Szabadföldi friss piaci és konzervipari célú gyökérzöldség-termelés gépi költségei – gépesített sárgarépa-termelés és a kapcsolódó anyagmozgatási feladatok költségvonzata

A változatos felhasználási mód miatt a sárgarépát többféleképpen termesztik. A kora tavaszi ellátásban a csomózott, a későbbiekben a mosott lombtalan sárgarépának van szerepe a friss fogyasztásban. A kései fajták általában késő ősszel érnek be. Ezeket vagy azonnali konzervipari felhasználásra termesztik, vagy tartós tárolás céljára. A termesztési módoknak megfelelően igen bő a fajtaválaszték, és az alkalmazott termesztéstechnológia.

A következőkben a friss felhasználású és a konzervipari célra szánt sárgarépa termelés technológiájával foglalkozunk.

Ez a terület jól gépesíthető, és a legnagyobb jelentőséggel bír a hazai termesztésben.

Az itt közölt technológia teljes mértékben alkalmas a petrezselyem termesztésére is.

A cikk a bakhát készítéstől a betakarításig a sárgarépa, korszerű, gépesített termeléstechnológiáját mutatja be.

A vizsgált technológia a nyűve szedő és ásórendszerű betakarítógépekre alapult, melyek bakhátas művelési módban dolgoznak.

A tapasztalatok értékelésével, a termeléshez szükséges gépek üzemi és gazdaságossági mutatóink ismertetésével a korszerű sárgarépa termelés gépi technológiáját szeretnénk népszerűsíteni.

A termelés-technológia bemutatása

A termelés gépi technológiájának bemutatása az 1. táblázat alapján történik.

A táblázat tartalmazza a munkaművelet megnevezését, az adott művelet során alkalmazott munka gépet és az ahhoz kapcsolt erőgép teljesítmény-igényét, a gépkapcsolat műszak teljesítményét, a munka gép adott gazdasági évben kalkulált műszak teljesítményét.

Ökonómiai adatok közül a munka gép és az erőgép 2011. évre vonatkozó átlagos beszerzési árát, és műszakórára jutó használati költségét, valamit a gépkapcsolat használati költségét.

A műveleteket tekintve a szármaradványok bedolgozása és a gyomosodás megelőzése céljából elengedhetetlen a tarlóápolás, tárcsás borona segítségével.

Ezt követi a mélyszántás. A szántás-elmunkálás simítózás formájában valósul meg.

Tápanyag-utánpótlás a műtrágya szállítás és szórás műveletit öleli fel.

Ezután a bakhátkészítés (négysoros, 75 cm-es sortávolságú, összesen két méteres munka szélességű bakhátkészítő géppel), a vetés (szemenkéntvető géppel), majd később a bakhátfelújítás (sorközmaróval) következik.

Preemergens alkalmazásban egyszeri, majd posztemergens szakaszban több alkalommal alkalmazunk növényvédelmet.

Állománykezelést legalább hat alkalommal végzünk.

A termesztett kultúra vegetációs szakaszában, a minőségi végtermék és a jobb hozamok miatt szükséges az öntözés.

E művelethez lineáris öntözőberendezést alkalmazunk.

A betakarítás konzervipari felhasználású végtermék esetén ásó rendszerű gyökérzöldség betakarító géppel történik.

Friss piaci kiszerelés esetén, a technológia vezérgépének tekinthető a nyűve szedő gyökérzöldség betakarító gép, amely a szártalanítás és kiszedésműveletét egy menetben végzi el.

Az ökonómiai vizsgálat eredményei

A 2. táblázatban a 20 ha-on végzett sárgarépa-termelés ökonómiai vizsgálatának eredményei olvashatók.

Látható, hogy az egyes munkaműveletekhez kapcsolódóan meghatározásra került a gépkapcsolatok esetében a 20 ha termőterület műveléséhez szükséges gépi munkaidő.

Eredményül kaptuk az egyes műveletek 20 ha-os volumenéhez kapcsolódóköltségeit, amelyek összegzésével megkapjuk a 20 ha sárgarépa-termelésösszköltségét, s a hektáronkénti fajlagos költséget is megkülönböztetve a konzervipari ill. friss piaci célú betakarítási módokat.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy konzervipari célú sárgarépa termelésesetén az össz. géphasználati költség 9.197 eFt, egy hektárra vetített értéke 460 eFt.

A friss piaci ellátásra történő termeléskor az össz. géphasználati költség 13.012 eFt, egy hektárra vetített értéke 650 eFt.

Megállapítható, hogy a friss piaci célra a végtermék nyüvő eljárással történő betakarítása hektáronként mintegy 190 eFt plusz költséggel jár.

A termelés technológiában alkalmazott gépek beruházási költsége 180 millió Ft (166 millió Ft[1]).

Ezen belül a munkagépek beszerzési értéke 86 millió Ft-ot tesz ki, ami közel 48%-a az összberuházási költségnek (87 millió Ft – 53%), amíg az erőgépek beszerzési értéke 94 millió Ft, ez pedig mintegy 52 %-a az össz gép árának (79 millió Ft – 47%).

Az erőgépek esetében a nehéz talajmunkák végzéséhez 1 db legalább 140 kW motorteljesítményű erőgép ajánlott, míg a tápanyag-utánpótlás, a növény-védelem, -ápolás, a vetés, betakarítás és traktoros szállítás feladatait egy 80 kW-os vezérgép és egy 60 kW-os segédtraktor is elláthatja.

A telephelyi anyagmozgatáshoz egy darab teleszkópos rakodógép is szükséges, főleg az ipari célú gyökérzöldség előállítás esetén. A terményközúti szállítását, közúti pótkocsis szállítójárművel végezzük.

Az erőgépek fent ismertetett rendszerű alkalmazásával kedvezőbb beszerzési költség, valamint jobb erőgép-kihasználtság valósul meg.

20 ha-on a sárgarépa-termelés gépi munka igénye 726 műszakóra, amelyből a két kisebb teljesítményű traktor a tápanyag utánpótlás, vetés, bakhátfelújítás, növényvédelem és betakarítás valamint traktoros szállítás kapcsán kiemelkedő mennyiséget képvisel, de jelentős a nagy teljesítményű erőgép műszakóra-tejesítése is a talajművelés során.

A közút szállítás 300 műszakórás kapacitásával a leginkább időigényes műveletnek minősül.

Friss piaci ellátásra történőtermelés során a 80 kW-os traktor az időigényesebb betakarítás miatt még több munkaórát teljesít.

Ez esetben a technológia során teljesített össz műszakórák száma 826.

A gépi költségek szempontjából előnyös, ha a betakarítás traktorvontatású munka gépekkel valósul meg drága, magas beruházási- és használati költségű magajáró betakarítógépek helyett.

A kapcsolt munka gépek beszerzési költsége kedvezőbb, és üzemeltetésükkel a traktor pótlólagos munkát végez, így kihasználtsága nő, fajlagos használati költsége tovább mérséklődhet.

Megállapítható, hogy a leginkább figyelmet igénylő munkaműveletek a betakarítás-terményszállítás, a talaj- és növényvédelmi munkák, amelyek a legjelentősebb költségviselők, s az össz gépi munka költség mintegy 95-97%-át teszik ki.

Összegzés

A szabadföldi gyökérzöldség-termelés jelentős gépi munka ráfordítással és költséggel társul.

Figyelembe véve a termény osztályozásával, piaci kiszerelésével járó plusz munkálatokat igen jelentős additív költségek is jelentkeznek, amelyek a hektárra jutó fajlagos költségeket 650 eFt érték fölé is emelhetik.

60 t/ha-os terméseredmény esetében könnyen kiszámítható, hogy csak a gépi költségek meghaladják a kilogrammonkénti 11 Ft-os önköltséget, s ehhez hozzáadódik még a vetőmag, műtrágya, növény védőszer, munkabér, öntözővíz költsége.

Ezen adatok nagyüzemi termelés költségeit jellemzik, amelyek kisebb üzemi méreteken, alacsonyabb gépkihasználás mellet tovább növekedhetnek.

[1] Friss piaci felhasználási célú technológia alkalmazása esetén jelentkező beruházási költség értékek.

Dr. Magó László