A komposzt

Minden legyet egy csapásra!

Korunk gépekre és vegyszerekre alapozott mezőgazdasági technológiáinak egyik legnagyobb hátránya, hogy tönkreteszik a termőföldet. A degradáció olyan mértékű, hogy az a napjainkban tapasztalt időjárási kilengések mellett veszélyezteti a globális élelmiszer-ellátás folytonosságát.

A talajpusztulás jellemző tünetei: tömörödöttség vagy széteső szerkezet, tápanyagellátó-képesség hiánya, vízháztartási problémák és a kórokozók felszaporodása. Lényegében a tüneteknek egy közös oka van: a szerves anyag mennyiségének drasztikus csökkenése, melynek következménye a humuszszint, a széntartalom és a talajélet csökkenése. Létezik olyan megoldás, amely az összes problémára egyszerre nyújt megoldást: a minőségi komposzt. A minőségi komposzt gyógyszer az erodálódott talaj számára.

Komposzt és az érlelt trágya

A magyar mezőgazdasági hagyomány jellemzően nem komposztált, hanem szerves trágyát érlelt. A trágyaérlelés során a trágyát egy szabályos prizmába építjük, majd 6–12 hónap alatt a trágya beérik, azaz a benne lévő tápanyagok stabilizálódnak. Ezzel szemben a komposztálás: különböző szerves anyagok keverésével oxidatív módon történő lebomlasztása, majd újjáépítése. A komposztálás egy biokémiai folyamat, amelyben a bevitt anyagok szén:nitrogén aránya elindít egy hőfolyamatot, melynek hatására lebontó gombák és baktériumok alkotóelemeikre szedik a szerves anyagokat. A hőmérséklet csökkenésével olyan mikrobacsoportok kelnek életre és szaporodnak fel, amelyek az alkotóelemeket stabilizálják, és mikroaggregátumok, majd szemcsék formájában újjáépítik azokat. Oltóanyagra nincs szükség. A legjobb minőségű komposztokban a szén rövid szénláncokban, azaz friss humusz formájában stabilizálódik. A képzett komposztmester képes ezeknek a folyamatoknak a napi szintű irányítására. A kész komposzt finom, morzsalékos, gombaillatú, stabil anyag.

Látható, hogy a két termék között nagy a minőségbeli különbség a komposzt javára. Természetesen, akinek rendelkezésére áll jó minőségű érlelt trágya, az juttassa ki! Másrészről érdemes felkutatni a környékbeli komposzttelepeket, vagy készítsen a gazdaság a saját maga számára komposztot!

Minőség, minőség, minőség

A minőség kérdésében fontos kritikusnak lenni, mert a gyenge komposzt nem hozza meg a kívánt eredményt. A minőségi komposzt csak egy ellenőrzött, szabályozott folyamat eredménye lehet, amelynek során irányítás alatt van a hőmérséklet, a szén-dioxid-, a nedvességszint. Ezt a minőséget saját tapasztalataink szerint az irányított aerob forgatásos komposztálás hozza meg. Saját kategorizálásunk alapján a következő komposztminőségeket használjuk:

Szerkezeti komposzt: gyenge minőségű komposzt, de szervesanyag-tartalma révén ez is javítja a talaj szerkezetét.


A táblázat összefoglalja a jellemző különbségeket

Tápanyagkomposzt: stabilizált a tápanyagmennyiség, alkalmas a műtrágyaszint csökkentésére, majd fokozatos helyettesítésére. Mikrobiológiai változatossága alacsony, ezért nem hatékony talajépítő.

Humuszkomposzt: stabil tápanyagszint mellett különösen magas a mikrobiológiai változatossága és a mennyiség is. Friss humuszt tartalmaz. Alkalmas a talajélet katalizálására, pusztuló talajok helyreállítására.

A magyar jogszabályok jellemzően egészségügyi minőséget vizsgálnak, nem pedig talajra gyakorolt minőségi hatást. A Magyarországon működő komposzttelepek zöme szerkezeti komposztot állít elő, amely erőművi égetésre vagy hulladéktelep rétegföldre kerül. Ez a legszörnyűbb pazarlás! Jelenleg nem érdeke a komposzttelepeknek minőségi komposztot előállítani, mert nincs rá kereslet, és a lerakói díj elég bevétel. Nagyon kevés információt kapnak a gazdák a komposzt jótékony hatásairól. Ezzel szemben Ausztria példája mást mutat, ahol már jó 20 éve nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi komposzt használatára: a Komposzt és Biogáz Szövetség szerint 404 bejegyzett komposzttelep van ma Ausztriában, melyből 350 nagy, ill. közepes mezőgazdasági termelő. Minden évben megrendezik a „KompOskar” versenyt, amelyben Ausztria legjobb komposztjait választják ki. Mindez azért lehetséges, mert az osztrák gazda tudja és tapasztalja, hogy a komposzt nagyon sokat javít a termőföld minőségén.

A komposzt és a talaj kapcsolata

A komposztszemcséket mikrobák (baktériumok és gombák) építik fel. Ezek a szemcsék stabilak, mikropórusokban, tápanyagban és mikrobákban különösen gazdagok. Az oxigén parciális nyomása alacsonyabb a szemcsében, mint a környezetében. Mit jelent ez? Amikor a komposztot a talajba juttatjuk, a talajban lévő víz, tápanyag a komposztszemcse felé áramlik, azaz a benne élő mikrobák folyamatos utánpótlást kapnak, ezért a komposzt élővilága képes lesz növekedni és ezzel átalakítani, „gyógyítani” maga körül a talajt. A friss humuszlánc növekszik, és hosszú szénláncban stabil humuszt alkot. A továbbiakban a szármaradványok és a takarónövények zöldtrágyatömege fogja biztosítani a szervesanyag-utánpótlást, a friss tápanyagot a mikrobák számára.

A következő területeken igazolt a komposzt pozitív hatása a talajra:

– humusztartalom-stabilizálódás, humusz újratermelődése;

– talajbiológia, tápanyag-stabilizálódás, növekedés;

– pH-pufferhatás;

– talajszerkezet: aggregátumstabilitás és pórusmennyiség növekszik, „nő a talaj”;

– vízmegtartás: 1% szervesanyagtartalommal 120 mm-rel nő a talaj vízmegtartó képessége és a beszivárgási sebesség nő;

– nehézfémek: nem mérhető növekedés;

– szerves szennyezők: a minőségi komposztban a detoxifikáció teljes körű, és nem szennyezi a talajt.


Gépi forgatásos komposztálás

Kijuttatás

A mennyiség a kultúrától és annak költségviselő képességétől is függ. A jellemző mennyiség 2,5–10 t/ha, de van már olyan speciális humuszkomposzt, amellyel 150 kg/ha mennyiségben hatékony talajoltást lehet végezni.

A kijuttatást követően mielőbb, de 1–2 napon belül a komposztot 5–15 cm-re be kell dolgozni a talajba, hogy ne száradjon ki, és az UV ne pusztítsa el a mikrobiológiáját. Leszántani tilos (a levegős komposztot levegős környezetben kell tartani, hogy dolgozni tudjanak a mikrobák!).

A kijuttatást mindig a vetett kultúra vetéséhez igazítsuk, az őszi kijuttatást preferálva. Azaz, ha tavaszi kultúra előtt ősszel takarónövényt vetünk, akkor kerüljön ki már a takarónövény elé. Ha nincs a tavaszi kultúra előtt semmi, akkor inkább tavasszal szórjunk, és ősszel permetezzünk komposztteát.

Szántóföldi kultúrák

A komposzt frakciója 15–20 mm, ezért a kijuttatáshoz repítőtárcsás eszközt kell használnunk. A csak függőleges tengelyű trágyaszórók szórásképe egyenetlen lesz, és nem képesek 5-10 tonna mennyiség szórására. A Bergmann, az Annaburger és a Fliegl is rendelkezik univerzális szórógépekkel, amelyek pontos mennyiséget juttatnak ki, 16–24 méteres szórásképpel. Több magyar szolgáltató rendelkezik kis- és nagyüzemi méretek kiszolgálására is alkalmas gépparkkal. A gépek napi teljesítménye 50–70 ha. A műveletet 2–4 évente ismételjük!

Fóliák, kertészetek

A kardánhajtású homokszórók maguk mögé szórnak, és kiváló megoldásnak bizonyultak a fix ágyásos (1,5–2 m) fóliákban, kertészetekben. Intenzív kertészetekben a 10 t/ha (agyagos, kötött talaj) és 15 t/ha (homokos, laza talaj) a jellemző mennyiség. Évente ismételjük!

Szőlő- és gyümölcsfaültetvények

A legjobb megoldás a fák tövének 60–80 centis sávjában szórni a komposztot. Több gyártó is rendelkezik 2–6 m3-es keskeny szóróval, amelynek végén egy szalagos oldalra kihordó egység behordja a komposztot a tövekhez. A gyümölcsösökben nem kell a komposztot bedolgozni a talajba. 2–4 évente ismételjük a kezelést!

Vegyük vagy készítsük?

Saját komposztálás

Az üzemi komposztálás beindítása stratégiai döntés a gazdaság részéről. Alapfeltétel, hogy olyan gazdaság tud belevágni a gépesített komposztálásba, amely rendelkezik megfelelő mennyiségű alapanyaggal (szerves trágya, zöldségek szármaradványa stb.), és alacsony a szállítási költség. 500–10000 t/év alapanyag komposztálásához 0,5–1,5 ha kiszolgálóterületre van szükség. A szükséges infrastruktúra: 70–120 LE-s traktor, komposztforgató gép, faaprító, rosta és a komposzt takarására fólia. Az üzemméret az alapanyag-mennyiséghez igazodik, de képes 500–25.000 t/év mennyiséget is feldolgozni. Az üzemi szintű komposztálás emberigénye 1–3 fő, napi 2–3 óra munkával. Egy profi irányított komposztálási protokollal 8–10 hét alatt lesz kész a komposzt, így egy évben 3–5 komposztálási kör indítható egy adott területen.

Bérmunkában

Örvendetes, hogy megjelentek Magyarországon azok a szolgáltatók, akik bérmunkában biztosítják a telepi komposztálást, és profi komposztmesterek. Így lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaság belekóstoljon a technológiába.

Regionális komposzttelepek

Adott lenne a lehetőség, hogy a hozzánk legközelebbi regionális komposzttelepről vásároljunk komposztot. A minőség azonban erősen kérdéses! Javasoljuk, hogy vonjanak be szakembert az adott telep módszertana és kész komposztja felülvizsgálatára! Van rá magyar példa, hogy a gazdaság úgy döntött, hogy a komposzttelep évi teljes 2500 tonnás mennyiségét felvásárolja, cserébe a telep technológiai fejlesztést hajtott végre, hiszen mindkettejük számára tervezhető volt a jövő.

A komposzt használata nem csodaeljárás, hanem a biológiai alapú, humusznövelő gazdálkodás integrált része: a forgatás nélküli művelés, a takarónövények alkalmazása, a vegyszerek mennyiségének jelentős csökkentése és fokozatos kivonása, a biológiai szerek használata, az agroökológia együttesen hozza meg a sikert!

Szőllősi Gábor

erodálódott talaj humusz komposzt komposztálás komposztmester mezőgazdasági technológia növénytermesztés szervesanyag-utánpótlás talajpusztulás talajszerkezet tápanyagszint telepi komposztálás trágyaérlelés
..