A takarmánybetakarítási technológia fejlesztési irányai

A homogén takarmányminőségek közvetlenül befolyásolják az állatok tej- és hústermelését, valamint az üzletág költségszerkezetét. A kaszálástól a betakarításig minden fejlesztés azt célozza, hogy a betakarított terményt rendeltetésének megfelelően kezeljék, és egyre inkább tehermentesítsék a gépkezelőket.

Ide tartozik a függesztett frontkaszák vezérlése, amely a dőlésszöghöz és az ívhez igazodik, valamint a nemrégiben bevezetett automatikus kaszabeállítás a tömegáram és a kívánt fonnyadás mértékének függvényében. A rendfelszedő pótkocsik vágási tulajdonságai a kaszákéhoz igazodnak. A változtatható bálakamrával rendelkező körbálázók esetében a homogén tápanyagellátás érdekében előnyös az azonos szárazanyag-tartalmú bálák alkalmazása. A stabil méretű és légmentesen tömör körbálák előállítása továbbra is a legfontosabb szempont a hálók és a csomagolófóliák használata során. Az egyenletes vágási minőség és a nagyon nagy átmenő teljesítmény optimalizálható és szabályozható a takarmánybetakarító gépeken a felszedéstől az ürítésig – ezzel tehermentesítve a környezetet és a járművezetőt.

Kaszálás, rendképzés, rendterítés

A kaszakombinációk használata nagy népszerűségnek örvend. A német járműengedélyezési rendelet (StVZO) nem ad lehetőséget a 3 métert meghaladó közúti munkaszélességre. Ezért érthető, hogy további megoldások várhatók a frontkaszáknál. Például az automatizált, íves oldalirányú áthajtás lehetővé teszi az elülső kaszaszélesség optimális kihasználását lejtőn és kanyarban való haladáskor is.

Az automatikus kaszabeállítás új megközelítést kínál a homogén takarmányminőséghez még kaszálás közben is. A termés és az időjárási körülmények ritkán teszik lehetővé a kaszálás utáni szabályozható száradási folyamatot. A heterogén növekedés különböző mértékű fonnyadáshoz vezet a szántóföldön és a teljes vágás során. Az eredmény kihívást jelent, mert a fonnyadás mértékének nagymértékű ingadozása a siló különböző savasságához vezet, ami viszont csökkenti az állatok takarmányfogyasztási kedvét. A kívánt célt, a szilázs maximálisan 10%-os szárazanyag-különbségét ritkán érik el. Az automatikus kaszabeállítással a cél egyértelműen megfogalmazható: a fonnyadás mértékének egyenletes szintje egy területen és egy vágáson belül. Ennek eléréséhez a biomassza növekedésére vonatkozó információkra van szükség. Ezt vagy műholdas adatokkal, vagy közvetlenül a kaszálás során egy megfelelő érzékelővel lehet megszerezni. A műholdak több spektrális adatot szolgáltatnak a földterületről, amelyből egy alkalmazási térképet lehet készíteni. A feladatvezérlő a pozícióadatokon keresztül százalékos formában közli a célértékeket. A traktoron lévő két érzékelő valós időben regisztrálja a biomasszát, és azonnal vezérli a beállításokat. Az aktiválás és a beállítás egy külön ISOBUS-menüben történik. A jobb takarmányminőség mellett további gyakorlati előny a nagyobb hatékonyság és a jobb kezelési kényelem. Ez egy érdekes technológia, különösen olyan gazdaságok számára, ahol a földterületek nagy százalékban eltérő növekedési üteműek biztosítanak.

A jövőben a kaszálás, a rendterítés és a rendképzés autonóm vezérlésének lehetősége megfelelő „intelligens munkagépeket” tesz szükségessé. Ezek egyrészt ellenőrzik a munkafolyamatot, de képesek azt irányítani is. A szakképzett munkaerő hiányának szempontját figyelembe véve a jövőben a gépkezelők kizárólag a „vezetésre” koncentrálhatnak, anélkül, hogy a munkafolyamatra vonatkozó részletes szakértői ismeretekkel rendelkeznének. A GPS-szel kombinálva a megfelelő vezetési stratégiák a munka előtt elkészíthetők, és átvihetők a járműre. Ez nagymértékben kiküszöböli a járművezetői hibákat és ezáltal a károkat. Mellesleg a vadon élő állatok védelme szempontjából is előnyös.

Az alpesi régiókban a kaszálás hatékonysága is fontos követelmény. Annak érdekében, hogy a szűk kanyarokban nagy munkaszélességgel mégis hatékonyan lehessen hajtani, az első frontra szerelt kasza teleszkópos kivitelű. Ez jót tesz a közlekedésbiztonságnak és a folyamat hatékonyságának.

Rendfelszedő pótkocsik

A 30 milliméternél kisebb vágáshosszúsággal a neves gyártók most már rendfelszedő pótkocsikkal is igyekeznek jó pontot szerezni. A pontos vágás mellett különös figyelmet kell fordítani a hosszú szecskák százalékos arányára is. Ezt a rendfelszedő pótkocsiknál nem olyan könnyű kiküszöbölni, mivel ezek nem rendelkeznek klasszikus előtömörítéssel. Egy új anyagáramlási koncepció közelebb hozta a felszedőt a rotorhoz. A kamrák így jobban feltölthetők az anyagáramlásban. A tényleges előtömörítés – minél nagyobb, annál jobb – ezután a vágókések előtt történik. Ha a kéveköteg nem elég vastag, és a terepviszonyok nem teszik lehetővé a nagyobb munkasebességet, a hajtási oldalon két szíjtárcsa cserélhető. A percenkénti 47 helyett 40-es fordulatszám az egyik lehetőség a jobb előtömörítéshez.

A rendfelszedő pótkocsik valamennyi rakodórendszerének gyenge pontja a rotor peremterülete. Ha a rendek kellően szélesek, a betakarított anyagot a rendfelszedő pótkocsik korszerű generációjában takarmánycsigák segítségével lehet a rotorhoz adagolni. Az anyagáram megosztásával a külső vágórésznél a betakarított anyagot ismét előre szállítják az adagolócsigák segítségével, majd az új anyagáramba vezetik. Erre a műszaki erőfeszítésre azért van szükség, hogy csökkentsék a hosszú szecskák arányát. Ez egy olyan technológia, amelynek célja a rendfelszedő pótkocsik versenyképességének megőrzése a silózókkal szemben. A nagy teljesítményű rendfelszedő pótkocsik és bálázógépek alapfelszereltségének részét képezik a hidraulikus hajtású felszedők. Ezek a munkasebességhez és a takarmánytömeghez igazodva magas és hatékony felszedési sebességet biztosítanak. Ehhez jön még a jobb vágási minőség, az előtömörítésnek köszönhetően. A fejlődés nem áll meg. Az elektromos meghajtások szintén a betakarítási körülményekhez igazítható beállításokat ígérnek, de egy új, különálló meghajtással, amelyhez megfelelően erős generátorra van szükség.

Bálázók

A körbálák mint tartósítási alternatíva már bizonyítottak. A bálázócsomagoló kombináció a leggyorsabb tartósítási lehetőséget kínálja. A vágókések által jól levágott anyag azonnal a bálakamrába kerül. Akár variálhatóan, akár a rögzített kamrában: a bála tömörítés után a csomagolóra kerül, amely a kívánt számú fóliatekercseléssel gyakorlatilag gázzáró erjesztőkamrát képez – és mindez a felszedés után három percen belül megtörténik. Bár a fejlődés a nagyobb bálaátmérő irányába halad, és a változó bálakamrák felé mutató tendencia is megfigyelhető, gondolnak azokra a felhasználókra is, akik egyértelműen a kisebb átmérőt részesítik előnyben. Azoknak a professzionális üzemeknek, amelyek nyáron nem tudják a silót etetni, küzdeniük kell az utófűtéssel, ahol pedig a takarmány íze a gázcsere miatt csökken, megfelelőbb méretű bálákat szeretnének.

Ez nem az átmérőre, hanem a bála szárazanyag-tartalmára vonatkozik, kilogrammban kifejezve. Ez a törekvés érthető. Amíg a takarmányadagokat a szárazanyag-fogyasztás alapján számítják ki, addig a bála tartalma a fontos, nem pedig a súlya. Egy 1,25 méter átmérőjű és 1,2 méter széles bála térfogata körülbelül 1,5 köbméter. A köbméterenkénti 200 kilogramm szárazanyag átlagos sűrűsége mellett ez a bála 300 kilogramm szárazanyagot tartalmaz. Ha ez a mennyiség megfelelő, a bála teljes egészében a keverőkocsiba tölthető. Ha a mennyiség még mindig nem elegendő, a következő bála csak részben kerül felhasználásra. Ez nem praktikus, és körülményesen kivitelezhető. A kívánt szárazanyag-tartalmú bálák jelentik a megoldást. A bálán keresztüli ellenállásméréssel kombinálva a gép egészében három mérőcellát használnak az anyag és a nedvességtartalom meghatározására. Ezeket az értékeket dinamikusan rögzítik az első bálában. Az integrált szoftver kiszámítja az első bála teljes szárazanyag-tartalmát. A kívánt célszárazanyagot be kell adni, és be kell állítani a megfelelő bálaátmérőt. A bála átmérője ezután a nedvességgel együtt csökken. Ez teljes mértékben támogatja a bálasilózással való felelős kereskedelmet.

A kötözőzsinegek, hálók és fóliák területén a gyártók erőfeszítéseket tesznek az ökológiai és fenntartható arculat kialakítására. Ezek közül sok erőfeszítés eddig nem bizonyult sikeresnek. Természetesen a fóliákban az újrahasznosított anyagok nem jelentenek újdonságot. A biológiailag lebomló zsinegek és hálók előnyben részesítése azonban veszélyes, mert eddig erre nem áll rendelkezésre tudományos bizonyíték. A csomagok nyomon követhetősége fontos tényező a kereskedelemben. A csomózás után a bálát a zsinegen lévő címkével jelölik. Ez a címke minden fontos információt tartalmaz a báláról. A nyilvántartás, a logisztika, a tárolás és a forgalmazás így a kereskedelemre jellemző kritériumok szerint alakítható ki. A megfelelő okostelefonos alkalmazáson kívül további technológia nélkül a kezelés egyszerű, kezelhető és hatékony.

Silózók

A nagy átbocsátóképesség minden betakarított termény esetében; az eltömődések elkerülése; az alacsony karbantartási ráfordítás és természetesen a megfelelő gépkezelői tehermentesítés – ez áll a kívánságlista élén e drága járművek beszerzésekor. A műszaki elvárások a felszedővel kezdődnek. Ez a takarmánybetakarító gépeknél is közelebb került a behordócsigához. Új hajtásláncok szíjakkal és teljesen automatikus kenéssel biztosítják a karbantartásmentes vágóasztalt. Az újratervezett felszedők és a karbantartásmentes csapágyakkal ellátott erősebb fogak növelik a tartósságot. Ahol éles vágókéseket használnak, ott köszörülésre is szükség van. A helytől és a kopási viselkedéstől függően a vágókéseket naponta akár háromszor is újra kell köszörülni. A köszörülési ciklusok száma a helytől, a használattól és a gépkezelőtől is függ. A legtöbb vágóegységnél 400-450 köszörülési ciklus után a köszörűköveket ki kell cserélni. Ez többek között egy piszkos munka, amely 30–45 perc munkaidőt vesz igénybe – és mindezt a szezon közepén. Segítséget nyújt ehhez egy új csiszolóberendezés, amelyben a köszörűkő egyfajta patronban van elhelyezve, és akár 2200 csiszolási ciklust is kibír, mielőtt ki kellene cserélni. A tokozott kialakítás emellett védelmet nyújt a környezeti hatások ellen, és garantálja a szükséges élességet, amikor csak szükséges, így tehermentesíti a gépkezelőt és a környezetet. A beépítési ráfordítás is akár 70 százalékkal kisebb.

A nagy áteresztőképesség, sajátosságainál fogva, gyorsan dugulásveszélyhez vezet. Ez még inkább igaz, ha a gépkezelő tisztában van azzal, hogy a fűben is teljes sebességgel tud közlekedni. A két kulcsfontosságú pont, a fúvókára való átmenet, majd az ürítőcső nem látható a vezető számára. Az anyagáramlás sebességének mérése az ürítőcsatornában időben jelez a járművezetőnek, hogy állítsa be a munkasebességet. Ez egy olyan segítség, amely megelőzi a költséges állásidőt, és növelheti a folyamat teljesítményét.

A NIRS-technológia nem új. Ennél a területspecifikus és szezonális hozamadatokat kell használni. Jó, ha rendelkezésre áll egy olyan szoftver, amely ezeket az adatokat le tudja fordítani cél- és tényleges értékekre, és így már betakarítás közben is jelzést adhat a jövőbeli ellátási helyzetről.

A kukorica betakarításánál a minőség-ellenőrzés is speciális kérdés. A CSPS-érték a szemek feldolgozottsági fokát jelzi. Egy alkalmazás lehetővé teszi a minőségi osztályozást a betakarítás során történő tájékozódás céljából. Ez jót tesz az állatnak, a környezetnek és a gazdálkodó zsebének.

Következtetés

Egyes hardverek mellett a digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre inkább teret hódít a takarmánybetakarításban. Egyértelmű értékelés csak széles körű gyakorlati használat után jelentkezik. A betakarítási technológia egyre inkább a szükségletalapú precizitás felé orientálódik, hogy az állatok még több tápanyagot fogyaszthassanak, és így még inkább a teljesítményüknek megfelelő takarmányt kapjanak. Ez egy olyan folyamat, amely az üzemeltetők és az állattartók munkaterhelésének csökkentéséhez is hozzájárul – természetesen az ökológia és a fenntarthatóság figyelembevétele mellett.

Heinz-Günter Gerighausen cikke alapján
fordította: Fodor Mihály