A külkereskedelemről, másképp…

Írta: Agrárágazat-2022/08. lapszám cikke - 2022 augusztus 02.

Ugyanúgy tartalmaz táblázatokat és bemutat trendeket, de a mostani agrár-külkereskedelmi elemzés más lesz, mint a korábbiak. Más idők járnak. Az emberiség válságos időket él. Az, hogy ebből hogyan, mikor és egyáltalán kilábal-e, olyan súlyos kérdések, amelyek életünk minden területére hatással vannak. A magyar élelmiszer-értéklánc külkereskedelmi teljesítményén máris nyomot hagytak ezek a gondok. Azt is megtaláljuk e számok mögött, hogy eljött-e a mi időnk vagy éppen elmúlt.

Áthelyeződnek a fejlesztések súlypontjai

A válságok mindig átsúlyozzák a fontossági sorrendeket. Az élelmiszerek felértékelődése például előtérbe hozta az élelmezésbiztonság kérdését, az élelmiszer-önellátás fontosságát. A fenntarthatósági elvárások is más fényt kapnak olyankor, amikor a termelési költségek egyszerre és rendkívüli mértékben emelkednek.

Üzemi szinten a beruházások sorrendje igényel átgondolást. A termelésbiztonságot szolgáló fejlesztések – mint például az öntözés, szárítás, tárolás – stratégiai lökést kapnak. Ettől azonban még meg kell őrizni a fejlesztési stratégia összhangját. S hogyan kapcsolódik ez a külkereskedelmi termékforgalom alakulásához? Úgy, hogy a kibocsátási potenciálunkban szerepet kell kapnia a külhonban értékesíthető termékeknek. Ez nemcsak a magas árak és a gyenge forint okán kell hogy beíródjon gondolatainkba, hanem azért is, mert a világszintű élelmiszerválság nem rövid távú jelenség.

Adottságaink révén a jelenleginél is jobban kivehetjük részünket a tortából. Lehetőségek azonban nem mindenki számára nyílnak. A mennyiségi és minőségi feltételeknek egyszerre megfelelők, a szervezettek, a hatékonyak aratják majd le a babért. Ez is egy újabb tényező, amely gyorsítja a koncentráció növekedését. Vegyük észre, globális szinten is verseny indult az agrárbefektetésekért, termelési potenciálért és vízért. Már a közeli jövőben népvándorlások, háborúk okozói lesznek ezek. Ennek okán: mi bővében vagyunk víznek, földnek, élelemnek – vonzó célpont vagyunk befektetési és bevándorlási szempontból is.

Mi köszön ebből vissza a külkereskedelmi adatokban?

Elég az ábrára pillantani ahhoz, hogy érzékeljük, rajta vagyunk az úton. Agrár-külkereskedelmi egyenlegünk 2018 óta növekszik. A növekedés mögött azonban ott van az is, hogy az alapanyagárak emelkedése megállította azt a tartós trendet, ami a magasabb feldolgozottságú élelmiszerek arányának emelkedésében ölt testet. Tavaly mind az elsődleges, mind a másodlagos feldolgozottságú élelmiszerek aránya csökkent az előző évihez képest a kivitelben. Várakozásaink szerint ez ebben az évben tovább fokozódik. Ne feledjük, a gyenge forint erős támogatója a kivitelnek és akadálya a behozatalnak.

Érdemes kiemelni néhány sikeres termékcsoportunkat. Tavaly például a legnagyobb arányban az állati és növényi zsírok, olajok árucsoport árbevétele nőtt. Magyarul, a napraforgó- és a repceolajé. Az állati takarmányok és a húsfélék is jól teljesítettek. A hat legnagyobb forgalmú árucsoport az export több mint felét teljesítette. Ezek a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, a szesz, az ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok. A visszaesők közül a dohánytermékeket kell említeni.

Az AKI kimutatása szerint agrárkivitelünk 83 százaléka bonyolódott tavaly az EU-n belül. Ez az arány meglehetősen stabil. Ha kiterjesztjük, és az európai kontinenst vesszük alapul, akkor az arány rendszerint 94-96 százalék körüli. Az import oldalán még magasabb az EU-tagállamok aránya, 90 százalék feletti. Az is régóta jellemzője agrár-külkereskedelmünknek, hogy mindkét irány zömében ugyanazon országokkal bonyolódik. Ezek sorrendben Németország, Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Franciaország és Hollandia. Ezeknek az országoknak az aránya 70 százalék körüli, az öt legnagyobb aránya exportunkban 53-55 százalék.

Ami az idei év eddig eltelt időszakát illeti, az első négy hónapról rendelkezünk statisztikai adattal. A KSH adatai szerint az első évharmadban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – euróban mért – exportértéke 18,4, importértéke 28,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az export értéke 4,1, az importé 2,8 milliárd euró volt. A masszívan pozitív egyenleg 2 százalékos javulást mutatott.

Ha a négy fő termékcsoport szintjén nézzük, mind az export, mind az import emelkedett. Az egyenlegek szintjén viszont már látunk romlást. Hiszen az élő állatok és állati termékek és még inkább a növényi termékek esetében csökkent a pozitív egyenleg. Az előbbieknél 13, az utóbbiaknál 23 százalékkal. Az I. árucsoport behozatala 25 százalékkal, a II. árucsoporté 40 százalékkal nőtt ebben azt időszakban.

Nézzünk kicsit a számok mögé!

Itt van mindjárt a növényi termékek megugró importja. Akár a nyár eleji piaci helyzet is alátámasztja azt, hogy belföldi áraink egyre gyakrabban szakadnak el a nemzetközi piactól, méghozzá felfelé. A hazai feldolgozóipar egyre nehezebben tud versenyképes áron hazai alapanyaghoz jutni. A gazdálkodók ugyanis – nagyon is bölcsen – kialakították saját raktározási kapacitásaikat, így egyre kevésbé vannak kitéve az aratáskori értékesítési kényszernek. Ki tudják várni a magasabb árakat az éves ciklusban. Ez a visszatartás viszont hiányt okoz a piacon, s ez látszik az import növekedésében. Nem is beszélve arról, hogy Ukrajna egyre nyomottabb áron próbál tavalyi készleteitől szabadulni a szűkös exportcsatornákon keresztül.

A sertéshús negatív mennyiségi külkereskedelmi egyenlegével szemben pozitív értékben áll. Mennyiségi alapon bővült a negatív egyenleg, értékben viszont szűkült eddig idén. A sertésállomány csökkenése, ami e mögött az alapvető mozgató, még nem ért véget. A 600 forint feletti élő felvásárlási átlagárak csak a termelők felső harmadának jelentenek pozitív jövedelmezőséget. Arra számítunk, hogy az év második felében a sertésárak tovább fognak emelkedni. Ennek hátterében alapvetően a németországi keresletnél gyorsabb termelésszűkülés áll, hiszen továbbra is az ottani árakhoz igazodunk. Sertéshúsból messze legnagyobb piacunk Romániában van. Keleti szomszédunk a sertéspestis pusztítása nyomán nehezen talál magára, az önellátási szint nagyon alacsony (40% körüli).

A baromfihús vonatkozásában – az EU-hoz hasonlóan – a külkereskedelmi egyenleg romlása hazánkban is növekszik. Nemzetközi versenyképességünk szempontjából pedig éppen ez a „bezzeg” szektor. Jelentős hazai tulajdonosi arány, magas integráltság és koncentráltság, fejlesztési dinamika.

A hazai baromfihús- (KN0207) külkereskedelem első négy havi adatai szerint az import jelentősen bővült: mennyiségben 29, értékben (euró) 51 százalékkal, miközben az export mennyiségben közel 5 százalékkal csökkent, értékben viszont 8 százalékkal bővült. Ettől még jelentős pozitív exportegyenlegünk nincs veszélyben, de mennyiségben 8, értékben 4 százalékkal zsugorodott ebben az időszakban.

Eközben – az AKI adatai szerint – a baromfifélék csoportjában a csirke-, a liba- és a kacsavágás jelentősen (-10, -41 és -62%) visszaesett, míg a pulykavágás 3,6 százalékkal erősödött az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva.

Az állatjárvány okozta gondok nyilván tetten érhetők a külkereskedelmi számokban, de az import jelentős növekedése akkor is elgondolkodtató, hiszen versenyképességi problémákra utal.

Érdekes képet mutat a tej- és tejtermék-külkereskedelem. Bár még ötéves csúcsa alatt van, de az export és a hazai tejfelvásárlási árak különbsége ismét meredeken emelkedik. 2022 májusában 12 százalékkal volt magasabb az exportár. Ennek ellenére az év eddig eltelt hónapjaiban a nyerstejkivitel messze elmaradt az előző évitől. Ez véleményünk szerint nem marad így. A nyerstej exportja ismét emelkedni fog ebben az évben. Ezt a gyenge forint és a kedvező keresleti viszonyok támasztják alá. Tartjuk azt az előrejelzésünket is, hogy az alapanyag-kivitel tartósan fennmarad Magyarországon, ami kedvezőtlen a hazai feldolgozók szempontjából.

A sajtok külkereskedelme erősen negatív, de ez a negatív egyenleg csökken.

A dobozos tejek importja arányaiban elhanyagolható (a belföldi piac alig 2-3 százaléka), de az utóbbi években tartósan bővül, mint ahogy az export is.

Az Erste Agrár Kompetencia Központ a tejárak dinamikus növekedésének folytatódására számít az elkövetkező hónapokban, de augusztusban-szeptemberben ez megtorpan, és számíthatunk egy korrekciós időszakra. Az előttünk álló években lassú, de tartós tejáremelkedésre számítunk.

E példákat azért emeltem ki, mert jól mutatják a nemzetközi kereslet bővülése és a hazai kínálati viszonyok közötti feszültséget. A magyar agrár-külkereskedelem értékben messze nagyobb növekedést fog 2022-ben mutatni, mint mennyiségben. Többet kell termelnünk! Talán soha nem volt ez ennél könnyebben árakkal alátámasztható.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Kompetencia Központ