A lucerna jelentősége, biológiai alapjai, telepítése

A lucerna termesztését Magyarországon Tessedik Sámuel honosította meg 1768-ban. A fenntartható gazdálkodás fontos pillangós növénye, növeli a talajok termékenységét, mert gyökérzete nitrogénben és – feltörés után – szerves anyagban is gazdagítja a talajt. A vele szimbiózisban élő Rhizobium-baktériumok évente 60-80 kg légköri N-t kötnek meg hektáronként. Mélyre hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felső, termékeny talajréteget. Elővetemény-értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz- és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó – főként a tarkavirágú fajtáknak – gyökérzete átszövi a talajt. Zöldtermése etethető hagyományosan zölden és renden szárítva szénaként, szilázs, szenázs és szárítmányok (lucernaliszt és granulátum) formájában. Kedvező táplálkozás-élettani hatása miatt humán célú fogyasztása (lucernakapszula, lucernacsíra) is terjed.

A lucerna igen fontos növény a környezetbarát és fenntartható termesztésben, ahol mint pillangós növény jelentős mennyiségű nitrogén-tápanyaggal gazdagítja a talajt. A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően külföldön is versenyképesek, így vetőmagjuk keresett egész Európában.

A lucerna termesztése az utóbbi években a világon 35 millió ha körüli, kicsi ingadozással. A világ minden részén termesztik, a földrészek közül Észak-Amerikában, az országok között pedig az USA-ban termesztik a legtöbb lucernát. Európa minden országában megtalálható. Magyarországon 2010-től 135 ezer ha körül mozgott a területe, 2016-ban viszont 195 ezer ha-ra emelkedett, míg 2017-ben pedig elérte a 200 ezer ha-t. Sajnos ezt nem az állatlétszám emelkedése, hanem a növényre adott támogatások eredményezték – ami indokolt is!

Magyarországon legjelentősebb a kékvirágú lucerna, majd ezt követően a tarkavirágú. A tarkavirágú (homoki) lucernafajták elsősorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag- és/vagy vízkészletét, ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken – főleg homokon – terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységű talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal.

Olimpia – tarkavirágú típusú (fajhibrid) lucernafajta

A Nemzeti Fajtajegyzékben 2018-ban 25 fajta van regisztrálva – csak ezek termesztése javasolható, mivel az itt szereplő (zömében magyar nemesítésű fajták) 4 éves gazdasági értékvizsgálatukat megállapító kísérletekben (az ország több Fajtakísérleti Állomásán) bizonyították, hogy Magyarországon kifagyás veszélye nélkül, biztonságosan termeszthetők és jó minőségű, nagy termésre képesek. Nagy kiterjedésű homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi hátság) fenntartható hasznosítására a tarkavirágú ’homoki’ lucerna fajták a legalkalmasabbak. A legújabb tarkavirágú fajhibrid fajta: az Olimpia, amely nemcsak gyenge, de jó termékenységű talajokon is a legnagyobb fehérjehozamot biztosító vékonyszárú, leveles fajta.

A lucerna tavaszi tiszta (takarónövény nélküli) telepítése javasolt. Tavaszi telepítés biztonsága a csapadék nagyobb valószínűsége miatt általában jobb. Viszont a nyárvégi telepítés előnye a következő évi nagyobb termés és kisebb gyomosodás. Ennek ellenére csak akkor válasszuk a nyárvégi telepítést, ha a talajban a keléshez szükséges nedvességet biztosítani tudjuk (vízmegőrző talajművelés, öntözés).

Önmagában történő (tiszta) telepítés esetén nemcsak a telepítés biztonsága, de a lucerna várható termése is növelhető. Öntözetlen, csapadékszegény körülmények között és nyárvégi telepítés esetén minden esetben takarónövény nélkül vessük a lucernát. Tavaszi takarónövényes telepítés (pl. zabbal) deflációnak (szélerózió) kitett területeken indokolt, hogy megvédje a sekélyen vetett lucernát (magot) a szél általielhordástól. A takarónövény nélküli, tiszta telepítés esetén egyenletesebb és optimális növényszámú állományt érhetünk el, míg takarónövényes vetéssel ritkább lesz a lucerna, és az értékes terméskiesést a takarónövény termése sem pótolhatja. A lucerna tiszta telepítése általánosan javasolható nemcsak nyárvégi, de tavaszi telepítésben is. Vetési paraméterek: vetőmagmennyiség 20 kg/ha (8-10 millió csíra), vetésmélység 1,5-2 cm, gabona sortávolságra (12-15 cm) – és ami még nagyon fontos: „két henger közé vetni” – azaz vetés előtt tömör, aprómorzsás magágyat készíteni, és vetés után is hengerezni – a gyors, egyöntetű és biztos kelés érdekében!

Kruppa József
címzetes egyetemi tanár