Természetes hatóanyag írtja a lepkekártevőt

Az idei év időjárási viszontagságai mellett a kártevők elleni peszticid-használat változása okozott gondot számos kertészeti kultúrában, közte az almatermésű gyümölcsösökben.

A Syngenta legutóbbi, Ráckevén megtartott szakmai találkozóján egy természetes hatóanyagot tartalmazó készítményére, az Affirmra hívta fel a gazdálkodók figyelmét.

A Syngenta szakértői augusztusban bemutatták már a szőlőtermelők előtt az Affirm elnevezésű új, a hernyókártevők elleni készítményüket.

A rezisztenciatörő képességgel bíró gyomorméreg várhatóan felkelti majd az almatermesztő gazdálkodók figyelmét az is, hogy alacsony dózisa ellenére egy hatékony rovarölő szert használhatnak:

1. gyümölcsmolyok
2. bagolylepkék
3. sodrómolyok
4. aknázó molyok

Az Affirm készítménnyel történő védekezés egyik sarokpontja, hogy a permetezést tojásrakás után végezzék (szexferomon csapdás rajzásmegfigyelés mellett), amikor a lárvák tömegesen megjelennek.

Uniós elvárás, hogy a biztonságos és egészséges növények termesztésében a környezetvédelmi szempontok megelőzik a szerek hatékonysági elvárásait.

A szigorítás jegyében az elmúlt időszakban számos készítményt kivezettek, illetve kivezetnek a regisztrációból, és a jövőben nem használhatók fel – jelezte a növényvédelem fejlesztési irányát Pecze Rozália, a Syngenta fejlesztési és marketing igazgatója.

A fenntartható növényvédelem elvét követő szerfejlesztés, szaktanácsadás, a termelők oktatása, felvilágosítása erősíti a biztonságot. Elismerte, nem mindig az új készítmény a legjobb, esetenként érdemes visszanyúlni a régi szerekhez.

A környezeti megfelelés egyik mellékhatása ugyanakkor, hogy szorult helyzetbe kerülhetnek a kertészeti kultúrák, főként a kiskultúrák, például a nekünk fontos ágazatok, így a paprika-, paradicsom és gyümölcstermesztők.

Felhívta a figyelmet a szerhamisítás veszélyére, egyben óva intett az ismeretlen szerektől.

Hazai gyümölcstermesztés

Lux Róbert, a Fruitveb volt alelnöke előadásában a hazai gyümölcstermesztés lehetőségeit foglalta össze, benne az európai és a világkereskedelemi trendekkel. Európában nincs érdemi korlát az alma import előtt – az ipari termékek világkereskedelme élvez elsőséget.

Ez ellehetetlenítheti az európai gyümölcsösöket, a piacokon mind jobban számolni kell a kínai készítményekkel, gyümölcsökkel. Az öreg kontinens átlagfogyasztása személyenként 25 kilogramm, idehaza 16.

„Belső piacaink fogyasztói igényeit komolyan kell venni” – mutatott rá. A világ elindult a konyhakész gyümölcskínálat felé, divatba jött a direkt préselés.

A jövőt illetően amellett érvelt, hogy nálunk is helyzetbe kell hozni a több hozzáadott értéket előállító gazdálkodókat. Fontos a piacépítés, a marketing, az oktatás.

„Gyümölcsöseinkben a kártevők elleni peszticid-használat csökkentés velejárójaként megjelent számos, korábban jelentéktelen kártevő” – mondta Pénzes Béla, a Corvinus Egyetem docense.

Elszaporodott idén többek közt a poloskaszagú almadarázs, amelytől egy év alatt nem lehet megszabadulni még gondosan megválasztott technológiákkal sem. Újra kell gondolni a vértetű elleni védekezést.

Hazánkban is elszaporodott a mandula magdarázs, tetemes kárt okozhat a cseresznyelégy, a kajszi ültetvényben a bíborszínű eszelény, a meggyesekben az aranyos eszelény.