

Összkép 
1. A gazdaságok jellemzően 250–350 ezer forintot költöttek egy hektárnyi napraforgótermésre. 
2. A várt eredmény és a ráfordítási szint nem függ össze, idén csak az eső és a talajminőség dönti el a hozamokat. 
3. A ráfordítási szint és az üzemméret szintén nem függ össze, a kicsik is költhetnek sokat és a nagyok is keveset. 
4. Az elvárt terményár 300 ezer forint. 
5. Az ország nyugati, délnyugati részeiben szép bevételük lesz idén a gazdaságoknak, a keleti felén viszont tömegesen kerülhetnek anyagi zavarba a termelők. 
6. A földpiac élénkülését, erős üzemkoncentrációt várnak a szakmabeliek.

Gönczi Krisztina