Trump vámja kinyírná az európai mezőgazdasági exportot

Az Európai Unió mezőgazdasága komoly kihívás elé néz, miután az USA elnöke 30%-os vámmal sújtja az EU-ból származó agrár- és élelmiszeripari termékek egy részét.

Az EU jelentős agrárkiviteli többlettel bír az USA-val szemben. Bár a döntést – Trump kiszámíthatatlan, agresszív és manipulatív „kormányzására” jellemzően – augusztus 1-jéig felfüggesztették, a piacok máris reagálnak. A következő időszak gazdasági szempontból is próbára teszi az európai agrárszektort – de az amerikait is.

Jelentős exportfüggőség az USA-tól

Az Európai Unió mezőgazdasági termékeinek értékesítésében az Egyesült Államok kulcsszereplő: 2024-ben mintegy 38 milliárd euró értékben exportált agrártermékeket az EU az USA-ba, míg az onnan érkező mezőgazdasági import csupán 14 milliárd euróra rúgott. Ez azt jelenti, hogy az Unió jelentős kereskedelmi többletet könyvelhetett el – különösen az élelmiszeriparban, ahol a kivitel értéke több mint kétszerese az amerikai behozatalnak.

Az EU agrárkivitelének közel 13%-a irányul az amerikai piacra, így a tervezett vámintézkedés különösen érzékenyen érinti a legnagyobb exportőröket: Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Spanyolországot. A leginkább sújtott termékkategóriák közé tartozik a bor, az olívaolaj, a prémium tejtermékek (különösen a sajtok), a szeszes italok és a feldolgozott élelmiszerek.

Versenyképességi veszteség az EU-nak

A 30%-os vám alkalmazása drasztikusan ronthatja az európai termékek versenyképességét az USA piacán. A jelentős áremelkedés következtében több ikonikus európai élelmiszer teljesen kiszorulhat a polcokról, helyüket amerikai, dél-amerikai vagy más, vámmentes országokból érkező termékek vehetik át. Az európai termelők nemcsak eladási lehetőségeiket veszíthetik el, hanem a piaci márkaértékük is sérülhet, amit évekbe telhet visszaszerezni.

A kieső exportbevételek már rövid távon is súlyos hatással lehetnek a mezőgazdasági jövedelmekre és beruházásokra, különösen a családi gazdaságokra és a magas hozzáadott értékű élelmiszert előállító feldolgozóüzemekre nézve. A vidéki foglalkoztatás, a technológiai megújulás és az ágazat nemzetközi jelenléte egyaránt visszaesést szenvedhet el.

Stratégiai válaszkeresés és új piacok felé fordulás

A várható veszteségek enyhítése érdekében Brüsszel és a tagállami kormányok alternatív exportpiacok felkutatására ösztönzik az ágazat szereplőit. Az ázsiai, közel-keleti és dél-amerikai régiók felé történő nyitás, valamint a kanadai kapcsolatok mélyítése is napirendre került. Ugyanakkor ezek a piacok hosszú távú építkezést igényelnek, és rövid távon nem tudják teljesen pótolni az amerikai kiesést.

Politikai szinten az EU egységes fellépést sürget: az agrárérdek-képviseletek és a brüsszeli döntéshozók közös diplomáciai megoldásokat keresnek a feszültségek enyhítésére, miközben a kereskedelmi háború elkerülését tartják prioritásnak. Egy elhúzódó vámháború ugyanis nemcsak az európai, hanem az amerikai termelőket is súlyosan érintené: csökkenő árrések, beszűkülő piacok, sérülékenyebb befektetések és instabil ellátási láncok lennének a következmények.

Globális hatások és geopolitikai kockázatok

A tervezett vámintézkedés nem csupán kétoldalú gazdasági vitaként értelmezhető: a globális agrárkereskedelemre is destabilizáló hatással lehet. Az EU és az USA közötti konfliktus nyomán új gazdasági blokkok alakulhatnak ki, az ellátási láncok átrendeződhetnek, és nőhet Kína, India vagy Brazília geopolitikai jelentősége a világ élelmiszerpiacán.

A legdurvább azonban talán mégis az, hogy Trump saját szavazóit – a tavaly rá voksoló farmereket – is súlyos helyzetbe sodorja az értelmetlen vámintézkedésekkel. A vámok piacvesztést, közvetlen gazdasági kárt okoznak, a gazdáknak eddig járó támogatások, programok befagyasztásával pedig elárulja a gazdákat. Trump vámháborúja több tízmilliárd dolláros bevételkiesést okozhat az USA farmereinek. Ugyancsak súlyos, kettős hatást gyakorolhat a mezőgazdasági géppiacra is, de a kölcsönös válaszlépések miatt világszerte csak negatív hatásai vannak-lesznek.