Tápanyag-utánpótlás ősszel

A mezőgazdaságban lezajló gazdasági folyamatok minden termelőt arra ösztönöznek, hogy alaposan átgondolja, és esetleg újratervezze az őszi vetésű növények tápanyag-utánpótlását. Az előző évet sújtó aszály, a magas inputanyagköltségek és a lefelé tartó terményárak miatt sokaknál lehet hallani, hogy csökkentik, esetleg teljesen elhagyják az őszi alaptrágyázást. Bár talajvizsgálati eredmény ismerete nélkül merészség lenne bármit is kijelenteni, néhány szempontot érdemes figyelembe venni, mielőtt döntést hozunk a tápanyag-utánpótlással kapcsolatban.

Annak ellenére, hogy a hűvösebb, csapadékosabb időjárás kedvezett a gombabetegségek terjedésének, a terméskilátások biztatóak mind a gabonák, mind a repce esetében, és nagyon szépen fejlődnek a tavaszi kultúrák is. Ez azt jelenti, hogy a kijuttatott tápanyagokat, illetve a talajban lévő tartalékokat a növények felhasználják.

Az őszi búza tápanyagigénye, tápanyagfelvétele

Mivel az őszi búza termesztése nemzetgazdasági jelentőséggel bír, az elmúlt évtizedekben rengeteg szakember foglakozott termesztéstechnológiájának kutatásával, tanulmányozásával. Ezek a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy intenzív termesztési körülmények között a fajtaválasztást és a növényvédelmet megelőzően a talajkondicionálás és a tápanyag-utánpótlás befolyásolja leginkább a terméseredményt.

A tápanyag-utánpótlási terv elkészítésekor nemcsak a fajlagos tápanyag-igényt kell kiszámítani, hanem érdemes figyelembe venni a búza tápanyagfelvételi dinamikáját is. A megfelelő gyökérrendszer kialakulásához és a télállóság növeléséhez elengedhetetlen a könnyen felvehető foszfor jelenléte a talajban. Az őszi foszforutánpótlást továbbá az is indokolja, hogy a búza a tavaszi fejlődés során veszi fel foszforigényének több mint 50%-át, illetve a generatív részek fejlődésekor szintén jelentős a foszforfelvétel. Ugyanez a helyzet a káliummal is. Az őszi fejlődés során veszi fel káliumigényének 20–25%-át, és több mint 70%-nak a felvétele a kora tavaszi időszakban történik. A búza nitrogénfelvétele ősszel mérsékelt. Erre a makroelemre elsősorban a bokrosodás és a szárbaindulás időszakában van szüksége a növénynek.

A tápanyag-utánpótlás tervezésénél a talaj mikroelem-szolgáltató képességét is figyelembe kell venni, és érdemes olyan alaptrágyát használni, amely tartalmazza ezeket a létfontosságú elemeket. A kezdeti fejlődés időszakában, a gyökér- és hajtásfejlődéshez elengedhetetlen a kén és a cink jelenléte is.

A foszfor

A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcserefolyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a csírázásban, a kelésben, a virág- és magképzésben is alapvető jelentőségű. Fontos szerepet tölt be a zsírsavak szintézisében és szállításában, a lipidek anyagcseréjében. A megfelelő foszforellátás elősegíti a búza gyökérzetének fejlődését, növeli a növény télállóságát, segíti a bokrosodást, a megtermékenyülést és a szemképződést. A hazai talajok foszforellátottsága rendkívül nagy eltérést mutat, és figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a talaj foszfortartalmának csupán 3–5%-a válik felvehetővé a különböző kémiai és biológiai folyamatok révén.

A műtrágyázás során kijuttatott foszfor felvehetőségét erősen befolyásolja a talaj kémhatása. Legnagyobb hatásfokkal semleges kémhatású talajokon vehető fel, minden ettől való eltérés csökkenti a kijuttatott foszfor elérhetőségét. Savanyú talajokon alumíniumfoszfát és vas-foszfát vegyületek, lúgos közegben a kalciumhoz kötődve kalcium-hidrogénfoszfát vegyületek képződnek. E formák a nem mobilizálható foszforkészlethez adódnak, melyeket a növények nem tudnak felvenni. A kiadagolt foszforműtrágya hatóanyagának maximum a 40–60%-át tudja a növény közvetlenül hasznosítani, a többi lekötődik különböző foszfátok formájában.

Hatékony foszforutánpótlás

A foszformenedzsment a mezőgazdasági termelés legtöbbet vitatott kérdése, mivel ez a tápelem meghatározza a termesztett növények teljes életciklusát a kezdeti fejlődéstől a termésképződésig. A fenntartható foszformenedzsment valójában azt jelenti, hogy csökkentjük a foszforkimosódást és -lekötődést, valamint fokozzuk a növények foszforfelvételét és a tápelem beépülését. A talaj oldható szervetlen foszfortartalmának szintje oly módon marad állandó, hogy a talaj szervesfoszfor-tartalma fokozatos mineralizáció útján egészíti ki a veszteséget. A foszfor felszabadulásának sebessége a talajban lefolyó biológiai oxidációs folyamatok intenzitásától függ. Ezt az összefüggést vették figyelembe a TOP PHOS speciális alapanyag kikísérletezése során.

Az egyszerű szuperfoszfát (SSP) hatóanyagot Ca-ionok közvetítésével huminsavhoz kötötték, abszorpciós komplexet létrehozva. Az így létrejött foszfor-humát komplexek ellenállnak annak a folyamatnak, melynek során a talaj felvehető foszfátkészlete fel nem vehető alakba megy át. Ennek köszönhető, hogy a TOP PHOS technológiával készült műtrágyákból a növények számára nélkülözhetetlen foszfor folyamatosan, a talajoldat foszfortartalmának változása ütemében válik felhasználhatóvá. A reakció közben felszabaduló huminsav fontos szerepet tölt be a kötött formában lévő foszfátok felszabadításában is. Nagy abszorpciós képességüknek köszönhetően magukhoz vonzzák a talajban lévő foszfátot, mely így azonnal felvehetővé válik a növények számára.

A kálium

A kálium fokozza a növények aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatást, és segíti a fotoszintézist. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság okozta stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal, gombás betegségekkel, baktériumos fertőzéssel szembeni ellenálló képességet. A kálium növeli a növény hideggel szembeni ellenállóságát, fagytűrő képességét, javítja a szárszilárdságot, növeli a kalászonkénti szemszámot és az ezermagtömeget. A jó káliumellátás a nitrogén hasznosulását is elősegíti.

A talajok összes káliumtartalma jelentős, sok esetben eléri az 1-2%-ot is. Ennek ellenére a káliumnak csupán elenyésző része, a vízben oldott és a talajkolloidok felületén kicserélhetően abszorbeált kálium hozzáférhető a növények számára. Ez a talajban lévő összes káliumtartalom 1%-a.

Kalcium és kén

A kalcium kettős funkciót tölt be a növények fejlődése során: biztosítja a sejtfal és a sejtmembrán stabilitását. Az anyagcsere-folyamatok másodlagos hírvivőjeként nélkülözhetetlen a gyökérzet fejlődésében, a pollentömlő növekedésében, a megtermékenyülés folyamatában és a környezeti stresszfaktorokra adott válaszreakció kialakításában.

A kén kulcsfontosságú élettani szerepével – a kéntartalmú aminosavak építőeleme, peptidek, fehérjék, lipidek alkotórésze – mindenki tisztában van. Fontos azonban megemlíteni szerepét a fehérjebontó enzimek aktiválása, a koenzim-A és a glutaminok felépítésével kapcsolatban is. A biotin szintézisén keresztül a növekedésre, a protoplazma felépítésén keresztül pedig a növények fagytűrő képességére van hatással. Javítja a termesztett növények minőségi paramétereit, értékmérő tulajdonságait. Fokozza a növények ellenálló képességét a biotikus és abiotikus stresszhatásokkal szemben. Kénhiány esetében megemelkedik a növényekben az oldható N-vegyületek mennyisége (nitráttartalom), ezzel szemben csökken a fehérje és klorofilltartalom.

Növénykondicionálás vetéssel egy menetben

A tápelemek kijuttatása mellett fontos, hogy azok beépüléséről és az anyagcsere-folyamatok zavartalanságáról is gondoskodjunk. A kezdeti fejlődés segítésének érdekében érdemes olyan alaptrágyát választani, melyben biostimulátor komplexe segíti a tápanyagok felvételét, beépülését. A magas aminopurintartalmú barnaalga-kivonat segíti a kalcium felvételét, aminek köszönhetően a gyökérszőrök képződése intenzívebbé válik, így egyre nagyobb felületen képes a növény táplálkozni. Az aminopurin az élettani folyamatok katalizálásán keresztül hatékonyabb tápanyagfelvételt, szállítást és beépülést eredményez. A gyökér- és hajtásképződés támogatása pozitív hatással lesz az aminosavak képződésre, a fehérjeszintézis és a fotoszintézis folyamatára.

A mezőgazdasági termelés mindig összetett folyamat volt, amelyet rengeteg tényező befolyásol. A jelenlegi helyzetben sok a bizonytalanság, ami nem könnyíti meg a döntéseket. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a tápanyag-utánpótlás elhagyása vagy csökkentése nem vezet eredményre. Annak érdekében, hogy ne a tápanyag legyen a szűk keresztmetszet, vizsgáltassa meg talajai tápanyagkészletét, határozza meg az elérendő terméscélt, konzultáljon tápanyag-utánpótlással foglalkozó szaktanácsadóval, készíttessen tápanyag-utánpótlási tervet.

Kürthy-Molnár Zoltán
TIMAC AGRO Hungária Kft.