Az embernek szánt fogyasztószerek, étvágy- vagy súlycsökkentők nem hagyják érintetlenül a mezőgazdaságot: közvetve, de hatnak a hús-, fehérje- és kalóriafogyasztásra. Az állattartásban amúgy is évek óta tapasztalható húsfogyasztás változásának begyűrűző hatása – most még ez is…

Átalakuló fogyasztás: mit jelent az állattenyésztőknek és az élelmiszeriparnak?

Eddig csupán arra kellett figyelniük a nyugati civilizáció állattenyésztőinek, élelmiszeriparának, hogy az elhízástól tartó, egészségre vágyó polgárok egyre kevesebb vörös és zsíros húst akarnak enni. Évek óta nő a hal- és baromfifélék, közben csökken a marha- és sertéshúsfélék fogyasztása. Ezzel párhuzamosan a GLP-1 alapú étvágycsökkentők – mint az Ozempic vagy a Wegovy – is gyorsan hódítanak világszerte. Ezek a szerek napi akár 800 kalóriával is mérsékelhetik a bevitt energiát, ami alapjaiban formálhatja át az étkezési szokásokat. Az állattenyésztők és az élelmiszeripari vállalkozások egyaránt szembesülnek azzal, hogy a fogyasztók kevesebbet, de tudatosabban esznek, ami új irányokat jelöl ki a termelés és a piac számára.

Kettős hatás az állattenyésztésre

Az állattenyésztők számára ez a trend kettős hatással jár. Egyrészt a marhahús és a sertéshús iránti kereslet bizonyos termékeknél – különösen a zsírosabb, kalóriadúsabb részeknél – visszaeshet. Egyes kutatások szerint a marhahús-fogyasztás akár 40-45 százalékkal is csökkenhet a hosszabb ideje GLP-1 készítményt szedők körében. Ugyanakkor nő a kereslet a sovány húsfajták, például a csirke, a pulyka vagy a hal iránt. A jövő tehát nem feltétlenül a teljes fogyasztás csökkenését, hanem a húsfajták közötti átrendeződést hozza. Az állattenyésztőknek kevesebb, de magasabb minőségű fehérje előállítására kell fókuszálniuk, miközben a takarmányozásban és a tartástechnológiában is nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság és a fenntarthatóság. Ez azt is jelenti, hogy a takarmány- és adalékanyag-ipar számára a piaci volumen mérséklődik, de felértékelődnek az innovatív, egészségtudatos és környezetbarát megoldások.

Így éri el a trend az élelmiszeripart

Az élelmiszergyártók oldalán a változás hasonlóképp jelentős. A fogyasztók inkább a magas fehérjetartalmú, alacsony zsír- és szénhidráttartalmú termékeket keresik, miközben a feldolgozott, zsíros ételek iránti kereslet mérséklődik. Ez új termékfejlesztéseket és marketingstratégiákat kényszerít ki, amelyek a „tudatos kalóriafelhasználásra” épülnek. Azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek képesek soványabb, egészségtudatosabb kínálatot nyújtani – például prémium baromfi- és haltermékeket, zsírszegény tejtermékeket vagy kisebb adagokra szabott, magas minőségű feldolgozott húsokat.

Összességében tehát a GLP-1 készítmények elterjedése nem a teljes állati fehérje-fogyasztás visszaesését hozza, hanem annak átalakulását: a mennyiség helyett a minőség, a tudatos választás és a fenntarthatóság válik a legfontosabb tényezővé. Az állattenyésztőknek és az élelmiszeriparnak ehhez gyorsan alkalmazkodniuk kell, ha versenyképesek akarnak maradni a következő években.

Agrárágazat Tudástár

Súlycsökkentő gyógyszerek hatása az állattartásra – A GLP-1 alapú étvágycsökkentő és súlycsökkentő gyógyszerek (pl. Ozempic, Wegovy) gyors terjedése közvetve átalakítja a húsfogyasztási szokásokat. A marha- és sertéshús iránti kereslet csökkenhet, miközben nő a sovány húsfajták (csirke, pulyka, hal) és a magas fehérjetartalmú, zsírszegény élelmiszerek iránti igény. Ez az állattartók számára azt jelenti, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi, egészségtudatos és fenntartható előállítás kerül előtérbe, az élelmiszeripar pedig új termékfejlesztések és marketingstratégiák felé kényszerül.