Alternatív tápanyag-gazdálkodási lehetőségek a dráguló műtrágyákkal szemben

Napjainkban Magyarországon egyre növekszik a csatornázott települések száma. Ez magával hozza azt a tényt is, hogy egyre több a tisztításra váró szennyvíz, és a víztisztítás során képződő szennyvíziszap. Egy olyan alternatív hasznosítási technológiára szeretném felhívni a figyelmet, amely nem csak az elhelyezés- és ártalmatlanítás problémáját oldja meg, hanem kifejezett előnyöket nyújt a termelő és felhasználó – jelen esetben a mezőgazdaság – számára.

Magyarország napjainkra eljutott arra a szintre, hogy egyre jelentősebb gondot okoznak az egyoldalú kemikália-használatból eredő talajtani problémák.

Az alacsony szervesanyag-visszapótlásból, a humuszképződés lefékeződéséből, a talajélet leromlásából és a mikroelem-hiányokból eredő károk persze azonosak, és egyformán súlyosak a világ bármely részén.

Magyarországon a mezőgazdaság számára szükséges tápanyagokat kizárólag import műtrágyákból elégítik ki. A N műtrágya gáz formájában, a kálium és foszfor hatóanyag pedig szilárd formában érkezik az országba importként. Az utóbbi néhány évben a műtrágyák ára drasztikusan megemelkedett. (1. ábra)

Az emelkedő műtrágya árak és a fokozódó talajtani problémák miatt szükség van egy olyan olcsó, jelentős tápanyag tartalommal rendelkező, növény élettani szempontból előnyös és nagy mennyiségben folyamatosan képződő tápanyag- és szervesanyag-visszapótló készítményre, amely a fentebb vázolt problémákra megoldást jelent.

Megoldást jelenthetnek az ország egyre több területén kialakításra kerülő komposztáló telepek, amennyiben az onnan kikerülő komposztok állandó minőségűek, és kielégítik a mezőgazdaság, és a növénytermesztés igényeit.

A spontán komposztálási eljárások nem egyértelműek végtermék szempontjából. Ugyanis a mikroflóra, és az ebből eredő biokémiai összetétel nem előre-jelezhető, azaz növény élettani hatása sem garantálható az így előállított komposztoknak.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az állandó, jó minőségű végterméket csak megfelelő biológiai kezeléssel lehet garantálni. Ennek a biológiai kezelésnek az eredményei az ország szinte már minden régiójában gyártott Biomass Super komposztok.

Mielőtt koncepciónk alapkritériumaira rátérnénk, szükséges tisztázni a szerves-anyag (a mi esetünkben kommunális szennyvíziszap) feldolgozásának fő céljait:

• nem csak hulladékkezelést kívánunk végezni, hanem talajtermékenység-fokozó készítményt gyártani!
• olyan növény élettani hatást kell biztosítani a termesztőnek, amely egyértelművé teszi a használat előnyeit, pl.:
• terméstöbblet,
• termés-minőség javulás,
• növény-egészségügyi állapot-javulás.
• a gazdaságossági kérdések is alapvetőek, azaz a reprezentált és kijuttatható hatóanyagoknak árban versenyképesnek kell lennie a műtrágya-hatóanyagokkal! (2. ábra)

A szennyvíztisztítás folyamata is mikrobiológiai folyamat, de fajösszetételében merőben eltér a klasszikus humuszképződéstől és komposztálódástól. A kijövő friss, vagy a rothasztott iszap – benne gyakorta nagy csíraszámban fellelhető patogén szervezeten túl – alig tartalmazza azokat a fajokat, amelyek a talajba kerülő szerves-anyagokból humuszanyagokat, növekedést és fejlődést serkentő biotikumokat termelnek. Az általunk használt oltóanyaggal első lépésben bevisszük a lebontáshoz-, majd humuszképződéshez szükséges mikroorganizmusokat. A lebontást elősegítő ill. végző fajok válogatása több éves munkával történt, a gyógyszergyártási háttérrel előállított oltókultúra a komposztálás során végbemenő biológiai folyamatok irányítására, optimalizálására és felgyorsítására alkalmas.

Az irányított komposztálási technológia célja:

• A komposzt szekunder oltókultúrának tekinthető – a bevitt speciális cellulóz- és lignocellulóz–bontó törzsek révén – a szabadföldi felhasználásban. (Tarlón történő szárlebontás jelentős gyorsítása)
• Bevitelre kerülhetnek a komposztba olyan különleges mikroorganizmusok, amelyek egyes talajban élő, növénykárosító gombák ellen biológiai védelmet nyújtanak. (Pl.: Fusarium, Sclerotínia fertőzések ellen)

Ahhoz tehát, hogy a szennyvíziszap komposztálása irányítottan menjen végbe, elsősorban azokat a mikroorganizmusokat kell nagy csíraszámban bekeverni, amelyek a lignin és cellulóz lebontását gyorsítják, majd a humuszanyagok felépítését végzik a folyamat zárásaként.

A gyártás során felhasználásra kerülő kommunális iszap összetételét folyamatosan ellenőrizni szükséges, és csak azok az iszapok használhatók fel, amelyek a Termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/206 (V.18.) FVM rendeletben a komposztokra vonatkozó előírásokat kielégítik, ennek alapján a kész komposzt paraméterei is megfelelnek az egyébként EU szinten is szigorú előírásoknak.

Az eljárás során a komposztáláshoz olyan mezőgazdasági melléktermékeket használunk fel, amelyek visszajuttatása a termelési ciklusba – a humuszképződés elősegítésén túl – a talaj tápanyagtartalmát növelik, szerkezetét, vízháztartását javítják. Ilyen szempontból ezek a komposztok különös jelentőségűek lehetnek a gyenge minőségű, vagy homoktalajokon.

Az oltóanyaggal irányított komposztálási folyamat eredményeképpen létrejövő komposzt az országban már több helyen (Tapolca, Győr, Pápa, Bonyhád, Kunfehértó, Hódmezővásárhely, Orosháza, Debrecen, Budapest, stb) is megkapta a korlátozás nélküli forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt. Közös terv, hogy ezeket a komposztokat – az azonos név (Biomass Super komposztok) és kiszerelési megjelenés mellett – egy szoros együttműködés keretében közösen értékesítsük, az egész ország területét lefedő árualappal és marketing-stratégiával. Ezek a törekvések azonban nem vezetnek sikerhez, ha nem lehet bizonyítani is a technológiával előállított komposztok előnyeit a mezőgazdaság számára. (3. ábra)

Az előzetes eredmények alapján mind könnyen felvehető hatóanyag-tartalmában, mint élettanilag pozitív hatásokat mutat más trágyákkal szemben, és persze mindezek mellett nem elhanyagolható a stabilizálódott szerves-anyag és az adalékanyag talajszerkezet javító hatása sem.

A leírtakat összegezve: az irányított komposztálási technológia alkalmazásával lehetővé válik – a magas tápanyagtartalmú kommunális iszapok hasznosításával – új termésnövelő anyagok előállítása, amelyek a mezőgazdaság számára jól értékesíthető, költség-hatékony alternatívát jelentenek a műtrágyával történő tápanyagellátás mellett-, vagy azt teljes mértékben helyettesítve.

Sáry Lajos

Elmolight Kft.