Az ősi búzakalász-lenyomat alapján a kutatók úgy vélik, hogy a kenyérbúza kialakulásában a Dél-Kaukázus térsége meghatározó szerepet játszhatott. Az új eredmények átírhatják a világ egyik legfontosabb gabonanövényének eredetéről alkotott elképzeléseket.
A világ egyik legfontosabb kultúrnövényének történetét írhatja át egy grúziai régészeti felfedezés. Kutatók szerint egy neolitikus kori vályogtéglában talált búzakalász-lenyomat arra utal, hogy a modern kenyérbúza kialakulásában a Dél-Kaukázus térsége jóval fontosabb szerepet játszhatott, mint azt korábban feltételezték.
Már borkészítés is folyt
A kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban tették közzé. A vizsgálatok a mai Grúzia területén található Gadachrili Gora és Shulaveris Gora régészeti lelőhelyein végzett feltárásokra épültek, ahol a szakemberek több olyan növényi maradványt és kalászlenyomatot azonosítottak, amelyek mintegy 8000 éves mezőgazdasági tevékenységről árulkodnak.
A két lelőhely a Sulaveri–Shomutepe kultúra emlékei közé tartozik. Ez a korai földműves közösség a Dél-Kaukázus térségében élt nagyjából 8000–7300 évvel ezelőtt, és a kutatások szerint fejlett növénytermesztési ismeretekkel rendelkezett.
A tudósok úgy vélik, hogy a kenyérbúza kialakulása egy természetes hibridizációs folyamat eredménye lehetett. Ennek során a már termesztett búzafélék kereszteződhettek az Aegilops tauschii nevű vad fűfajjal, amely számos olyan genetikai tulajdonságot hordozott, amelyek később a modern kenyérbúza fejlődésében is szerepet játszottak.
A Grúz Nemzeti Múzeum kutatói szerint a lelet új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a térség a mezőgazdasági innováció egyik korai központja volt. A régészeti feltárások során korábban már olyan nyomokat is találtak, amelyek alapján Grúziát a borkészítés egyik legősibb bölcsőjének tekintik.
Jóval meghatározóbb szerep
A kutatásban részt vevő szakemberek hangsúlyozzák, hogy a dél-kaukázusi közösségek nem elszigetelten fejlődtek. Kapcsolatban álltak a szomszédos térségek népeivel, átvették azok ismereteit, ugyanakkor azokat saját környezeti adottságaikhoz igazították. Ez a folyamat jelentősen hozzájárulhatott új termesztett növények és mezőgazdasági technológiák kialakulásához.
A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a Dél-Kaukázus a történelmi Termékeny Félholdhoz kapcsolódik, ahhoz a térséghez, amelyet a kutatók a mezőgazdaság és az első civilizációk kialakulásának egyik legfontosabb központjaként tartanak számon.
Bár a kenyérbúza eredetének kérdésében további kutatásokra lesz szükség, az új eredmények arra utalnak, hogy Grúzia és a Dél-Kaukázus szerepe jóval meghatározóbb lehetett a gabonafélék fejlődésében, mint azt a tudomány eddig feltételezte.
Forrás: Euronews.com
Agrárágazat Tudástár: hibridizáció – A hibridizáció különböző növényfajok vagy genetikai vonalak természetes vagy irányított kereszteződését jelenti. A kenyérbúza kialakulása is egy ilyen folyamat eredménye lehetett, amikor termesztett búzafélék és vad fűfajok genetikai állománya egyesült. Az így létrejött növények új tulajdonságokat – például jobb alkalmazkodóképességet vagy termőképességet – örökölhettek, ami meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság fejlődésében.
