Környezet és klímavédelem kontra versenyképesség – hol az egyensúly?

Csökkenteni kell a növényvédőszerek használatát, de olyan uniós megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között – fogalmazta meg Magyarország álláspontját Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 69. Növényvédelmi Tudományos Napok rendezvényén.

Nem fogadható el a termelési költségek további növekedése

A Magyar Tudományos Akadémián tartott rendezvényen a miniszterhelyettes leszögezte, hogy az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével.

A jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben ugyanakkor nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek következménye ugyanis a komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járó importnövekedés lenne.

Magyarország szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál az unió vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit.

Durva számok, kemény szigorítások

Az Európai Bizottság fenntartható növényvédelemre vonatkozó irányelvének módosítási javaslata a környezet és az egészség hatékonyabb védelme érdekében 2030-ig a növényvédőszerek használatának és kockázatának 50 százalékos csökkentését kívánja elérni.

Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a kémiai növényvédőszerek használatát 48 százalékkal, míg a veszélyesebb növényvédőszerekét pedig 60 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ig. Az unió javaslatát az agrártárcát képviselő Farkas Sándor igazságtalannak tartja, ugyanis évek óta az uniós átlag alatti a növényvédőszer-használatunk egy hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – fogalmazott.

A fogyasztóknak mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért?

Magyarországgal együtt az elmúlt időszakban számos tagország fejezte ki aggodalmát a javaslat hatásvizsgálatának hiányosságai miatt: a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a növényvédőszerek csökkentése miatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért. A minisztérium és több magyar agrárszervezet szerint nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az EU mezőgazdasági termelése, hány mezőgazdasági termelő veszíti el a megélhetését, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség, ami megjósolhatatlan hatással lesz az élelmiszerbiztonságra.

Az integrált növényvédelem alkalmazása jelenleg is kötelező

Ez azt jelenti, hogy a növényvédőszer csak akkor kerül alkalmazásra a földeken, ha az feltétlenül szükséges. A szakember kiemelte, hogy ebben támaszkodhatunk az agrárdigitalizáció nyújtotta lehetőségekre. A modern precíziós technológiák célzottabb és okszerűbb növényvédőszer-kijuttatást tesznek lehetővé, így csökkentve a felhasznált növényvédőszerek mennyiségét és a felhasználási kockázatokat is.

A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett – vagy inkább azt megelőzően – nagyon fontos a megfelelő szaktudás. Ezen a területen is jól állunk, hiszen hagyományainknak, valamint a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak.

A növényorvosok szerepe az élelmiszerláncban meghatározó – erősítette meg Farkas Sándor. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása ugyanis biztosítja a növényvédőszerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását.

Forrás: AM/Sajtóközlemény