Az őszi káposztarepce gyomirtása és a védekezés lehetőségei

Talaj előkészítési hiba miatti ritka, gyomos terület

Az őszi káposztarepce gyomosodási problémái szinte megegyeznek az őszi gabonáéval.

Néhány gyomnövény még a sűrű vetésű repce állományban is ki tud fejlődni, így a parlagi ecsetpázsit, a nagy széltippan, a tarackbúza, a galaj, a sebforrasztó zsombor, az ebszikfű, a pipacs, stb.

A repce kelésével egy időben vagy azt követően, csírázó gyomfajok az ún. „őszi” gyomállományt alkotják.

Ősszel kelnek és áttelelnek: pásztortáska, tyúkhúr, árvacsalán és veronika fajok.

Ősszel és tavasszal egyaránt csíráznak: ebszikfű, nagy széltippan, ragadós galaj, pipitér fajok, kék búzavirág, pipacs, mezei szarkaláb, mezei tarsóka, mezei árvácska, sebforrasztó zsombor.

Kalászos előveteményű területen az árvakelésű őszi búza és az őszi árpa is számottevő gyomkártételi veszélyt jelenthet.

Az évelő gyomnövények a repcében szintén súlyos gondokat okozhatnak.

Ilyen gyomok: a tarackbúza, a mezei acat és a különböző bogáncs fajok.

A védekezést ellenük a vetést megelőzően a tarlón célszerű megkezdeni glifozát hatóanyagú készítményekkel.

A gyomirtás lehet:

• agrotechnikai
• mechanikai
• kémiai (vegyszeres)

Az agrotechnikai gyomirtás jelentősége:

• környezetbarát,
• könnyen elvégezhető (a talaj-előkészítés során többszöri felületi műveléssel),
• költségmegtakarító (a kémiai védekezés megnöveli a repce önköltségét, amely a jelenlegi vegyszerárak mellett jelentős mértékű),
• az engedélyezett gyomirtó szerek nagy része csak ősszel használható

Gyomirtás talajműveléssel

A gyomok irtásához az elővetemény betakarítása után ajánlott azonnal hozzá kezdeni.

A talajmunkák idejének és számának megállapításakor figyelembe kell venni az egyéves és évelő gyomok csírázásának és kelésének sajátosságait.

A gyomok elleni védekezés addig a leghatásosabb, amíg a gyomok zsengék.

A sűrű vetésű elővetemények után a gyomok elleni védekezés legfontosabb talajmunkája a tarlóhántás.

Ezt a műveletet a betakarítás után minél hamarabb szükséges elvégezni.

Megfigyelések szerint, ha a tarlóhántás elmarad, az elővetemény betakarítása után 10-12 nappal egyes gyomfajok már magot hoznak.

Újabb 20 nap múlva még 12 gyomfaj magja érett be.

A vetőágy előkészítését közvetlenül a vetés előtt végezzük.

Ha nem vetünk az optimális időpontban, akkor tanácsos elhalasztani a magágy-nyitást is.

Összehasonlító kísérletekben a legkisebb termést akkor kapták, amikor a repcét gyomosodó talajba vetették.

A jövőben a ritka állományú repce talajműveléssel való gyomtalanítása is elképzelhető.

Amennyiben a szükséges feltételek adottak, a ritka állományú repcét ősszel és tavasszal is lehet géppel kapálni.

E művelet gyorsan, könnyen elvégezhető, üzemszervezési problémát nem okoz.

A gyomirtás módjának megválasztásakor a gyomosodás jellegét és erősségét figyelembe kell venni.

Vegyszeres védekezés

A repce gyomok elleni védekezésében a kínálat megfelelő, tehát a gyomirtó szer és a gyomnövény érintkezése esetén a hatás megfelelő.

A kezelés végrehajtásakor figyelembe kell venni a gyomok fejlettségét, és azok kultúrnövény általi takarását.

Túlfejlett, 6-8 leveles állapotban lévő kétszikű gyomok, pl. a pipacs, már kevésbé érzékenyek a készítményekre.

A repce gyomirtására mindenképp ki kell használni a vetésváltás adta lehetőségeket.

A gabona, repce növénysorrendben már a kalászos szakaszban gondolni kell a galaj, a sebforrasztó zsombor, pipacs és a széltippan hatékony irtására.

A preemergens kezelést az őszi káposztarepce vetését követő 3 napon belül el kell végezni a kultúrnövény magvainak gyors csírázása miatt.

Alapvető jelentőségű az egyenletes vetésmélység.

A repce posztemergens gyomirtását, a kelés után két időpontban lehet elvégezni.

Az őszi posztemergens gyomirtást akkor érdemes végrehajtani, amikor a repce már valódi leveles állapotú, a gyomnövények szik-kétleveles, tehát még vegyszerre érzékeny fejlettségi állapotban vannak.

A tavaszi posztemergens gyomirtás akkor alkalmazható, amikor az ún. T2-es gyomok, így a galaj, a pipacs, az ebszikfű, a sebforrasztó zsombor kelése az őszi időszakban csak részlegesen történt meg (aszályos ősz esetén).

Egy részük kora tavasszal jelenik meg a kultúrnövényben.

Az őszi káposztarepce lombtalanítására alkalmazandó eljárást nagyon körültekintően kell megválasztani.

Ugyanis ebben az időpontban a repcetáblák körzetében néhány lombtalanító gyomirtó szerre érzékeny kultúra van.

Vegyszer elsodródás esetén tetemes károk keletkezhetnek, ha nem megfelelő technológiát vagy nem megfelelő készítményt választunk.

Összefoglalva megállapítható, hogy az őszi káposztarepcében a gyomszabályozást több módon, az egyes módszerek párhuzamos alkalmazásával kell megoldani.

Ilyen módszerek a preventív, termesztéstechnológiai, mechanikai, vegyszeres eljárások.

A fentiekből látható, hogy a sikeres repcetermesztéshez jelentős anyagi befektetés, jó műszaki feltétel és szakmai ismeret szükséges.