A húságazatok közül csak a baromfiszektor lesz képes arra, hogy megfeleljen a világ lakosságának növekedéséből eredő élelmiszer-ellátási kihívásoknak. Ez a globális igény biztosítja nemcsak a piacát, hanem innovatív fejlődését is, és ebben a folyamatban – kellő akarattal – Magyarország is haszonnal vehet részt. Ez hangzott el a hazai ágazat vezető szereplőinek kezdeményezésére alapított Baromfi Világnapon szervezett szakmai konferencián.
Miért ez a legígéretesebb?
Miért a baromfiágazat a leginnovatívabb, miért ez produkálja a legnagyobb növekedést, miért itt van a leghatékonyabb összefogás, miért épp ez adja a legismertebb fogyasztóvédelmi célokat is szolgáló védjegyet? A rendezvényen Zászlós Tibor NAK-alelnök világnaphoz méltó retorikai teljesítményt is nyújtó köszöntőjében maga válaszolt kérdéseire: a kiváló szakmai nemzetközi kapcsolatokkal is bíró Baromfi Terméktanács nemcsak a jelen folyamatok elemzését, hanem a határozott célkijelölést is döntő jelentőségűnek tartja. Zászlós Tibor nem rejtette véka alá az ágazat problémáit: a korszerűtlen ingatlan-infrastruktúrát, a konkurensekkel szembeni versenyképtelenség veszélyét, az EU-támogatás hiányát, a szabadkereskedelmi egyezmények fenyegetését. Pozitívumként mutatta fel a progresszív fejlesztések, a javuló járványvédelem és termelésbiztonság tényét, amely megalapozza a szektor jelentős nemzetgazdasági szerepét. Életszerűtlennek nevezte azt a jogszabályi környezetet, amelyben az EU és hazánk szigorú előírásokat érvényesít saját baromfiágazatára, miközben a behozatallal érkező áruk szabályozása nem EU-szintű: ezzel saját versenyképességünket rongáljuk és diszkrimináljuk…
Tudás, biztonság, trendek és elemzések
A baromfi-világnapon James H. Summer, az USA Baromfi- és Tojás-exporttanács elnöke szerint is differenciált hatósági fellépésre van szükség a madárinfluenzát érintően. Ugyanakkor kiemelte az állat-egészségügyi biológiai biztonság szempontját. Szólt a fogyasztók tájékoztatásáról: még az EU és az USA tájékozottabb polgárai között is megdöbbentő ismerethiány és tévképzetek tapasztalhatók a nagyüzemi baromfihúsokkal szemben. James Summer némi szkepszissel nyilatkozott a „boldog kacsa”, a ’slow growth’ (lassú növekedés) fémjelezte baromfitechnológiára: úgy véli, a világélelmezés dinamikája megköveteli a nagyüzemi baromfinevelés fejlesztését.
Nan-Dirk Mulder (Rabobank) szerint Magyarország adottságai, mutatói jók az EU-beli baromfiszektorban, és mivel a világ fehérjeigénye a következő 20 évben 45%-kal(!) fog nőni, a folyamatban óriási szerepe lesz a baromfi- és tojástermelésnek.
Dr. Dublecz Károly egyetemi tanár (Pannon Egyetem) a legfontosabb kihívások között a genotípust, rövidülő hízlalási időből fakadó táplálóanyag-ellátást, a bélflóra-stabilitást és az antibiotikum-használat csökkentését, a szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi szempontokat említette. Ezekre válasz az új keltetői és korai takarmányozási technológiák, a speciális beltartalmú prestarter-tápok.
Kohout Zoltán
