Az aszályos április után az elmúlt már komolyabb, de még nem életmentő esők érkeztek a Kárpát-medencébe. Most azonban jelentős fordulat előtt áll a mezőgazdaság is: több hullámban záporok, zivatarok és áztató esők jönnek az Alföldre is!
Az előttünk álló egy hétben nagy területen 30–60 milliméter eső hullhat, így több országrészben megszűnhet vagy jelentősen mérséklődhet az aszály. Különösen fontos, hogy az eddig szárazabb északnyugati területek is számottevő csapadékot kaphatnak.
A kalászosoknak kármentés, a kapásoknak életmentés
Az őszi vetések, köztük a búza és az árpa már megsínylették az áprilisi csapadékhiányt: a zöldtömeg növekedése sok helyen idő előtt leállt, a repcénél pedig a virágzáskori vízhiány okozott veszteséget. A májusi eső ezeknél főként a további károk mérséklésére elég. A kukorica, napraforgó és más nyári kapás növények esetében viszont sokkal nagyobb a tét: a magok száraz talajba kerültek, a kelés öntözés nélkül sokfelé gyenge vagy egyenetlen volt, ezért a mostani csapadék valóban életmentő lehet az állományoknak.
A mélyebb talajrétegek még mindig szomjasak
Bár a felső talajréteg délen és keleten többfelé feltöltődött, a 20 centiméternél mélyebb rétegekbe eddig kevés nedvesség jutott, az Alföld mélyebb talajrétegei pedig továbbra is kritikusan szárazak. Ezért nem csak az számít, hogy esik-e, hanem az is, mennyi eső tud beszivárogni. Ha a most várt csapadék valóban nagy területen megérkezik, nemcsak a felszíni aszály enyhülhet, hanem a középső talajrétegek vízkészlete is javulhat.
Agrárágazat Tudástár: Beszivárgás – A beszivárgás az a folyamat, amikor a lehulló csapadék vagy öntözővíz a talaj felszínéről a mélyebb rétegekbe jut. Aszályos időszak után különösen fontos, mert nem elég, hogy esik az eső: a víznek hasznosulnia is kell a gyökérzónában. A jó talajszerkezet, a növényi fedés és a kímélő talajművelés javítja a beszivárgást, míg a tömörödött vagy fedetlen talajon nagyobb lehet a lefolyás és a párolgási veszteség.
