Ha nem is volt váratlan, azért ez markánsan új irányt jelent az európai mezőgazdaságban. A végcélról – a fenntarthatóbb mezőgazdaságról – nyilván nem mond le Európa, de a tempó lassul, és az eszközöket tovább finomítják. Ez akár a támogatási rendszerekre, akár az olyan új technológiákra is vonatkozhat, mint a génszerkesztés.
Már tavaly sejteni lehetett, hogy ez lesz a vége
A napokban az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy visszavonják a növényvédő szerek használatára vonatkozó uniós tervezetet. A bejelentő a több nyugati országban kibontakozó gazdatüntetésekkel magyarázta a döntést. Ez az indoklás alighanem inkább a kedélycsillapító politikai kommunikáció része, nem pedig a valódi ok. Ugyanis a növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentése 2030-ig már tavaly tavasszal, de legkésőbb ősszel komolyan kétségesnek tűnt. A csökkentési törvény-előkészítés tavaly májusban kapta az első mélyütést, amikor az Európai Parlament (EP) legnagyobb, néppárti frakciója leszavazta annak tervezetét (erről ebben a cikkben írtunk részletesen). Aztán november végén az EP 299-207 arányban leszavazta a tervezett EU-s növényvédelmi rendeletet. Ekkor már látható volt, hogy az évek óta hatalmas vitákat kiváltó tervezet nem halad tovább az előkészítés felé. Minderre még jött az orosz háború okozta piaci felfordulás, aminek következményei további nyomást gyakorolnak az európai mezőgazdaságok versenyképességére. Ebben a helyzetben várható volt, hogy az egyik legtöbb kritikát, félreértést kiváltó rendeletről lemond az EU vezetése.
Jönnek a kifinomult megoldások?
Az már tavasszal látható volt, hogy a növényvédő szer használati korlátozás leszavazása új fényt vet az új genetikai technológiák (NGT) bevezetésének előkészítésébe. A génszerkesztés, a biotechnológiai alapú vagy precíziós nemesítés ügyét két szakterület felől is presszionálja a (mező)gazdasági közélet. Az egyik az élettudományi megközelítés: ezek az új genetikai eljárások távol állnak az Európában tilos (Magyarországon még alkotmányosan is kizárt) hagyományos génmódosításoktól (GMO). Olyan változásokat eszközölnek csak a haszonnövényekben, amelyek a nemesítés évezredes gyakorlatában is jelen voltak, csak nagyon lassan hoztak eredményt, továbbá nem integrálnak idegen gént. Ugyanilyen fontos, hogy az NGT-k révén is közel kerülhet az EU az eredeti célhoz, hiszen a célzott nemesítés révén a növények kevesebb növényvédő szerrel is megvédhetők lesznek biotikus és abiotikus fenyegetésekkel szemben.
A másik szakterület a közgazdaság: az európai mezőgazdaság alighanem újabb, behozhatatlan versenyképességi hátrányt szenved el, ha lemond e kifinomult eljárások alkalmazásáról. Köztudott, hogy az EU-n kívüli nagy alapanyag-kibocsátó régiók (Dél-Amerika, Oroszország, USA, Ukrajna) már régen felhasználja a GMO-NGT eljárásokat, az oroszok és az ukránok ráadásul versenyelőnyben vannak a lazább élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági szabályozás révén.
Mindezt erősíti, hogy – mint arról nemrég szintén beszámoltunk ebben a cikkünkben – az EU január végén zöld jelzést adott az új nemesítési technikák alkalmazásának az Európai Unió tagállamaiban.
