Búzából több lesz a globális fogyasztás, mint a termelés, a kukoricatartalékok pedig rekordalacsony szintre zuhannak. Egyre nagyobb az aggodalom, hogy mit fogunk enni.
Drágulás, hiány, háború
Bár újraindult az orosz agressziótól fenyegetett gabonaexport Ukrajnában, a világ az elmúlt évek legszűkebb gabonakészlete felé tart. Másutt a rossz időjárás csökkenti a mobilizálható mennyiségeket: az USA-tól Franciaországon át Kínáig, a kulcsfontosságú mezőgazdasági régiókban csökken a gabonatermés, és így fogynak a készletek. Míg a világ éhínség sújtotta országaiban az éhezés, addig másutt rekord élelmiszerár-növekedés tapasztalható. Az importőrök, az élelmiszergyártók és az állattenyésztők abban reménykedtek, hogy a termés elérhetősége javulni fog, de ezt a reményt egyelőre sok tényező beárnyékolja.
Mélypont
Ukrajna idén nyáron újraindította a szállítást a fekete-tengeri kikötőkből, de az orosz agresszió eddigi fejleményeit és az orosz állam magatartását ismerve ez nem nevezhető tartós, garantált folyamatnak – írja hírösszefoglalójában a Reuters. Közben a kukoricatermés világszerte jellemzően nagyon rossz eredményeket produkál, nem csak Magyarországon. Sőt, a szárazság Dél-Amerikában közelgő vetés sikerességét fenyegeti.
A szakértők szerint a 2022-23-as szezon végére a világ kukorica pufferkészlete mindössze 80 napi fogyasztásra lesz elegendő. Ez majdnem 30 százalékkal kevesebb az 5 évvel ezelőttinél, és a legalacsonyabb szint 2010-11 óta – értesült a Reuters a Nemzetközi Gabonatanácstól. Ez kevesebb napnyi kukoricakészletet jelentene, mint a világ 2012-ben, amikor a legutóbbi globális élelmiszerválság zavargásokat váltott ki. A Nemzetközi Gabonatanács közölte, hogy az összes betakarított gabona készletei világszerte elérik a nyolcéves mélypontot az idei termésév végén.
Dollármilliárdokkal próbálják enyhíteni
A Világbank 30, az USA 3 milliárd dollárt fordít az orosz háború által súlyosbított élelmiszerhiány ellensúlyozására, a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságának leküzdésére. Az említett, újraindított ukrán gabonaexport egyébként sem jelentene megoldást mindenre, hiszen a megszállt Ukrajnában a tavalyi 42 milliós nagyságrend helyett csak 25-27 millió tonna körüli mennyiséget képesek exportálni. A szűkös gabonaellátásban azonban döntően benne van az éghajlatváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatása is. Illetve a túlméretes állattartás, amely a kukoricával takarmányozott állatállomány iránti növekvő globális kereslettel felemészti a készleteket.
Korlátozzák a kivitelt
Más szakértők is aggasztó prognózist adnak. Elfordulhat, hogy a 2022-2023-as években a globális fogyasztás meghaladja a globális termelést – mondta a búzaágazatról Dan Basse, az AgResource tanácsadó cég elnöke. A dél-amerikai kilátások ugyancsak ellentmondásosak. Brazíliában a gazdálkodók rekord kukorica- és szójatermést várnak 2023-ra, de például Argentínában a Rosario Gabonatőzsde szerint a 2022-2023-as kukoricatermés 7 százalékkal 20 millió hektárra esik vissza. Az argentin kormány a már a termény exportját is keményen korlátozta: a tavalyi 36 helyett csak 10 tonnát enged kiszállítani.
