Nagyhatalmi meccsek a sertéshúspiacokon is

1. rész

Az állattartók javuló jövedelemtermelési lehetőségei méltán vetik fel a kérdést, hogy meddig tarthat ez a helyzet. A múltban ugyanis igen sűrűn váltották egymást a hullámok és hullámvölgyek. A sertéstermelés és -feldolgozás jelentős fejlesztési időszak előtt áll. Már csak emiatt sem mindegy, milyenek a középtávú kilátások. Mivel az agrárpiaci elemzés, előrejelzés témában rendre minket, az Erste agrárszakmai műhelyét keresnek meg, ennek elébe megyünk, és középtávú elemzést adunk a sertéspiaci kilátásokról.

Kereskedelmi háború is zajlik

Kína vizsgálatot indít az EU-ból származó sertéshússal kapcsolatban. A dömpingellenes vizsgálat azzal függ össze, hogy az EU a kínai acéltermékekkel, elektromos járművekkel járt el ugyanígy. Kína januárban már elkezdett az EU-s szeszesitalok ellen is egy dömpingvizsgálatot. Ez erősíteni fogja az EU kiszorulását a legnagyobb exportpiacról. Tavaly Kína 1,9 millió tonna sertéshúst importált. Az EU statisztikái szerint pedig 1,16 millió tonna sertéshúst exportált a közösség Kínába. Akárhogy is, az EU még mindig a legnagyobb sertéshús-beszállító a kínai piacon. Márpedig ez a piac van legnagyobb hatással a világpiacra. A 2020. évi csúcs óta Kína importja azonban folyamatosan csökken. Az idei előrejelzések már inkább stagnálást várnak, de az év eleji adatok nem biztatóak.

Idén januártól márciusig ugyanis csak feleannyi sertéshúst importált Kína, mint a tavalyi év azonos időszakában. Emelkedett a belsőségek, melléktermékek aránya is. Különösen Spanyolországnak kellett megbirkóznia az eladások jelentős visszaesésével, és Brazília váltotta fel vezető beszállítóként. Brazília kedvezőbb helyzetben van, hiszen a két ország között stratégiai megállapodás él a brazil mezőgazdasági termékek fokozott kínai vásárlásáról. A spanyolok mentségére legyen mondva, a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna folyamatos válsága megnehezíti az európai szállításokat Ázsiába. Középtávon Kína importja a jelenlegi szint körül stabilizálódik. Kérdés, hogy milyen arányban lesz ez európai eredetű. A kínai sertésárak a 2020-as csúcsok óta tartósan mérséklődő trendben állnak.

Globálisan ebben az évben a sertésállomány zsugorodása lassul, kialakulni látszik egy új kínálati-keresleti egyensúly. Több hónapos csökkenés után a kocaállományok létszáma a kulcsfontosságú régiókban kezd stabilizálódni. Mivel a tenyészállomány növekedése nem valószínű 2024 vége vagy 2025 eleje előtt, a sertéshúsellátás korlátozott marad a következő hónapokban. Ez pedig fontos üzenet a sertésárak kilátásaira vonatkozólag. A globális sertéshús-kereskedelem az első félévben zsugorodik, a másodikban várhatóan felfelé korrigál majd. Eközben a genetikai fejlődés, a jobb gazdaságirányítás és a költségcsökkentési stratégiák eredményeként a termelékenység tovább fog javulni 2024-ben.

Eközben az EU-ban – a kedvező árak hatására – lassul a sertésállomány csökkenése, a vágások száma emelkedik. Viszont 2023-ban – az előző két év 3 és 14%-os csökkenése után – 20%-kal kevesebb sertéshús került exportra. A 4,23 millió tonnás kivitel 27,3%-a ment Kínába, 19,2%-a az Egyesült Királyságba. A közösség importja elenyésző, és csökkenő tendenciájú. A húsiparban folyamatosak a gyárbezárások. A Vion például január végén jelentett be két eladást és egy bezárást Németországban. Nemrégiben Dániából is bezárási hír érkezett (Ringsted). Az EU a 2035-ig szóló, egészen friss előrejelzése szerint arra számít, hogy sertéshústermelése évente egy százalék alatti mértékben fog mérséklődni, miközben exportja közel másfél százalékkal esik majd éves átlagban. Ennek realitását nem nehéz megítélni: ez esélytelen. Az ütem ennél jóval erősebb lesz. A magyar sertésszektor kilátásainak megrajzolásához még ki kell térni néhány piac helyzetére.

Lengyelország

A sertésállományuk a 2000-es évek eleje óta folyamatosan csökken. Az EU-csatlakozást követően ők is rádöbbentek, hogy a kisüzemi sertésnek nincsenek versenyelőnyei. A lengyel sertésállomány legutóbbi drasztikus csökkenését 2020-ban láthattuk, a Coviddal összefüggő piaczavarok okán. A kocák száma 2004-hez képest közel 70%-kal esett, a sertésállomány 50%-kal. A dán malacimport ugrásszerűn megemelkedett. Ennek jövője több okból is bizonytalan, ezért a lengyelek is kocatelepek építésére sarkallják a termelőket. Az afrikai sertéspestis a közelmúltban ünnepelte észlelésének tízéves évfordulóját Lengyelországban. A más országoktól való elzártságuk emellett – többek között – nálunk is sok gondot okoz. Az állattartás-ellenes politikai hangok ebben az országban is erősek. A szektor elkezdett egy tízéves stratégiát kidolgozni. Kíváncsian várjuk!

Az önellátás határán az ukrajnai sertésszektor

Hatalmas a potenciál az ukrajnai sertésszektorban, de a sertéspestis és a háború ezt még erősen visszafogja. Ha e két tényező nyomása enyhül, és ez kiegészül az EU felé való további sodródással, akkor jelentős exportpotenciál fog felépülni a szomszédunkban. Kell-e ettől félnünk? Gondoljuk át közösen! A legfrissebb adatok szerint 2024 első harmadában csökkent az ukrajnai sertéshúsimport és -export mennyisége közötti különbség.

Ukrajna 2024. január és április között 946 tonna sertéshúst importált, ami 3,8-szor kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Értékben a négy hónap importja harmadára csökkent 2023 azonos időszakához képest, és 2,4 millió dollárt tett ki. A sertéshúst elsősorban Kanadából (46,2%), Dániából (26,9%) és Lengyelországból (9,6%) importálták. Kanada sikerének titka kettős: (I.) a lengyel határblokád és (II.) a magas árak az EU-ban. Óvnék azonban a kérdés túldimenzionálásától, mivel Ukrajna sertéshúsimportja mindössze a piac egy százalékának felel meg. Az export oldalán ebben az időszakban arányaiban nagy bővülést látunk, 4,5-szerest, de ez így is mindössze 724 tonna volt, értékben pedig 1,8 millió dollár. Elsősorban az Egyesült Arab Emírségekbe (84,7%), Bahreinbe (7,6%) és Koreába (3,7%) szállítottak.

A magas EU-s sertéshúsárak egyik közvetett hatása, hogy Ukrajnában stabilizálódott a sertésállomány. 2023-ban a sertéshús termelése is gyakorlatilag az előző évi szinten maradt.

Pestisveszély

Az ukrajnai sertésszektor már a háború kitörése előtt is tartós csökkenő tendenciát mutatott. Ennek fontos része az ágazat háztáji termelésből ipari termelés felé való átstrukturálása, a nem hatékony gazdaságok piacról való kilépésével, ami mindkét üzemtípust érintette. Az állomány csökkenése azonban 2022-ben felgyorsult. Ez nyilván közvetlenül a háború hatására elpusztult üzemeknek volt elsősorban a következménye, az ország keleti régióiban. A közép- és nyugatukrajnai telepeket azonban nem érintette közvetlenül. A kocák éppen ebben a régióban vannak, ezért a vártnál kisebb volt számuk csökkenése, így a termelés és vágás hamar stabilizálódott. Ebben a jelentős áremelkedések is szerepet játszottak. A magas EU-s árak miatt csökkent az import, stabilizálódott a hazai termelés. Az ukrajnai sertéshúsárak már tavaly év végén elkezdtek csökkenni. Ez a csökkenő belföldi kereslettel függ össze. A lakosság egyre nagyobb mértékben tér át az olcsóbb csirkehúsra. A sertéspestis továbbra is időzített bomba Ukrajnában.

A legtöbb eset Közép-Ukrajnában történik, a háború által nem érintett területeken. Az ukrán húsipar attól tart, hogy az idei esetszám-emelkedés nagyobb járványhullámot eredményezhet a közeljövőben. Tavaly 10 esetben vaddisznóban, 37 esetben házi sertésben bukkantak a kórokozóra. A háztáji üzemek számának jelentős csökkenése is ezzel függ össze. Az ASP országos jelenléte miatt az élősertés kivitele gyakorlatilag lehetetlen. Ukrajna élőimportja is minimális, a genetikai programok fenntartása érdekében történik, a nagy ipari gazdaságokban. A 2022-es visszaesést követően az élősertés-import 2023-ban hatezer egyedre emelkedett, idén várhatóan ismét mérséklődik. A háború kitörése előtt az ország sertéshústermelése nem fedezte a hazai igényeket. A háború kitörése után mind az ipari üzemek, mind a háztartások növelték az állatvágást. Ez rövid időre túlkínálatot okozott, amire az ipar a termelés csökkentésével reagált. Emelkedett az import. A helyzet 2023 tavaszán-nyarán megváltozott, amikor az EU sertéspiaci árai emelkedtek, ezzel az import gazdaságtalanná vált. Viszont általa nőtt a belföldi ár. Így alakult ki a viszonylagos egyensúly a szektorban. Ebben a fogyasztás folytatódó mérséklődése is benne van. Az ukrajnai fogyasztók néhány év alatt húsfogyasztásuk harmadáról negyedére csökkentették a sertéshús arányát. A 2023-as importszerkezet nem sokban tért el a 2022-estől.

A legolcsóbb „sertésalkatrészek” felé tolódott el, az import háromnegyede belsőség, húskészítmény-alapanyag. 2024-ben nem számítunk komoly változásokra sem az ukrajnai sertésállomány, sem a feldolgozás vonatkozásában. A beruházások elmaradása azonban tovább növeli azt a lemaradást, amit a járvány és a háború együtt okozott számukra. Mivel nálunk ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak, jól kell kihasználnunk azt az időszakot, ami az ukrajnai sertésszektor talpra állásáig hátra van. Nem kétséges ugyanis, ha a háború véget ér, hatalmas ütemben fognak modern sertéstelepek kinőni a földből, és exportpotenciáljuk egyik természetes célpontja az EU belső piaca lesz. Miközben a világ sertéshúspiaca lassan zsugorodik, a meghatározó exportőrök közötti verseny átalakulóban van. A teljes képhez hozzátartozó orosz sertéshúsexportot az augusztusi lapszámban fogjuk kielemezni, mint ahogy a hazai tendenciákat, húsfeldolgozásunk és -tartósítás ágazatunk termelési mennyiségét is.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés