Jég- és viharkárok, mikor fizet a biztosító?

Tavaly főleg az ország keleti felét sújtó csapadékhiány óriási veszteségeket okozott a növénytermelőknek.  Idén a többszöri viharok és a jégeső okoznak károkat a gazdáknak, amelyeket kártérítésért jelentenek be a biztosítónak. A teendőkről, a kártérítési összegek nagyságáról kérdezte szerkesztőségünk Baranyi Szabolcsot, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatóját.

Mennyi kárbejelentés történt a tavalyi aszály és most a vihar- és jégkárok miatt?

– Az aszály miatt az elmúlt évben kétezer fölötti kárbejelentés történt, most hatszáz körülinél tartunk, aminek a nagyrésze a gabonákat és a repcét érinti. Ennek a felét a jég, a másik felét pedig a viharok és a felhőszakadások okozták. Rengeteg kombájnt látni most a táblákon, gőzerővel megy a betakarítás. Bízunk benne, hogy ezen a héten az ország nagy részén végeznek az aratással, és nem lesz több kár, de fontos megjegyezni, hogy a kukorica, a napraforgó, a szója, és a cukorrépa még sokáig kint lesznek a földeken, ezért rájuk oda kell figyelni a káresemények kapcsán is – mondta Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója.

A tavalyi rendkívüli év volt a termelők és a biztosító számára egyaránt, mert a szokásos többszörösét kitevő kárbejelentés történt. Hogy sikerült a kifizetéseket rendezni?

– A tavalyi nagyon tanulságos év volt a termelők és a biztosító számára egyaránt. Megtanulták a gazdák a biztosítási feltételeket, a kárbejelentések szabályait, és nekünk is meg kellett tanulni ilyen rekordszámú kárbejelentést kezelni. Minden kifizetési igényt lezártunk és teljesítettünk már, nem maradt egyetlen vitás elszámolásunk sem, ezért azt mondhatom, hogy teljes mértékben sikerült jól teljesíteni a múlt évnek ezt a kimagaslóan nehéz feladatát.

Az idei év most a gyakori vihar- és jégesőkárokról szól. A termelőknek a biztosítási csomagok kiválasztásakor és a kárbejelentésekkel kapcsolatban milyen fontos szabályokat kell ismerniük, hogy kár esetén a legmagasabb kártérítési összeget kaphassák meg?

– A támogatott növénybiztosításokban A, B, C csomag közül lehet választani. Az A csomag a teljes körű, amiben 8 kockázatra is térít a biztosító. Ebben az aszály-, a vihar- és jégkár is szerepel, a többi csomagba ezt külön kérni kell. Szeretném kérni a termelőket, hogy amikor a közvetítőinken keresztül kötik a biztosítást, mindenképpen tájékozódjanak, hogy mi az, ami a területükön kockázatos, és ennek megfelelően válasszanak. Most sokan kötöttek viharkárra biztosítást, de a csemegekukorica-termesztőknek külön felhívnám a figyelmét az őszi fagyokra is, mert jelentősen károsíthatja a termést.

A kártalanítás mindig a gazdák által megadott éves referenciahozam adatai alapján történik. Van-e lehetőség ennél magasabb hozamra szerződést kötni?

– Alapesetben a növények hozamát és az árát a termelő adja meg a biztosító felé a blokkazonosítókkal együtt, hogy melyik területén milyen növényt vet, ültet abban az évben. Nagyon fontos kiemelni, hogy a biztosítók a törvény szerint – mivel támogatott növénybiztosításról van szó – a referenciahozamon fogják rendezni a kárt az alapján, amit a termelő az egységes kérelmében megadott. Öt év átlaghozamából a legnagyobb és a legkisebb értéket ki kell venni, és a három év átlagával számolva kell feladni az adott növény hozamát. Vannak az idén ebből nézeteltérések, mert a biztosító a kárrendezés során elkéri az egységes kérelmet, és meg kell, hogy nézze milyen a referenciahozam, és a biztosítást ezekkel az adatokkal kötötték-e meg. Szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy a Groupama Biztosító lehetőséget tud adni arra, hogy magasabb hozammal kössék meg a biztosítást a termelők, de nem a támogatott kereteken belül, mert azt a törvény nem engedi. Tehát nálunk van lehetőség hozamot emelni, de ezt külön díjért kérni kell.

Az aszálykárok kezelésétől mennyiben jelent más feladatot a termelők számára az idei vihar- és jégesőkárok bejelentése?

– A jég egy megszokottabb kárnem, már jól tudják kezelni a gazdák, viszont a vihar egy picit újszerű lehet sokuk számára. Főleg, ha sok esővel jön, napokig nem tudnak kimenni a területre, olyan sár van. Ennek figyelembevételével mi azt szeretnénk kérni, hogy a káresemény után legkésőbb 5 napon belül jelentsék be a károkat. Nagyon fontos, hogy azt a napot kell megadniuk, amelyik napon történt a vihar, mert mi ez alapján fogjuk vizsgálni a káreseményt. Kérjük továbbá, hogy egy kapcsolattartót is adjanak meg, hiszen a kárszakértőnek valakit hívnia kell, amikor kimegy szemlézni a területre. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a viharok után sok termelőnél a gabonák nagy területeken megdőltek, lefeküdtek. Ez nem biztos, hogy mind olyan kockázati esemény amiért a biztosítónak fizetnie kell. Általában a biztosító kétszer megy ki a megdőlt gabonákhoz. Felveszi a jegyzőkönyvet a káresemény után, és aratáskor is kimegy még egyszer, megnézi, hogy mit tudott a gazda belőle betakarítani. Mert a modern kombájnokkal a megdőlt gabonát is nagy hatékonysággal be lehet takarítani, ezért ez dupla kárszemlét igényel. Ezzel kapcsolatban, mivel több gazdánál is egy időben fordulnak elő viharkárok, mindenkitől kérünk pár nap türelmet, mert a kárszakértők úton vannak folyamatosan.

A tavalyi rendkívül aszályos év után, amely súlyos károkat okozott a termelők számára, növekedett-e a biztosításkötések száma?

– Egyelőre inkább azt érezzük, hogy más kockázatokra vagy más módozatokkal is kötnek már biztosítást a termelők. A tavalyi év tanulsága az, hogy a növénybiztosításba érdemes befektetni. Ezért én továbbra is mindenkit arra biztatok, hogy igenis kell piaci biztosítást kötni, mert a kockázat minden évben előáll, és ha a természeti károkat elkerülni nem is tudjuk, de gondoskodni lehet a károk minimalizálásáról– hangsúlyozta Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági üzleti igazgatója.