Mezőgazdásznak lenni és gazdaságot vezetni egyre komplikáltabb. A digitalizáció első ránézésre, első nekiugrásra nagyon sok fejtörést és kihívást jelent majdnem mindenkinek. A digitalizációval nem csak a zsebünkbe fognak belátni – de hát most már ez az élet rendje. Egyre jobban kell mindent dokumentálni, amit viszont nem fogunk, azt megteszi a műhold, és az „tévedhetetlen”.
Mindig optimális időben műveljük a talajt!
Az előbb említett kényszer mellett egyre kisebb a hagyományosan termesztett növényeken a nyereség. Természetesen ez több mindentől függ, de legnagyobb ráhatással az időjárás és a „politika” van a termésekre. Ezenfelül biztos vannak olyan talajművelési technológiák is, amikkel a téli csapadékot, ha egyáltalán van, azt el lehet raktározni a talajba, és ha éppen szüksége lenne a növényeknek erre, akkor elő tud jönni.
Arra kell törekedni, hogy mindig mindent a lehető legoptimálisabb állapotban végezzünk el. Így az alapművelést, a magágykészítést és a vetést is. Amikor a talaj messze van az optimális állapottól, inkább várjunk, és később végezzük a művelést. Ha pedig egyáltalán nem lehetséges, akkor álljunk át a direktvetésre. Ezt úgy lehet a legjobban végezni, ha mindig, amikor a talaj állapota engedi, elvégezzük a megfelelő intenzitású és mélységű művelést, amivel a tömör rétegeket megszüntetjük, rendesen visszazárunk, és megakadályozzuk a belső eróziót. Ezenfelül lehetőleg minél kevesebb káros tömörödést viszünk a talajba.
A stabilitás alapjai
Egy gazdaság a változó környezetben akkor a legstabilabb, ha minél több lábon áll, így ahol csak növénytermesztés van, ott minél több növényt termesszünk! Így kevésbé vagyunk kitéve különböző növények áringadozásának, illetve hosszabb is lesz a vetésforgó, és különböző gyomokkal szemben könnyebben tudunk védekezni. A terményértékesítésben nagy valószínűséggel akkor leszünk a topon, ha minden héten értékesítünk!
Azt látni, hogy az olajosnövények közül a repce lefutó ágba került. Ezt már Nyugat-Európában átélték, és jelenleg pl. egyre nagyobb területeken vetnek repcét, ugyanis vetésforgóra is szükség van. A kukorica helyett egyre nagyobb teret hódít a szója – GMO-mentes szójának van elég hely Európában. A következő olajos a napraforgó, mindhárom növényben van némi hasonlóság. Karógyökerűek, így szeretik, ha a gyökér könnyen, akadálymentesen tud fejlődni. Ez azt jelenti, hogy az alapművelésnél kell a mélylazítás, vagy a talaj olyan állapotban van, hogy működik lazítás nélkül is.
A vetésüket lehet aprómagvetővel, sűrű sorban vagy szemenkénti vetőgéppel, gyér sorban végezni. A laza talajokon, ahol tavasszal nem tesz kárt a kapa, ott lehet kombinálni a tavaszi mélyművelést és a vetést. Az elmúlt évben a nyári időjárás a szójának igen kedvezett, volt éppen annyi csapadék, és általában akkor, amikor kellett, így pl. a másodvetések is nagyon jól bejöttek. Azonban ez ne jelentse senkinek azt, hogy ez mindig így lesz! Mindezt tudomásul véve mégis úgy látszik, hogy a szója nagyon sok helyen egy alternatív növény tud lenni a kukorica és még a repce helyett is.
Javaslatok az őszi munkákhoz
A szója és a repce tápanyagigénye majdnem egyforma. A repce „egy kicsit” többet hál kint, így több ideig kell finanszírozni is, azonban a nyári nagy melegek és a száraz, csapadékmentes periódus előtt bekerül a raktárba.
A talajművelésnél, magágykészítésnél oda kell figyelni, hogy morzsás szerkezetű legyen, és a magot jól be tudjuk ágyazni a talajba. Azoknak a termelőknek, akik mulcskultivátorral végzik az alapművelést, ajánlott a kultivátorral egy menetben, a kapa mögött kijuttatniuk a műtrágyát. Az így kihelyezett műtrágya mindkét (mindhárom – amúgy majdnem az összes előtt) növény esetében kifizetődő – ez a depó műtrágyázás –, ugyanis a tápanyaggal irányítani tudjuk a növények gyökereit!
Az őszi kalászosok vetésekor gyakran tökéletes választás a direktvetés. Ha vigyázni akarunk a talajra, kevés/minimális káros tömörödést akarunk magunk mögött hagyni, akkor egy olyan csapadékos őszön, mint a mostani, nagyon sok kárt okoznánk a talajműveléssel.
A termesztésben ezeken felül a mezőgazdásznak természetalakító, -védő feladata is van. Ezért az a véleményem, hogy minden gazda minden évben, minden parcellája mellé jó lenne, ha egy csemetét ültetne!
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
