Évi 30 kilogramm sertéshúst fogyasztunk személyenként mi, magyarok. Napjainkban már a második helyen van a baromfi után, ugyanis folyamatosan növekszik a sertéshúsfogyasztás. A mangalica azonban prémium termék, őshonos állatként támogatott, így nyereséges lehet a mezőgazdaság e szegmense.
A sertéságazat is évek óta változó gazdasági környezetben működik
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára hétfőn a mangalicahús belföldi népszerűsítéséről, a mangalica, mint prémium élelmiszer lehetőségeiről tartott sajtótájékoztatón mutatott rá a sertéságazat nehézségeire. Kiemelte többek között a tavaly évszázados aszályt is, utalva a kevés kukoricára és a magas terményárakra.
A sertéságazat a nehéz gazdasági körülmények között is helytáll, az elszabaduló input árak mellett eleinte csökkenő árakkal kellett számolniuk a tenyésztőknek, de az árak mostanra visszataláltak a helyükre, 2023 első két hetében átlagosan 814 forint/kilogramm volt a vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban – mondta a helyettes államtitkár.
A kormány támogatja a sertéságazatot abban, hogy talpon maradjon, és stabil legyen a kibocsátása. Erre példaként hozta fel a tavalyi speciális kocatámogatást, illetve a megemelkedett az állatjóléti támogatás mértékét, és a válságkezelő intézkedéseket.
Magyarországon mintegy 200 család foglalkozik mangalicatenyésztéssel
Az Agrármarketing Centrummal évek óta közösen népszerűsítik a sertéshúsfogyasztást, köztük a mangalicát, 2017 óta erre a célra több mint 1,5 milliárd forintot fordítottak.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke szólt arról, hogy Magyarországon mintegy 200 család foglalkozik mangalicatenyésztéssel, az ország minden szegletében jelen vannak.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese elmondta, a mangalicatenyésztők szinte a nulláról indulva az elmúlt 30 évben sikeresek lettek, mutatja ezt a 10 ezer koca, 60 ezer hízó mangalicaállomány is. A tenyésztők jelentős beszállítói pozíciót értek el, magas hozzáadott értékű exportterméket állítanak elő.
Az Agrármarketing Centrum közleménye szerint a mangalicahús-fogyasztás népszerűsítésére február 6. és 21. között kéthetes kampányt tartanak az Agrárminisztériummal (AM) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével (MOE) közösen.
A belföldi fogyasztás növelése fontos cél
Magyarországon mangalica húsból évente körülbelül 300 tonna fogy belföldön, ennek nagyjából egyharmada az éttermi felhasználásra szánt nemes húsrész, illetve az áruházi értékesítés, körülbelül kétharmada pedig a családi gazdaságok általi közvetlen értékesítés.
A belföldi fogyasztás növelése fontos cél, hiszen a mangalicahús forgalma még mindig exportfókuszú, jelenleg 60-40 százalékos a megoszlás az export javára. A mangalica legnagyobb felvevője továbbra is Spanyolország, de fontos partner Románia, Szingapúr, Hongkong és több nyugat-európai ország, például Németország, Franciaország, Anglia.
A kampányról bővebb információk találhatók az Agrármarketing Centrum tematikus weboldalán.
Forrás: MTI