Esőűző? Esőcsináló? Természetesen egyik sem, de a jégkármérséklő rendszer körül az elmúlt években egészen abszurd összeesküvés-elméletek terjedtek el. A valóság ezzel szemben az, hogy a rendszer nem a csapadék mennyiségét, nem a felhők mozgását és nem az időjárás alakulását befolyásolja, hanem kizárólag a jégszemek méretét mérsékli. Ha ez nincs, nagyobb veszélybe kerülnek nemcsak a haszonnövények, de az üvegházak, a lakóépületek, a gépjárművek is.
Feljelentésig fajult
A tévhitek azonban nem maradtak meg az internetes viták szintjén. Korábban több generátorkezelő halálos fenyegetést kapott, emiatt egyes állomásokat nem lehetett üzembe helyezni, illetve le kellett állítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feljelentést tett az ügyben. Ez már nem véleménykülönbség, hanem közvetlen kockázat: ha egy térségben a jégkár-elhárítás nem működik, akkor védtelenebbé válhatnak a szántók, kertészetek, üvegházak, ipari létesítmények és lakóingatlanok is.
Orosháza megmutatta, mi történhet, ha kiesik a védelem
A veszély nem elméleti. 2022 szeptemberében egy Dél-Magyarországon átvonuló szupercella Orosháza környékén súlyos jégkárokat okozott. A felhőzet olyan irányból érkezett, ahol a korábbi fenyegetések miatt több generátor nem működött. A védekezés hatékonysága emiatt gyengült, és a térségben dió nagyságú jég hullott.
A teljes kapacitással védett területeken ugyanakkor kisebb jégszemek alakultak ki. Fontos hangsúlyozni: egy szupercella esetén a jégkármérséklő rendszer sem képes teljes védelmet adni, de a jégszemek méretének csökkentésével mérsékelheti a kár nagyságát. A leállított vagy fenyegetések miatt nem működő generátorok tehát nemcsak technikai hiányt jelentenek, hanem közvetlen gazdasági kockázatot is.
Nem csinál aszályt, és nem okoz viharos esőt
A JÉGER-rendszer működési elve viszonylag egyszerű. A 986 generátorból álló országos hálózat ezüst-jodidot juttat a légkörbe a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában. Ez sok apró jégmag képződését segíti elő, így a felhőben nem néhány nagy, pusztító jégszem alakul ki, hanem több kisebb. A rendszer célja nem a csapadék megszüntetése vagy létrehozása, hanem a jégesők okozta károk mérséklése.
A NAK álláspontja szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a jégkármérséklő rendszer kapcsolatban állna az aszállyal. Ezt a gyakorlati tapasztalatok is cáfolják. A Dél-Alföldön korábban szeptemberben szinte minden harmadik napon működtek a generátorok, miközben több helyen az átlagosnál jóval több, akár 130–150 milliméter csapadék hullott. Vagyis a rendszer működése mellett is esett jelentős mennyiségű eső.
Az aszály oka a légköri helyzet, nem a jégvédelem
A nyári aszályok kialakulását alapvetően nem a jégkármérséklő rendszer magyarázza, hanem a légkör fizikája. A melegebb levegő több vízgőzt képes tárolni – emlékeztet a Klímapolitikai Intézet –, de ebből csak akkor lesz eső, ha a nedves levegő felemelkedik és lehűl. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribbak a blokkoló anticiklonok, amelyek tartósan megakadályozhatják ezt a folyamatot. Ilyenkor a levegő süllyed, melegszik és szárad, így hiába van nedvesség a légkörben, nem alakul ki csapadék.
A Kárpát-medence csapadékviszonyait nagyban befolyásolják az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok és az ezeket irányító futóáramlások. Ha ezek útját tartós magasnyomású rendszerek zárják el, hetekig elmaradhat az eső. Az Alföldön ezt tovább súlyosbíthatja a sík felszín és a kiszáradó talaj, amely kevesebb nedvességet párologtat vissza a légkörbe. Ez az ördögi kör tovább erősítheti az aszályt.
Minden forint többszörösen térülhet meg
A 2018 óta működő országos jégkármérséklő rendszer évente mintegy 4 milliárd forintból működik. A számítások szerint azonban minden ráfordított 1 forint körülbelül 33 forint termelési értéket védhet meg. Ez éves szinten nagyjából 50 milliárd forintnyi mezőgazdasági érték megóvását jelentheti.
A rendszer eredményességét az is mutatja, hogy a működés előtti években évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók, míg 2018 és 2025 között az éves átlag 31,5 ezer hektárra csökkent. Ez mintegy 44 százalékos mérséklődés, miközben Európában és a szomszédos országokban jelentősen nőtt a nagy méretű jégesők száma.
A vita jogos lehet, a tévhit veszélyes
A jégkármérséklő rendszer társadalmi megítélése ma megosztott. Nyugat-Magyarországon sok gazdálkodó továbbra is szükségesnek tartja, míg a keleti, aszályosabb térségekben erősebbek a kritikus hangok. A kormány jelezte, hogy felülvizsgálja a rendszer működését és szakmai felügyeletét, figyelembe véve a helyi termelői igényeket is.
Egy biztos: kevesek alaptalan félelmekre épülő nyomásgyakorlása sokaknak okozhat súlyos károkat. Ha a generátorok nem működnek ott, ahol jégveszélyes zivatar halad át, azt nemcsak a szántóföldi növények, gyümölcsösök és kertészetek, hanem üvegházak, ipari csarnokok, autók és lakóépületek is megszenvedhetik. A jégvédelem leállítása tehát nem az aszály ellen véd, hanem a jégkár előtt nyit kaput.
Agrárágazat Tudástár: jégkármérséklő rendszer – A jégkármérséklő rendszer olyan országos védekezési hálózat, amely a zivatarfelhőkben kialakuló jégszemek méretének csökkentésére szolgál. A generátorok ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe, elősegítve sok kisebb jégszem kialakulását a kevesebb, nagy méretű jégdarab helyett. A rendszer nem befolyásolja a csapadék mennyiségét vagy az időjárási folyamatokat, célja kizárólag a jégesők által okozott mezőgazdasági, ipari és lakossági károk mérséklése.
