Hétéves mélypontjára tért vissza a mezőgazdasági gépek forgalmazásának nagyságrendje az idei első félévben. Ezzel nemcsak a vásárolt gépek típusa változik meg – amiben az időjárás-változás is döntő szerepet játszik –, hanem érdekes módon lassul a korábbi években tapasztalt tőkekoncentráció.
A 2022-es szuperrekord után minden megváltozott…
Míg 2018 óta dinamikusan nőtt a mezőgazdasági gépek eladásának mennyisége és értéke, addig a 2022-es aszály, az európai és más gépberuházási támogatások elmaradása/kifutása, illetve az oroszok Ukrajna elleni háborúja miatti piaci káosz alaposan lelassította a gépvásárlásokat. Mindezek a hatások 2023 2. félévében kezdtek begyűrűzni (lásd az Agrárközgazdasági Intézet ábráján!), de akkor még az EU-pénzek és néhány hazai konstrukció megtámasztotta a billenő piacot. Mai szemmel már csillagászatinak tűnik a két rekord időszak – a 2022-es és a 2023-as év első felének – összesített eredménye. Két éve elképesztő mennyiségű pénzt, 385 milliárdot költöttek a gazdák új gépekre (ebben a növekedésben is benne volt a Covid-időszakra jellemző áremelkedés) és 80 milliárdot alkatrészekre/eszközökre – vagyis összesen mintegy 465 milliárd forint áramlott a gépforgalmazókhoz. Jól indult a 2023-as év is, de az már látszott, hogy újabb rekord már csak az első negyedévben születik, év végére az összesített (gép + alkatrész) eredmény már nem érte el a 374 milliárdot sem.
2008–2024 között (forrás: AKI)
Idén is erőteljesen érvényesül a trend
Az idei év első felében ez a meredeken lefelé tartó spirál érvényesül. Az okok ugyanazok: döntően az uniós támogatások, az állami és banki hitelprogramok hiánya, kifutása, alacsony termény- és magas inputanyagárak, időjárás okozta bevételkiesések. Míg korábban láthatóan tervezetten korszerűsítették gépparkjukat a gazdaságok, addig az utóbbi egy-másfél évben úgy tűnik, a legszükségesebbeket vásárolják csak. Vagy felújítanak – erre utal például, hogy tavaly az eszköz- és alkatrészvásárlás dinamikája 2023-ban nem csökkent, sőt, még a magas 2022-eshez (80 milliárd) képest is nőtt 5 milliárddal. Az idei év 2. félévében azonban már ez sem igaz (lásd a grafikont!): ilyen keveset legutóbb 2021-ben költöttünk e szegmensben…
73 százalékkal kevesebb kombájn
Ami a mezőgéptípusokat illeti, az első látványos változás a kombájnok visszaesése az összes eladásokban. A legnagyobb mértékű visszaesés ezt a szegmenst érintette: 73 százalékkal csökkent az eladások száma, csupán 68 új arató-cséplő gép kelt el szűk 10 milliárdért (a tavalyi első félévben ez 256 darab volt, bő 34 milliárdért). A kombájnokhoz 26 százalékkal kevesebb kukorica- és napraforgó-betakarító adaptert vettek júniusig, mint tavaly nyárig, ezek harmada volt magyar gyártású.
2015–2024 között
Nagy, bár korántsem ekkora a visszaesés a traktorok piacán. Az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest majdnem 500-zal kevesebb, azaz 864 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 29 milliárd forintért. Itt a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti és az 50–100 LE-s kategória képviselte 33, illetve 21 százalékkal. Ezzel a 100 LE alatti traktorok a teljes traktorértékesítés több mint felét adták 2024 első hat hónapjában, míg egy évvel korábban ugyanez az érték mindössze 35 százalék volt. Az 50 LE feletti traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentősen visszaesett a kereslet.
Szárzúzóból több kelt el
A mezőgazdasági munkagéppiacon is jelentősen visszaesett a kereslet a vizsgált időszakban. Kiemelkedően sokat adtak el szárzúzóból és rézsűkaszából (+35% a tavalyi első félévhez képest). A másik erős szegmens a kultivátoroké: csak 10 százalékkal csökkent az eladásuk. Ez akár jól jel is lehet: a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, a forgatásos helyett a csökkentett bolygatásos talajművelés segít a nedvességmegőrzésben, a jobb talajszerkezet kialakításában. A talajművelő gépek terén általában így is 17 százalékkal csökkent a kereslet. A talajművelő gépeken belül a tárcsás talajművelőkből, a magágykészítőkből és a szárzúzókból vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók.
A szárzúzókból 35 százalékkal nőtt az értékesítés, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből viszont 28, illetve 27 százalékkal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban. Kevesebb rakodót adtak elAz önjáró rakodók értékesítése 29 százalékkal maradt el 2024 első hat hónapjában a bázisidőszak eladásaitól, ami 174 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény: az értékesített 126-ból 84-et a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 5, a csúszókormányos kisrakodókból 57 százalékkal csökkent az értékesítés.
A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 251-gyel szemben 174 talált gazdára az első félévben, s ezek mintegy fele hazai gyártású. A traktoros homlokrakodóknak pedig több mint a fele származott hazai gyártóüzemből.
Jelentősen csökkent a vetőgépek, permetezők, bálázók eladása
A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 3 százalékkal mérséklődött a kereslet. Ebben a gépcsoportban az ültetvényes szár- és venyigezúzók, valamint a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből (279 db) 53, vetőgépekből (231 db) 59 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (242 db) képviselték. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (114 db), ami 66 százalékkal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól.
A növényvédő gépek iránti kereslet 38 százalékkal csökkent. A piacra került 439 növényvédő gép is jóval kevesebb, mint tavaly (712). A permetezők zöme (268) függesztett, illetve vontatott, míg 26 önjáró szántóföldi permetezőgép, 69 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 41 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45, illetve 44 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A bálázógépekből 71 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 78-ra volt vevő. Mellettük 29 új bálacsomagoló gépet adtak el, 51 százalékkal kevesebbet, mint 2023 első félévében.
Öntözni persze kellAz öntözőgépek forgalma – érthető okokból – 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat. Az idei év első hat hónapjában 5,4 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg 2023 azonos időszakában 3,3 milliárd forint értékben. A gazdaságokba került permetezőgépekből 36 százalék érkezett hazai gyártásból.
A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 37 százalékkal csökkent, pótkocsikból 258 db-ot adtak el az egy évvel korábbi 407-tel szemben, ezek 38 százaléka hazai gyártmány.
Csökken a legnagyobb cégek részesedése
Évek óta közöljük az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összesítése alapján a mezőgép-forgalmazók piaci részesedésének alakulását jelző számokat. Az utóbbi időben ebben is lassan módosuló, de egyértelmű trend rajzolódik ki. A mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 68 százalékát tíz forgalmazószervezet bonyolította le. A gépeladások fele 3 nagy cég kezében van. Ezek a számok mégis a piac decentralizációjára utalnak, ugyanis az első 10 cég és a 3 legnagyobb vállalkozás részesedése 11, illetve 9 százalékponttal csökkent a 2023. I. félévihez képest. Három éve, azaz 2021-ben az AKI akkori adatai szerint a gépeladások 71 százalékát 10 cég bonyolította le, míg a 3 legnagyobb vállalkozás az összes magyarországi mezőgépeladás 55 százalékát adta akkor októberig. 2022-ben is ez a trend érvényesült, igaz, kis mértékben: az eladások 70 százalékát 10 cég bonyolította, a 3 legnagyobb gépkereskedő hozta az eladások 54 százalékát.
A tőkekoncentráció persze nem csak ebben a szektorban létezik. A műtrágya-forgalmazás hasonlóan koncentrált: az összes műtrágya-értékesítés majdnem 90 százaléka mindössze 10 nagyvállalat kezében összpontosul.
Kérdés, mikor és milyen erővel adnak majd lendületet a mezőgazdasági gépforgalmazásnak a nemrég és az év végén megjelenő pályázati támogatási kiírások. Ezek között olyanok is szerepelnek, mint például állattartó telepi, állatjóléti fejlesztések, a mezőgazdasági kisüzemek beruházásainak támogatása, digitális átállás, kertészeti üzemek technológiafejlesztése, szárítók, tárolók, vetőmagüzemek fejlesztése.
Kohout Zoltán
