A kínai agrárimport-szabályozás szigorodása új kihívások elé állítja a világ exportőreit. A jövőben a nyomon követhetőség, az élelmiszer-biztonság és a dokumentált megfelelés legalább olyan fontos lehet, mint maga a termék.
Az agrárkereskedelemre egyre kevésbé jellemző az elegendő, jó minőségű termék és a versenyképes ár. A nagy piacok ma már nemcsak vásárlóként, hanem szabályalkotóként is fellépnek. Az Európai Unió régóta szigorú élelmiszer-biztonsági, nyomonkövetési és fenntarthatósági előírásokkal formálja a világkereskedelmet, Kína pedig most hasonló irányba mozdul el.
Új szemlélet
A világ legnagyobb agrárimportőrei közé tartozó ázsiai ország korábban elsősorban a nagy mennyiségű import révén befolyásolta a piacokat. Ma azonban egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a beszállítók igazolni tudják termékeik eredetét, minőségét, élelmiszer-biztonsági megfelelését és a teljes ellátási lánc átláthatóságát.
Az új szemléletet jól mutatják a közelmúlt példái. A kínai importőrök prémiumot fizetnek az igazoltan erdőirtásmentes brazil marhahúsért, miközben a vietnámi durianexport jelentős visszaesést szenvedett el tiltott vegyszermaradványok miatt. Vietnámban számos csomagolóüzem leállította a kivitelét, a termelői árak pedig a költségszint alá estek. A kínai piac tehát jutalmazza a megfelelően dokumentált és ellenőrizhető exportot, ugyanakkor gyorsan kizárja a hiányos megfelelési háttérrel rendelkező szereplőket.
(Fotó: Shutterstock.com)
Megtörtént a változás
Június 1-jétől a kínai vámhatóság (GACC) új szabályozási keretet vezetett be az élelmiszer-exportőrök számára. Az új rendszer a korábbi előírásokat váltja fel, és szigorúbb regisztrációs, adatkezelési és nyomonkövetési követelményeket ír elő.
A külföldi gyártóknak a CIFER online rendszerben kell regisztrálniuk, egyes termékcsoportok esetében pedig részletesebb dokumentációra, laboreredményekre és hatósági igazolásokra lesz szükség. A piacra jutás már nem csupán a terméktől függ, hanem az azt előállító üzem, a tárolás, a logisztika, valamint a dokumentáció megfelelőségétől is.
Összehasonlítás az EU-val
A kínai modell több elemében emlékeztet az uniós szabályozásra, amely régóta a teljes élelmiszerlánc ellenőrizhetőségére épül. Az EU-ban az importőröknek és a lánc szereplőinek kell biztosítaniuk a termékek nyomon követhetőségét, amit többek között a TRACES rendszer is támogat.
A különbség a végrehajtás módjában rejlik. Míg az uniós rendszer hosszú intézményi fejlődés eredménye és viszonylag kiszámítható, Kína központosítottabb megközelítést alkalmaz. A vámhatóság közvetlenül dönthet arról, mely külföldi létesítmények exportálhatnak, illetve milyen feltételekkel maradhatnak a rendszerben.
A megfelelés mint versenyelőny
A változások azt mutatják, hogy az agrárkereskedelemben a megfelelés önálló versenytényezővé válik. A jó termék mellett egyre fontosabb a hiteles dokumentáció, a laborháttér, a nyomon követés, a hűtőlánc és a hatósági együttműködés.
Brazília például jelentős beruházásokat hajtott végre digitális nyomonkövetési rendszerekbe, ami ma már kereskedelmi előnyt jelent a kínai piacon. Thaiföld a fejlett logisztikai infrastruktúrával és a hideglánc-rendszerekkel erősítette pozícióját. Vietnám példája ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a hiányos ellenőrzési és dokumentációs háttér gyors piacvesztéshez vezethet.
Mit jelent ez Magyarország számára?
A magyar agrár-élelmiszeripar számára a keleti export sikere egyre inkább azon múlik, mennyire képes megfelelni ezeknek az új követelményeknek. Az uniós szabályozási környezetben megszerzett tapasztalat előnyt jelenthet, de csak akkor, ha az megfeleltethető a kínai regisztrációs, vámhatósági és adatkezelési elvárásoknak is.
A jövő agrárexportőrének nemcsak terméket kell kínálnia, hanem igazolható eredetet, megbízható adatokat és teljes körű nyomon követhetőséget is. Aki időben alkalmazkodik ehhez az új kereskedelmi környezethez, a szigorodó szabályokat akár versenyelőnnyé is alakíthatja.
Forrás: Makronom.eu
MezőHír Tudástár: Élelmiszerlánc-nyomonkövetés – Az élelmiszerlánc-nyomonkövetés azt jelenti, hogy egy agrár- vagy élelmiszeripari termék útja az előállítástól a tároláson, szállításon és feldolgozáson át egészen az exportpiacig igazolható. A nemzetközi kereskedelemben egyre fontosabb a pontos dokumentáció, a laboreredmény, a hatósági igazolás és az adatkezelés. Aki ezeknek megfelel, nemcsak piacra jutási feltételt teljesít, hanem versenyelőnyt is szerezhet.
