A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-től hatályos fontosabb változásai

2010-től belép egy új fogalom a szuper bruttósítás.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetén a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelmek munkáltatói és kifizetői járulékával illetve EHO mértékkel növelt összege (+27%).

Személyi jövedelemadó mértéke: az alsó adókulcs sávhatára 1.900 e Ft-ról 5.000 e Ft-ra módosul:

0 – 5.000.000 Ft között 17%

5.000.001 Ft-tól – az 5 MFt feletti rész 32%-a + 850.000,- Ft

Adójóváírás: 2010. évtől 17%, maximum 15.100 Ft/hó lehet az adójóváírás.

Amennyiben az éves jövedelem nem haladja meg a 3 millió 188 ezer Ft-ot teljes mértékű adójóváírás jár, amennyiben meghaladja 4.698 e Ft jövedelemig még részleges adójóváírás jár, 4.698 e Ft feletti éves jövedelemnél nem jár adójóváírás!

További lényeges változások:

– Az egyéni vállalkozás és társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jövedelemének kiegészítése:

Ez az egyéni vállalkozók, és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak jövedelem kiegészítésére vonatkozik, amennyiben a havi díjazásuk nem éri el az adóévben a főtevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő kereset összegét, amelyet az Állami Foglakoztatási Szolgálat az adóévet megelőző évre közzétett FEOR számok szerint tesz közzé.

Ha a havi díjazásuk nem éri el a közzétett összeget, akkor a vállalkozói osztalékalapból illetve a társaságnál meghatározott osztalékból a különbözet (a hiányzó jövedelemre) ki kell egészíteniük, amely összevonandó jövedelemként adózik, így csak a maradék összeg adóztatandó osztalékként.

A társaságnak igazolást kell adnia a társasági adó átlagos mértékéről, mert a kettős adóztatás elkerülése miatt ezzel korrigálható a jövedelem.

(EVA-sokra és átalányadózó egyéni vállalkozókra ez a kötelezettség nem vonatkozik, de a kiegészítő tevékenységű vállalkozókra igen)

– Megszűnő adókedvezmények:

• tandíjkedvezmény;
• alapítványi kedvezmény;
• biztosítások kedvezménye;
• magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó kedvezmény;
• alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény;
• háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.

– Megmaradó adókedvezmények:

• súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye;
• őstermelői kedvezmény;
• családi kedvezmény;
• hosszú távú megtakarításhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj előtakarékossági befizetések) kapcsolódó kedvezmények.

Kedvezményesen (25%-al) adózó béren kívüli és egyéb juttatások:

• helyi bérlet (nincs korlát, de 25%-os adó terheli);
• munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári befizetés (minimálbér 50%-ig 25%-os adó felette természetbeni juttatás (54%+ 27%);
• munkáltatói önkéntes egészségpénztári befizetés (minimálbér 30%-ig 25%-os adó felette természetbeni juttatás (54%+ 27%);
• foglalkoztatói hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés (a minimálbér 50%-ig 25%-os adó felette természetbeni juttatás (54%+ 27%);
• magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés (egyedi korlát a tagdíj-kiegészítés lehetséges összege) 25%-os adó felette természetbeni juttatás (54%+ 27%);
• üdülési csekk juttatása (egyedi korlát a minimálbérig 25%-os adó felette természetbeni juttatás (54%+ 27%);)
• iskolakezdési támogatás (minimálbér 30%-ig 25%-os adó felette természetbeni juttatás (54%+ 27%);
• meleg étkeztetés (egyedi korlát 18 e Ft/hó) adó 25% felette természetbeni juttatás (54%+ 27%).

– Teljes adókötelezettséggel (54% + 27%) járó béren kívüli és egyéb juttatások:

• hideg étkeztetés havi 6 ezer Ft értékig;
• művelődésintézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig;
• csekély értékű ajándék legfeljebb évi 3 alkalommal a minimálbér 10%-ig
• ruházati költségtérítés.

 Adómentes béren kívüli és egyéb juttatások:

• ingyenesen biztosított internet- és számítógép-használat, (ingyenes számítógép juttatás adóköteles);
• iskolarendszeren kívüli képzés, ha képzés a tevékenység ellátásához kell;
• csoportos személyszállítás;
• munkaruha juttatás;
• üzemanyag-megtakarítás 100 e Ft-ig;
• nemzetközi áru- és személyszállítók napi díjából 25 EUR.

Adóterhet nem viselő járandóság:

• munkáltatói lakáscélú támogatás 1,5 MFt-ig
• szép korúak jubileumi juttatása
• katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja

Adóelőleg: a kifizető felelőssége megnövekszik

Nyilatkozat kell az adózót, ha a bevallásban közölt (megjelölt) költséghányad az eredeti nyilatkozathoz képest 5% ponttal eltér, annál a nyilatkozat feletti részre 39%-os adófizetéssel jár! Valótlan nyilatkozat esetén +12% a különadó,

Adószámos magánszemélytől ezután nem kell levonni az előleget, kivéve, ha kéri.

Reprezentáció, üzleti ajándék: az árbevétel 1%-a (de legfeljebb 25 MFt) SZJA és járulékmentesen elszámolható reprezentációs költségként illetve 10000 Ft-ot meg nem haladó üzleti ajándékként a foglalkoztatott létszám alapján számított 5000 Ft/fő; Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány esetén a reprezentáció és üzleti ajándék értéke nem haladhatja meg az összes ráfordítás (de legfeljebb az összes bevétel) 10%-át.

Ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál keletkező egyéb jövedelem:

Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaságnak a tagja és közvetlen vagy közvetett részesedése eléri a 25%-ot, (közeli hozzátartozói tulajdonnal együtt) egyéb jövedelem minősül az ellenőrzött külföldi társaság adóév utolsó napján kimutatott – a felosztott osztalékkal csökkentett – adóeredményéből a részesedése arányában megállapított rész.

Előrehozott külföldről származó osztaléknak minősíthető.

Ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés átruházásának, társaságból történő kivonásának adóztatása külföldi magánszemély esetén: 25%-os forrásadót kell fizetnie a külföldi illetőségű magánszemélynek – a TAO (társasági adó) tv. szerinti – az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedésének ellenérték fejében történő átruházásából származó árfolyamnyereség után.

Forrásadó köteles kamat, jogdíj, szolgáltatási díj (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac- közvélemény-kutatás…) fizetése külföldi illetőségű magánszemély részére: Olyan külföldi magánszemélyeknek (aki olyan ország adóilletősége alá tartozik, amely országgal nincs kettős adóztatási egyezménye Magyarországnak) fizetett díj egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30%.

Egyéb változások:

Kamatkedvezmény adója nő 54%-ra; a munkáltatóra vonatkozó speciális szabályok megszűnnek, átmeneti rendelkezés alapján a 2009. november 30-áig megkötött szerződésekre a kifizető választhatja a 2009. december 31-ig hatályos szabályok alkalmazását, erről a magánszemélyt értesíti

Választhatja az egyszerűsített bevallást, akinek ekhos-s jövedelme volt

Örökléssel szerzett értékpapír szerzési értéke pontosított

Szövetkezeti tagi kölcsönök kamata felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg

2010-től ismét nincs külön rendelkezés arról, hogy a kifizető (nem foglalkoztató) által történő természetbeni juttatás körülményeit vizsgálni kellene, hogy az a tevékenység ellenértéke-e.

Egységes átszámítási szabály került megalkotásra. Bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Krenovszkyné Lovász Andrea

okl. adószakértő