A lucernatermesztés biológiai alapjai

A magyar lucerna vetőmag pedig jól exportálható észak- és dél-Európába egyaránt. A világon 33 millió hektáron termesztik. Észak-Amerikában (USA) termesztik a legtöbb lucernát, majd Európában, a többit pedig Ázsiában. Magyarországon a vetésterülete 150 ezer hektár körüli, ez a 1996-2000 évek átlagának (216 ezer ha) 70%-a.

A lucerna terület csökkenése szorosan összefügg az állatállomány csökkenésével.

Átlagtermése 5 t szárazanyag /ha körüli, ami jobb agrotechnikával (öntözéssel) lehetne akár a duplája is (Kruppa, 2010).

A KSH adatai szerint 2012-ben a lucerna betakarított területe 128 ezer hektár, ami 3%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Az összes 430 ezer tonna lucerna szárazanyag-termés hektáronként 3,36 tonnás termésátlagot jelent, ami 25%-kal maradt el az előző évitől.

Ennek oka elsősorban a rendkívüli csapadékhiány volt.

A lucerna igen fontos növény az integrált termesztésben, ahol mint pillangós növény jelentős mennyiségű Nitrogén tápanyaggal gazdagítja a talajt.

Nagy kiterjedésű homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi Hátság) fenntartható hasznosítására (AKG-Integrált növénytermesztés) a lucerna fajok közül tarkavirágú „homoki” lucerna (Medicago varia) a legalkalmasabb.

A lucerna termesztését Magyarországon Tessedik Sámuel honosította meg 1768-ban.

A fenntartható gazdálkodás fontos pillangós növénye, növeli a talajok termékenységét, mert gyökérzete nitrogénben és – feltörés után – szerves anyagban is gazdagítja a talajt.

A vele szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok évente 60-80 kg légköri N-t kötnek meg hektáronként.

Mélyre-hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felső termékeny talajréteget.

Elővetemény értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással.

Víz- és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó – főként a tarkavirágú fajtáknak – gyökérzete átszövi a talajt.

Magyarországon legjelentősebbek a Kékvirágú lucerna, majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna fajok.

A tarkavirágú (homoki) lucerna fajták – elsősorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén – igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag-és/vagy vízkészletét.

Ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken, főleg homokon terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységű talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal (Kruppa, 2006).

1. kép Tarkavirágú (fajhibrid) lucernafajta

A lucernatermesztés biológiai alapjai Magyarországon

A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően külföldön is versenyképesek és így vetőmagjuk keresett egész Európában.

A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 31 fajta (1. táblázat) zömében magyar nemesítésű.

Magyarországi termesztésben a legjelentősebb a Kékvirágú lucerna (Medicago sativa), majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna (Medicago varia).

A fajtaminősítő hatóság e két fajt és a fajtákat nem különíti el a Nemzeti Fajtajegyzékben, hanem egységesen Lucerna (Medicago sativa L.) néven sorolja be.

Ettől függetlenül azonban figyelemre méltó az az előny, amellyel a tarkavirágú típusú fajták rendelkeznek, és ami gazdasági szempontból is előnyös: ez pedig a felszínhez közeli kb. 2 m-es talajrétegben figyelhető meg a rendkívül dús mellékgyökérzetben.

A főgyökere elágazik és – a kékvirágú fajtákhoz hasonlóan – mélyre hatol.

Ennek révén jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag-és vízkészletét és szárazságtűrőbbek.

Korábban ezért ezeket a fajtákat – elsősorban a kisvárdai nemesítésű „homoki lucernákat” a gyengébb területeken – főleg homokon telepítették. A legújabb tarkavirágú fajhibrid fajta az Olimpia.

Magyarországon (Pannon medence) szaporításra legalkalmasabbak azok a tájegységek, ahol a virágzás és betakarítás időszakában meleg, száraz időjárás jellemző.

Talaj szempontjából a gyengébb termékenységű talajok (meszes homok, réti) jobbak a vetőmagtermesztésre.

Ezt tükrözi a magyarországi szaporító területének elhelyezkedése is, amely az alföld melegebb-szárazabb tenyészidőszakú, talajadottság szempontjából pedig gyengébb termékenységű területeire koncentrálódik.

A lucerna vetőmag szaporítások 85%-a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Heves megyében helyezkedik el.

A hazai termesztők ellátásán kívül jelentős a lucerna vetőmag export és külföldi fajták céltermeltetése is folyik Magyarországon.

1. táblázat. Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő lucerna fajták 2012-ben. (Forrás: NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Fajtakísérleti Főosztály)

A lucerna telepítésének szempontjai

A lucerna tavaszi tiszta (takarónövény nélküli) telepítése javasolt.

Tavaszi telepítés biztonsága a csapadék nagyobb valószínűsége miatt jobb.

Viszont a nyárvégi telepítés előnye a következő évi nagyobb termés és kisebb gyomosodás.

Ennek ellenére csak akkor válasszuk a nyár végi telepítést, ha a talajban a keléshez szükséges nedvességet biztosítani tudjuk (vízmegőrző talajművelés, öntözés).

Önmagában történő (tiszta) telepítés esetén nemcsak a telepítés biztonsága, de a lucerna várható termése is növelhető.

Öntözetlen, csapadékszegény körülmények között és a nyárvégi telepítés esetén viszont minden esetben takarónövény nélkül vessük a lucernát.

A takarónövény nélküli, tiszta telepítés esetén egyenletesebb és optimális növényszámú állományt érhetünk el, míg takarónövényes vetéssel ritkább lesz a lucerna és az értékes terméskiesést a takarónövény termése sem pótolhatja.

A lucerna tiszta telepítése általánosan javasolható nemcsak nyárvégi, de tavaszi telepítésben is.

Vetési paraméterek: vetőmagmennyiség 20 kg/ha (8-10 millió csíra), vetésmélység 1,5-2 cm, gabona sortávolságra (12-15 cm) – és ami még nagyon fontos: „két henger közé vetni”, azaz vetés előtt tömör, aprómorzsás magágyat készíteni és vetés után hengerezni!