A korábbi években a szárazságban kiapadó folyók – például a Duna, a Rajna alacsony vízállása –, most viszont a túl nagy vízhozam akadályozza a mezőgazdasági termények vízi szállítását.
A hazai folyókon is probléma a hajózhatóság
Az utóbbi évtizedekben 50-nel csökkent a hajózható napok száma a Dunán. Az aszály pont a kritikus hónapokban teszi lehetetlenné a learatott gabonák folyami szállítását. A mezőgazdasági (és ipari) áruk, termékek tömege utazik vízi úton Európa északi, nyugati felére. Mára szinte általános jelenség, hogy a korábbi bő 300-zal szemben 250 nap alá csökkent a hajózható napok száma. Ez évente körülbelül 300 milliárd forintos – a teljes évi mezőgazdasági teljesítmény több mint 8%-át kitevő – kárt okoz az ágazatnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a klímaválsággal nyilván csak erősödnek majd a vízkiemelési igények mind ipari, mind öntözési célokra. Laptársunk, a MezőHír emlékeztet arról írt a tavalyi rettentő aszályban, hogy a Tiszán, Kisköre alsónál az eddigi -321 cm-es negatív rekordot (2009. 09. 29.) -325 cm-rel döntötte meg a július 19-i adat, Szolnoknál egy 2003-es negatív rekord dőlt meg.
A Rajnán is hol túl kevés, hol túl sok a víz
Tavaly a Rajna folyó szokatlanul alacsony vízállása is hónapokig a mezőgazdasági sajtóhírek között szerepelt. A folyók hajózhatóságának csökkenése a német agráriumot, terménykereskedelmet is súlyosan érintette. Most ellenben a magas vízállás jelent közlekedési és áruszállítási problémákat Európában. A Kaub szűk keresztmetszeténél 521 cm-es vízállást mértek, ami szokatlanul magas. Emiatt az uszályok nehezen tudnak kikötni, mivel a horgonyzóhelyeket víz borítja, illetve egyes hajóknak nehézségei támadtak a hidak alatt való áthaladással. A hajózás a Felső-Rajna melletti Maxau mellett is akadályozott: ott kedden 760 cm-es vízállást mértek. Mindez különösen a gabonaőrlő üzemeket érinti fájdalmasan, amelyek a Rajna északi részén épültek, és áruforgalmuk jelentős részét uszályok biztosítják.
