Európa és Észak-Amerika mezőgazdasága is megérzi, ha a sertéshús-kivitel ilyen arányban esik vissza ilyen rövid idő alatt.
Japán a világ második legnagyobb sertéshús-importőre, de az ország importja idén csökkent. Ezt különösen az Európai Unióból származó szolgáltatók érzik a versenytársaikhoz képest magas kínálati árak miatt. A Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetség (L&F) jelentése szerint Japán sertéshús-importja csaknem 50 ezer, 5,4 százalékkal csökkent, és 863 tonnára esett vissza idén szeptemberig a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Nemcsak a dánok, hanem más európai sertéshús-beszállítók is így járnak Japánban: az átlagot meghaladó mértékben szenvednek el export-visszaesést. Spanyolország, mint az EU legjelentősebb beszállítója majdnem 7 százalékos, 140 ezer tonnára rúgó visszaesést él át – igaz, ehhez képest a dánok konkrét csökkenése eléri a 22 százalékot. Még nagyobb, 25 százalékos a holland sertéshús-termelők piacvesztése, de az USA gazdaságai sem járnak jól idén: exportjuk majdnem 6 százalékkal kisebb, mint a tavalyi év első 9 hónapjában.
Egyedül Kanada (+1) és Chile (+17) tudta növelni az értékesítéseket Japánban, de ők sem érik utol a brazilokat, akik durván betörtek a japán piacokra: olcsó áruikból 44 százalékkal többet adtak el, mint korábban.
Európában mindez azért is keserű fejlemény, mert 2019-től az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás számos akadályt lebontott a kétoldalú mezőgazdasági termény-cserekereskedelem előtt. A sertéshús tekintetében például a Japánba irányuló frisshús-exportra alacsony vámokat írt elő, míg feldolgozott húsra vonatkozóan semmilyen vámot nem tartalmazott.
