Idén már a 700 ezer hektárt sem éri el az egyik legnagyobb agrárexportcikkünk, a kukorica vetésterülete. A mezőgazdaságot átalakító klímaváltozás (és szeszélyes piac) egész Európában ebbe az irányba tereli a gazdákat a tavaszi vetéseknél.
Nemcsak Magyarországon, egész Európában visszaszorul a kukorica
Látványos átrendeződés zajlik az európai növénytermesztésben: egyre több országban csökken a kukorica vetésterülete, miközben a gazdálkodók más kultúrák, elsősorban a napraforgó és a kalászos gabonák felé fordulnak. Az Expana előrejelzése szerint az Európai Unióban idén mindössze 7,6 millió hektáron termeszthetnek kukoricát, ami 8 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A legnagyobb csökkenés Franciaországban várható, ahol országos szinten 14 százalékkal kisebb területen kerülhet földbe a vetőmag. Romániában még ennél is nagyobb, 17 százalékos visszaesést jeleznek előre, míg csak néhány országban – például Lengyelországban és Németországban – várható szerény növekedés.
Magyarországon történelmi mélységbe zuhant a vetésterület
A hazai adatok még erősebb figyelmeztetést hordoznak. Az Agrárminisztérium szerint 2026-ban mindössze 675 ezer hektáron vetettek kukoricát Magyarországon (98%-os készültségnél ez már végeredménynek mondható). Ez nemcsak az elmúlt évekhez képest alacsony érték, hanem történelmi összevetésben is rendkívüli visszaesés. A kukorica betakarított területe 2001-ben érte el csúcspontját 1,26 millió hektárral, vagyis az idei vetésterület gyakorlatilag a negyedszázaddal ezelőtti szint felére zsugorodott. A folyamat hátterében elsősorban a klímaváltozás, az ismétlődő aszályos évek, a termésbiztonság romlása és a vetésszerkezet átalakulása áll. Egyre több gazdálkodó választ olyan növényeket, amelyek jobban viselik a szélsőséges időjárási körülményeket.
A trend nemcsak a termelőket, hanem a hazai feldolgozóipart, exportot is érinti – és már tavaly súlyos aggodalmakat szült, lásd erről akkori cikkünket: Ijesztő számot mondanak, kevés lesz belföldre a kukoricánk
A piac sem ösztönzi a visszatérést
A vetésterület csökkenése mögött gazdasági okok is állnak. Az AKI adatai szerint a takarmánykukorica termelői ára május második hetében átlagosan 74,1 ezer forint volt tonnánként, ami kissé elmaradt az egy évvel korábbitól. Eközben a nemzetközi piacokon sem látható olyan árrobbanás, amely új lendületet adhatna a kukoricatermesztésnek. Az USDA előrejelzése szerint a világ kukoricatermése ugyan enyhén csökkenhet a következő szezonban, a globális felhasználás azonban tovább nő, miközben a készletek apadnak. Mindez arra utal, hogy a kukorica továbbra is stratégiai jelentőségű növény marad, ám Európában és különösen Magyarországon egyre kisebb területen termesztik. A mostani trendek alapján a hazai növénytermesztés egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy sikerül-e olyan technológiákat és hibrideket találni, amelyekkel a kukorica ismét versenyképes alternatívává válhat a szántóföldeken.
Agrárágazat Tudástár: vetésszerkezet – A vetésszerkezet azt mutatja meg, hogy egy gazdaság vagy ország szántóterületén milyen növénykultúrák és milyen arányban szerepelnek. A vetésszerkezet változását befolyásolja a klíma, a termésbiztonság, a piaci árak, a termesztési költségek és a támogatási rendszer. Az utóbbi években a kukorica termesztési kockázatainak növekedése miatt egyre több gazdálkodó fordul olyan növények felé, amelyek jobban alkalmazkodnak a szélsőséges időjárási viszonyokhoz.
