fbpx

Erős, de maga alatt vágja a fát az orosz mezőgazdaság

Írta: Kohout Zoltán - 2025 június 17.

A világháború óta nem volt ilyen munkaerőhiány és káosz az orosz mezőgazdaságban: nincs ember, alkatrész, minőségi vetőmag. Van viszont hatalmas földterület, amin többszáz ezer, 1 millió hektáros oligarchák gazdálkodnak, alacsony hozammal, de nagy kibocsátással.

A klímaváltozás hatása

Megoszlanak a vélemények arról, hogy Oroszország nyertese vagy vesztese lesz-e a klímaváltozás hatásainak. Tény, hogy a termőterület évről évre növekszik, a felmelegedés hatására korábban művelhetetlen földek válnak hasznosíthatóvá. Például tavaly egy tollvonással az egész magyarországi termőterülettel azonos méretű földet kezdtek művelni. Az orosz mezőgazdasági terület 200 millió hektár, ebből 31 millió hektár parlag, aminek felmérése és művelés alá vonása gyorsan halad, tavaly 5,4 millió hektárt érintett. Az idei növekedés szerényebb, a Földművelésügyi Minisztérium prognózisa szerint „csak” 500 ezer hektár körüli. Bár az orosz termelési viszonyok közt a búza termésátlaga nagyon gyenge, alig haladja meg a 3 tonnát, a hatalmas termőterület révén az orosz búza és más gabonák nyomasztó mennyiséggel és alacsony árakkal vannak jelen a piacokon.

tábla orosz szántóföld
Fotó: Shutterstock

Alacsony hozammal is önellátó exportőrök

Közben a klímaváltozás miatt a jövőben inkább a repce és a szója, kevésbé a napraforgó és a kukorica lesz a biztonságosabban termeszthető haszonnövény. Oroszországban a globális felmelegedés gyorsabban megy végbe, mint a világátlag. Ez utóbbi hírt mind az orosz meteorológia vezetése, mind az orosz elnök megerősítette. Sokan ennek következményeként magyarázzák például a tavalyi napraforgó- és búzatermés jelentős csökkenését. Tavaly a 93 helyett csupán 81 millió tonna búzát arattak az oroszok, napraforgóból pedig 1,5 millió tonnával kevesebbet, mint 2023-ban (16 millió tonna). Mindkét alapvető növényfaj termésére a hideg tavaszi és a forró, száraz nyári időjárás hatott kedvezőtlenül.

Mindezzel együtt az orosz mezőgazdaság az utóbbi 10-15 évben nagy utat tett meg az önellátás felé. Bár technológiai precizitás, hozamok terén még az ukrántól is elmarad, a hatalmas termőterületek révén a világ egyik legnagyobb alapanyag-exportőrei.

A világháború óta nem álltak ilyen rosszul

További kérdés, mennyit tud az orosz állam és a lakosság profitálni ebből a potenciálból. A központilag szabályozott, diktatorikus orosz állam sorozatosan sodródik ellátási anomáliákba. Van, hogy az ünnepi időszakban elszabadulnak a tojásárak, máskor az exportot kell extrém mértékben korlátozni. A legnagyobb problémát persze saját háborús politikájával okozza magának Oroszország. A baromfiágazat súlyos ellátási zavaroktól szenved a világ legtöbb országa részéről tanúsított szankciók miatt akár gyógyszerek, akár alapanyag-utánpótlás terén. A napokban derült ki, hogy újra válságba sodorta magát a tojáspiac…

A háború miatt az orosz mezőgazdaság a legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd a második világháború óta. Az általános népességcsökkenés – elvándorlás és halálozás – és a hadseregben kifizetett magasabb bérek miatt a gazdaságok nehezen tudják a munkaerőt megtartani. Komoly gazdasági bajokat jelez az is, hogy a kombájnok és a traktorok gyártásának volumene tavaly jelentősen visszaesett, a hazai gépgyártás ugyanis a hadiipari célokra állt át. Az sem segítette a helyzetet, hogy az orosz központi bank tovább emelte az irányadó kamatlábat, drágítva ezzel a hiteleket, ami további nyomást gyakorolt a vállalkozásokra. Jelentős drágulás történt a csomagolóanyagok árában is, vetőmagból pedig egyre nehezebben jutnak hozzá a minőségi, nyugati fajtákhoz.

Egymillió hektáros gazdaságok

A mezőgazdaságában ráadásul ugyanúgy érvényesül az oligarchikus gazdasági struktúra, mint más szektorokban. Bár jelentős szerepe van az állami szférának, sokszor nehezen kibogozható politikai és gazdasági összefonódásokkal a magántulajdonú cégekkel – írja a MAGOSZ friss háttéranyaga is. Az elmúlt két évtizedben az orosz mezőgazdaság intenzív modernizáción ment keresztül, a növekedés motorja pedig a nagy agrárholdingok voltak. A nálunk is tapasztalható tőkekoncentráció ott is gyorsul: a nagy cégek tulajdonában lévő földterület tíz év alatt a duplájára nőtt, és az ágazat kibocsátásának döntő többségét is ők adják. Ezek közt sok több százezer vagy akár 1 1 millió hektár fölötti területtel rendelkezik.