Megkezdődik az aratás Zala megyében a jövő héten

Zalaegerszeg, 2013. június 19., szerda (MTI) – Zala megyében a jövő hét közepén-végén megkezdődhet az őszi árpa aratása, a közel 5 ezer hektáros területen a gazdálkodók közepes, hektáronként 4-4,2 tonna termésátlagra számítanak – közölte Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője szerdán az MTI-vel.

A falugazdászok tájékoztatása szerint a többi kalászos növénynél a gazdák jobb termésátlagra számíthatnak.

A becslések alapján a közel 24 ezer hektáron termelt őszi búza hektáronkénti hozama eléri majd 4,2-4,4 tonnát.

A legjobb átlagtermést várhatóan a közel 3 ezer hektáron elvetett tritikálé adja, a földekről hektáronként átlagosan 4,3-4,5 tonna gabonát tudnak betakarítani.

A hosszúra nyúlt tél leginkább az őszi káposztarepcét viselte meg.

A várható megyei átlag 2,7 tonna lesz hektáronként, de a repceföldek területenként eltérő képet mutatnak.

Akik időben el tudták végezni a munkákat, hektáronként 3,7 tonna termést is betakaríthatnak.

Az idén tavasszal a zabot csak később tudták elvetni, ennek ellenére a táblák kedvező képet mutatnak, és a 3 ezer hektáron termelt tavaszi árpából is több termésre lehet számítani, mint az elmúlt évben.

A becslések szerint az idén hektáronként átlagosan 4-4,1 tonna árpát tudnak learatni.

A söripari alapanyagként is használt kalászos növénynél a minőség, a fehérjetartalom és az osztályozottság határozza meg, hogy milyen áron, milyen célokra tudják majd értékesíteni.

Az igazgató információi szerint a jelenlegi árak alapján a tavaszi árpát tonnánként 47 ezer forintért, a búzát minőségtől függően 47-49 ezer forintért lehet majd értékesíteni.

A repce tonnánként ára eléri a 112-113 ezer forintot – ismertette Horváth Gyula.

Összegzésként elmondta; a gazdálkodók felkészültek az aratásra.

Zala megyében elegendő tároló- és szárítókapacitás áll rendelkezésre.

Legfeljebb az okozhat kisebb problémát, ha a rendkívüli száraz, meleg idő miatt összetorlódnak a betakarítási munkák.

Az MTI kérdésére beszélt arról is, hogy a kormányhivatal munkatársai elővigyázatosságból „csapdákat” helyeztek ki a szőlőültetvényeken.

A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint ugyanis a szomszédos országokban előforduló zárlati betegség fenyegeti a szőlőt.

A terjedést segítő kabócafaj ellen ebben az időszakban lehet hatékonyan védekezni, de a rovar még nem jelent meg a megyében, a kártevő nem fertőzte meg a zalai szőlőültetvényeket.

MTI 2013. június 19.