A pelletált szerves tápanyagforrások jelenlegi helyzete,fejlesztési lehetőségei

Helyzetbemutatás

A hazánkban forgalmazott pelletált szerves trágyák zöme igen hosszú utat tesz meg, míg eljut a gazdálkodóhoz. Mintegy 10-12 éve tettre kész kereskedők elsősorban Olaszországból és Hollandiából hozták be Magyarországra, és engedélyeztették a pelletált szervestrágya-termékeket, elsősorban professzionális kertészeti hasznosítási céllal. Ezt követően a piaci térhódítás töretlen maradt, eltekintve attól a jelenségtől, hogy egyre több új szereplő jelent meg elsősorban árversenyt teremtve a formulázott szervestrágya-készítmények palettáján. Az előzetes becslések alapján a Magyarországon potenciálisan értékesíthető pelletált/granulált szerves trágyák mennyisége mintegy 90-100 ezer tonnára tehető. Azt is feltétlenül le kell szögezni, hogy mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt meghatározó hazai gyártókapacitások jelentős fáziskéséssel tudtak hasonló termékekkel megjelenni. A jelenség legfőbb okai között a következőket találjuk.

• Információhiány, a piaci trendek lassú és vontatott követése.
• Tőkehiány: a rendelkezésre álló hulladékhő esetén egy 1000 tonna/év kapacitású gyártóüzem létesítéséhez legalább 60 millió forint szükséges a technológiai elemek tekintetében.
• A gyártáshoz és létesítéshez, a termék forgalomba hozatalához szükséges engedélyek megszerzésének tetemes idő- és költségigénye.
• A lemaradás tetten érhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalban jelen publikáció tárgya szerint bejelentett találmányok, megadott szabadalmak számában.

Minőség

Érdemes fizikai-kémiai és ökotoxikológiai paraméterek alapján is értékelni a napjainkban alkalmazott formulázott szerves trágya készítményeket. A 36/2006 (V. 18.) FVM rendelet nem teszi lehetővé, hogy a készítményben lévő összes szerves anyag minőségéről és stabilitásáról információt kapjon a gazdálkodó. A pelletált szervestrágya-készítmények elsősorban szervesanyag-források, a jó minőségű stabil humuszanyagok mennyisége nagymértékben függ a feldolgozás során alkalmazott aerob stabilizációs vagy komposztálási folyamat időtartamától és annak technológiájától. A részlegesen lekomposztált, valamint anaerob környezeti feltételek mellett rövid ideig érlelt szerves trágyák jelentős mennyiségben tartalmazhatnak növényi csírázást, növekedést gátló vegyületeket: indolt, szkatolt (Alexa László – Dér Sándor: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai, 1998). A C/N-arányon túl, a pelletált szervestrágya-termékek szervesanyag-tartalmának stabilitása, a humifikáltság mértékének megállapítása céljából egyáltalán nem alkalmazzák a Hargitai (1972) által kidolgozott módszert, amely kétoldószeres formában az oldatok fotometriás extinkciós értékeinek megállapításán alapul az összes humusztartalom ismeretében.

A szervestrágya-termékek stabilitásának és érettségének másik fontos indikátoraként szolgálhat a nitrogénkészleten belül mérhető ammónium-N/nitrát-N arány (California Compost Quality Council, 2001: Compost Maturity Index), amely objektív mutatószámként szolgál valamennyi biológiailag lebomló szerves hulladékból vagy melléktermékből nyert szerves tápanyagforrás aktuális állapotáról.

Alapanyagok a pelletált szerves trágyák előállításához

A pelletált szerves trágyák alapanyagai között legfőképpen baromfi-, szarvasmarha- és kisebb arányban lótrágyát találhatunk, a makrotápelem-készlet növelése érdekében vér-,csont-, hús- és szarulisztet vagy műtrágya-hatóanyagot alkalmaznak. A hazánkban működő mezőgazdasági biogáz-üzemekben a fázisbontással nyert legalább 23%-os szárazanyag tartalmú fermentoriszap mennyisége kapacitásonként 1000-15000 tonna között mozog évente. Az értékes mezőgazdasági biogáztrágya többlépcsős technológia segítségével sikeresen pelletált késztermékké transzformálható a rendelkezésre álló többlet hőenergia kiaknázásával. Az alapanyag-összetétel, -homogenitás, -szemcseméret alapjaiban meghatározza a pelletált késztermék minőségét. Egy átlagos 6 mm átmérőjű trágya pellet megfelelő mechanikai stabilitásához átlagosan 1-1,2 mm-es szemcseméretű homogén alapanyag javasolt, amely jó minőségű aprítóberendezéssel könnyedén teljesíthető. Ugyanakkor a forgalomba hozott granulált vagy pelletált készítmények mechanikai stabilitásáról, kopásállóságáról egyetlen termékismertetőben sem találunk utalást, pedig mindez a szállíthatóságot, termőterületen való kijuttatás formáját, minőségét közvetlenül befolyásolja. Mezőgazdasági kierjedt biogáztrágyából 23%-os betáplálási nedvesség tartalom mellett 15,4%-os nedvesség tartalmú, 97%-os kopásállósági indexel (Du) rendelkező pelletált végtermék nyerhető (GINOP-2.1.1-15-2015-00275 K+F+I projekt, 2016).

A mezőgazdasági biogáz üzemi fermentoriszapok mint potenciális alapanyagok fontosabb jellemzői

A biogáz üzemekből származó fázis-szétválasztás előtt álló fermentlevek legfontosabb jellemzői (BIOKOMP4 Jedlik Ányos kutatási projekt adatbázisa alapján, 2008-2010) az alábbiak.

– A pH-értékük gyengén lúgos, lúgos tartományban szóródik. – A biogáz-üzemi maradékanyagok C/N-aránya 5 alatt van, szemben a hígtrágyákra jellemző 5-14 közötti értékekkel. A pH-állapot, hőmérséklet függvényében nitrogénkészletük sérülékenynek tekinthető.

– Külön figyelmet érdemel, hogy az összesnitrogén-tartalom döntő hányada ammónium-N formában van jelem, amely az összes mennyiség 60-85%-át jelenti, szemben a hígtrágyákra jellemző 40-65% közötti értékkel.

– A szeparálás után nyert szilárdfázis foszforkészlete jelentős, szárazanyagra vetített foszfor-pentoxid tartalom 3-6 tömeg% között mozog átlagosan, az összes szervesanyag mennyisége jóval 50 tömeg% felett van.

– A fertőzőképességi mutatószámokat tekintve az istállótrágyák, hígtrágyák f. coliform-száma nagyságrendileg meghaladhatja a mezőgazdasági biogáz-üzemi fermentoriszapokban mért indikátor sejtszámát (L. Wang et al., 2004: SURVIVAL OF FECAL BACTERIA IN DAIRY COW MANURE, American Society of Agricultural Engineers, 47: 1239-1246.). – A fázisszétválasztás után nyert legalább 23%-os szárazanyag-tartalmú víztelenített mezőgazdasági biogáztrágya lignocellulóz rostokkal jól átszőtt, szerkezetes, könnyű mozgatni, kedvező légjárhatósággal rendelkezik 60% nedvesség tartalom alatt, térfogattömege 0,5-0,65 t/m³ tartományban mozog.

Szolnoky Tamás

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök