Az utóbbi 10 évben megszűnt az állattartó gazdaságok háromnegyede(!), s az utóbbi 3 évben is megfeleződött a számuk. A növénytermesztők száma stabil, sőt, kis mértékben nő is.
A növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években alig változott: számuk 2020-hoz képest 5,8%-kal csökkent, de 2013-hoz viszonyítva ugyanekkora mértékű növekedést mutatott – áll a KSH friss jelentésében. Viszont az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést szenvedett el. Csak az utóbbi 3 évben alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott ez a szektor. Az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvez. Miközben a növénytermesztőknek a klímaválság és a piaci ingadozások kihívásaival kell szembenézni, ezek mellett az állattartókat még – a támogatási aránytalanságok mellett – a visszatérő állatbetegségek, a megnövekedett takarmány- és energiaárak is sújtják. Tavaly már 2023-ban már a gazdaságok 73%-a csak növénytermessel – illetve 8%-uk vegyes gazdálkodással – foglalkozott. Az állattartó gazdaságok aránya 14%-ra csökkent.
Egyébként 10 éve még csak a gazdaságok 26%-a foglalkozott szántóföldi növénytermesztéssel – tavaly már több mint 50%-uk. Az általuk használt terület 2023-ban megközelítette a 3,6 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 70%-át tette ki. A szántóföldi növénytermesztés dominanciája mellett 2020-hoz képest az összes főcsoportban csökkenés figyelhető meg.
Idén a korábbinál némileg kedvezőbb kilátásokat jósoltak az állattartásnak. Számos pályázat is segíteni igyekezett a szektort, a vágási és exportadatok alapján igazán jó kondícióban a baromfiszegmens van, a szarvasmarhatartás visszaesőben van, a sertésszegmens talán idén vesz kedvező fordulatot.