Nem államok: az időjárás az EU mezőgazdaságának fő ellenfele

A trend miatt akár tömegesen hagyhatnak fel a gazdálkodással Európában.

Az Európai Bizottság által április 16-án kiadott uniós élelmezésbiztonsági értékelésben szakértők a szélsőséges időjárást határozták meg az európai élelmiszer-ellátás elsődleges kihívásaként. A jelentés, amely 2023 óta a második a maga nemében, egy olyan szakértői csoport meglátásain alapul, amely az EU-tagállamok, régiók és az uniós élelmiszerlánc különböző érdekelt csoportjainak képviselőit tömöríti. Már az előző is a szélsőséges időjárási eseményeket (illetve az importfüggőséget, a szállítási szűk keresztmetszeteket, a piac változékonyságát, és a magas inputköltségeket) emelték ki az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos fő aggályokként. Ugyanez, csak még inkább igaz idén. Sőt, az EU-országok nemzeti közigazgatási szervei nagyobb aggodalmukat fejezték ki a szélsőséges időjárási események, a magas ráfordítási költségek és a nyersanyagárak miatt.

Az agrár- és élelmiszer-iparág a kedvezőtlen időjárásnak az élelmiszertermelésre gyakorolt ​​általános kockázatát emelte ki. A klímaváltozás már nem csak a növénytermesztést fenyegeti, hanem például a szállítási viszonyokat is, hiszen az aszály miatti az alacsony folyó-vízállások akadályozzák a vízi utak használatát.

A 2022-es és 2023-as történelmi árcsúcsok ellenére bizonyos élelmiszertermékek árai csökkenni kezdtek, ami kihat a gazdálkodók haszonkulcsára, mivel magas ráfordítási költségekkel küzdenek. Ez a tendencia arra késztetheti a gazdálkodókat, hogy jövedelmezőbb növényeket válasszanak, ami potenciálisan csökkentheti a teljes mezőgazdasági termelést, vagy akár arra is késztethet néhányat, hogy felhagyjanak az ágazattal.