Az afganisztáni lisztmalmok arra terelnék a kormányt, hogy vámoltassa meg – azaz lehetőleg csökkentse – a lisztimportot: az önellátás a hazai ágazat fellendülését hozná a függőség helyett.
Afgán tájékoztatás szerint a több mint 200 lisztmalomból jelenleg mindössze 10 működik az országban. A feldolgozók ezért arra szólították fel a hatóságokat, hogy emeljék a liszt behozatali vámját arra a szintre, ami több hazai malom létrehozását ösztönzi, és az országot önellátására készteti e termékkörben. Noha ez saját bevallásuk szerint is akár 5 évig tartó folyamat lehet, az afgán malomipar abban bízik, hogy később még exportálhatják is termékeiket.
Afganisztán éves lisztigénye meglehetősen nagy a térség többi államához mérten (Kazahsztán például a világ egyik legnagyobb búzaexportőre). Az afgán belföldi felhasználás eléri a 6 millió tonnát, ám ebből az ország lisztüzemei mindössze 5 milliót tudnak előállítani. Afganisztán a Kazahsztánból származó búzaliszt legnagyobb importőre. Az APK-Inform szerint a hivatalos statisztikákra hivatkozva Afganisztán az idei év első 3 hónapjában 336 ezer tonnát vásárolt a termékből (a tavalyi év azonos időszakában mért 317 ezer tonnával szemben); tavaly összesen 1,3 millió tonna kazah búzalisztet importáltak. Összehasonlításképpen: Üzbegisztán, amely a második helyen áll a kazah búzaliszt legnagyobb importőreinek listáján, 2024. január-márciusban 95,8 ezer tonnát vásárolt (szemben az előző évi 109 ezer tonnával). 2023-ban ennek a terméknek az importja az üzbégeknél mintegy 536 ezer tonnát tett ki.
![agrarszervpalyazt[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/agrarszervpalyazt1.jpg)
