A korszerű szerves trágyák által nyújtott tápanyag-utánpótlásról több alkalommal szóltunk az Agrárágazat hasábjain, legutóbb például az olasz eredetű, granulátum formában kínált egyik neves márkáról. A gazdaboltokban jó pénzért cseh, olasz, német, holland és szlovén készítmények is beszerezhetők, hazai nincs. Még nincs. A korszerű szerves trágyák gyártására és forgalmazására itthon alig néhány cég vállalkozik.
Magyarországon általánosan műtrágyázásra rendezkedtek be a növénytermesztő gazdaságok.
Az agárvállalkozók 2010-ben az előző évinél 5 százalékkal nagyobb mennyiségben, 1,1 millió tonna műtrágyát használtak fel. Ennek nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag tartalma összesen 385 ezer tonna volt, ám ezzel együtt még nem vagyunk túl a gazdasági válság okozta mélyponton, hiszen a tavalyi mennyiség elmarad a 2005 évi szinttől. Különösen a foszfor- és a káliumpótlás szorult háttérbe, ez pedig hosszútávon elégtelen tápanyagellátáshoz vezet.
A növények fejlődéséhez szükséges tápanyag-féleségek utánpótlását megteremtő műtrágyázás valós alternatívája lehetne az állattartó telepeknek gondot/nyűgöt okozó szerves trágyák modern szerves trágyává alakítása, majd felhasználása.
Befejezetlen termékpálya
Az ATK I és ATK II pályázatok meghirdetői annak idején jelezték, hogy a trágya- és hígtrágya környezetkímélő elhelyezése az egyik kulcskérdése az állattartásnak, a tartott állatok létszámának növekedésével pedig arányosan egyre fajsúlyosabbá válik. Az állattartó telepek a két tengelyben elérhető források segítségével mintegy 1900 pályázatot befogadva, kevéssel több, mint 300 milliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak az állattartás korszerűsítésére, közte a trágyalehelyezés környezeti kockázatainak csökkentését célzó fejlesztésekre, beruházásokra, amely érinthette az állattartó telepeken képződő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló építészeti, technológiai és gépberuházásokat egyaránt. A trágya-kérdés pontos számbavételére mindeddig nem találtunk érdemi adatsorra, hiszen számos telephelyen még ma is folynak a fejlesztések. A 2007-2013 közötti félidei értékelésre támaszkodó becslések szerint a beruházásoknál (s várhatóan a trágyakezelés területén is) jelentős „beragadás” várható, s a válság miatt várhatóan több pályázó visszalép a pályázattól.
Az Agrárkutató Intézet egy korábbi elemzése szerint a sertéstelepek jelentősebb koncentrációban találhatók Győr-Moson-Sopron megye déli területein, ahol a szarvasmarha koncentráció is jelentős. A szarvasmarha telepek megoszlása alapvetően azonos jegyeket mutat a sertéstelepekkel, kis mértékben szórtabb elhelyezkedéssel. A nagyméretű juhászatok három megyében koncentrálódnak: Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. A kacsa és lúd állomány a dél-alföldi régióban koncentrálódik, míg a házityúk állomány mennyisége Baranya, Vas és Komárom-Esztergom megyékben jelentős. Ebből következtethető ki, hogy a szerves trágya környezeti hatása is e területeken számottevő.
A nagy létszámú (40 ezer férőhely feletti) baromfi- és (2 ezer sertés férőhely, vagy 750 koca férőhely feletti) sertés-telepek esetében a szigetelt trágyatároló megépítésére a támogatás mértéke nitrát-érzékeny területen a beruházási költségeknek akár 75 százaléka is lehetett. Az állattartó telepek legfőbb negatív környezeti hatása a trágyakezelés elavult technológiáihoz köthető, amelyek esetleg nem felelnek meg a környezetvédelem követelményeinek. A hígtrágya mezőgazdasági hasznosítása meglehetősen költséges, mert a szakszerű technológiához a hígtrágyát megfelelően kell gyűjteni, tárolni és kijuttatni. A probléma állatfajok és tartástechnológiák szerint eltérő súllyal jelentkezik. A sertésólak esetén a hígtrágya megfelelő kezelése a legnagyobb gond (2009-ben az összesen keletkező 5,2 millió köbméterből erre az ágazatra jutott mintegy 4,5 millió köbméter – 87 százalék). A szarvasmarhatartó istállók döntő többsége almos tartástechnológiával üzemel, ott a hígtrágya okozta problémák általában nem jelentősek. Azonban ezeken a telepeken is számolni kell a szennyvízzel a fejő és tejkezelő-, illetve az állatvágásra kialakított épületekben.
Van már tapasztalat
Szerettünk volna többet megtudni a trágyakezelésre fordított pénzek hasznosulásáról és a feldolgozás színvonaláról. Az agrárkutatók friss számokkal nem tudtak még szolgálni, azonban jelezték, a nitrát adatbázissal kapcsolatban a legfrissebb, teljesen feldolgozott időszak 2008.09.01.-2009.08.31., illetve az idei évtől web-en keresztül is volt lehetőség adatszolgáltatásra, amely kis mértékben bővítette az adatszolgáltatók körét. Ettől függetlenül a rendszerből nyerhető, szakmailag is elfogadható következtetések köre szűk, és jelentős óvatosságot kíván. Ennél közelebb nem jutottunk a Magyar Állattenyésztők Szövetségében sem. Ott olyan választ kaptunk, hogy hazánkban nem okoz különösebb gondot a hagyományos istállótrágya elhelyezése.
A vértesszőlősi központú Agricola Mezőgazdasági és Ipari Zrt. vezetői azonban – látva a holland és a francia állattartók innovációit – egy félbe maradt megoldásként ítélték meg a baromfi ólakból kikerült trágya hagyományos elhelyezését és későbbi hasznosítását, noha az itteni és a szőnyi telephelyük környéke átlagos-közepes besorolást kapott a nitrát érzékenysége alapján. A nyolcvanas évektől baromfitartással foglalkozó társaság az elmúlt évtizedben folyamatosan bővítette és korszerűsítette a tartási körülményeket. Új építésű hűtőházakban tárolják a tojást, s üzembe állítottak egy óránkénti 60 ezer tojás válogatását és jelölését végző gépsort. A két telephelyen idővel feljavított ketreces tartástechnológiára tértek át, és jelenleg 180 ezer madarat gondoznak, ebből 100 ezer jércét. Aki dolgozott már tilalmi időközben tárolt baromfi trágyával, jól ismeri a száraz kéreg alatti aerób folyamatok leírhatatlan szaghatásait. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a trágya minősége meglehetősen ingadozó, ráadásul a szántóföldi terítése jelentős gépi kapacitásokat köt le, a munkálatokkal gyorsan kell végezni.
Az Agricola telephelyein felállítandó két trágyafeldolgozó építését 2008-ban kezdték el. A pályázaton nyert MVH és európai uniós támogatás mellé szereztek banki hitelt, s felhasználták az erre a célra félretett pénzüket is.
A vértesszőlősi és a szőnyi baromfitrágya feldolgozása egy japán technológia meghonosításához kötődik. A cég igazgató-elnöke Görögországban tanulmányozta a granulátum készítő eljárást és annak műszaki feltételeit. A japánok német közreműködővel léptek az uniós piacokra, ennél fogva nehéz utólag elválasztani, hogy a technológiában mi az ősi japán megoldás s mi a hozzáadott német gondolat. A magyar cég vezetői – látva a tartástechnológiát szigorító európai törekvéseket – időben ráéreztek arra, hogy az ólak mentén felhalmozódó trágyával nekik is kezdeni kell valamit. Mikor a magyar állam kötelező trágyakezeléseket írt elő, addigra az Agricolánál engedélyezett tervekkel rendelkeztek.
Az új technológia lehetővé teszi a folyamatos feldolgozást, ennek mellékhatásaként elejét lehet venni a szaghatásoknak. A német-magyar együttműködésnek köszönhetően idővel az Agricola előlépett az eljárás hazai és kelet-európai képviselőjének. Közvetítésükkel Békéscsabán épült fel az ország harmadik granulátum gyártó üzeme. Míg Békéscsabán és Szőnyben idestova két éve lakossági panaszmentesen működtetik a feldolgozókat, addig Vértesszőlösön egy biofiltert kell kiegészítésként üzembe állítani, ugyanis a helyi sajátos légmozgások következtében esténként visszaáramlott az ammóniával telített gőz a lakott településrészek fölé. Egyéb jellemzőiben közös a tapasztalat: a kész trágya granulátumnak nincs semmilyen kellemetlen szaghatása. Száraz helyen nagy mennyiségben is tárolható – ömlesztve vagy csomagolva, akár kis kiszerelésben, akár big-bag zsákokban stb.
Meggyőzték a hatóságot
A trágya a tyúk rövid emésztőrendszere miatt számos mikroelemet tartalmaz. Az Agricola-nál alkalmazott aerób fermentációs eljárás során a kádba juttatott nyers trágyában elindul egy heves érés. A 70 Celsius fok körüli üzemi hőmérsékleten elpusztul minden élőlény, a patogén orgazmusok, valamint az emésztetlenül maradt gyomnövények magjai is. A heves érési folyamat végére az ólakból kikerülő trágya térfogata jelentősen csökken az elillanó nitrogén- és a víztartalma miatt, illetve attól, hogy a folyamatos keveréstől tömörödik a szerves anyag. A szállítószalagról táplált 4,15 méter széles kádban a 0-4 milliméter átmérőjű granulátum két hét alatt nyeri el végső formáját, miután az önjáró keverő-berendezés körbejárta a kád teljes hosszát. A keverő-berendezés működtetése automatizált, üzemeltetése egyszerű és költségkímélő, felügyelete és kezelése egy ember munkáját igényli.
berendezhető). Az első berendezés pályázati befogadásáért sokat kellett lobbizni, mert a szárazabb, ketreces baromfi trágyát a magyar hatóságok két éve még megrögzötten hígtrágyaként tartották nyilván.
A forgalmazó német cég mérnökei az istállók férőhely kapacitásához igazítottan készítették, készítik el a berendezés méreteit, többek közt az optimális levegőztető rendszert, illetve határozzák meg a trágyaforgató motorok teljesítményét, a stadionok futópályájára emlékeztető kádnak a hosszát, az érlelő, szárító térfogatát stb. Egységes gyakorlatot követve a gépi anyagmozgatást igénylő tágas üzem padozatát nitrát érzékeny vízzáró réteggel kell borítani.
Az így készített szerves granulátum akár ősszel, akár tavasszal kiszórható ugyanazzal a műtrágyaszóróval, mint maga a műtrágya. A korszerű szerves trágya előnye abban is megmutatkozik, hogy a hagyományos trágya vagy komposzt terítésekor a súlyosan megrakott vontató végighaladva a sorokon, a szántáson, tömöríti a talajt. Ellenben a műtrágyánál is jóval könnyebb granulátum kiszórása közben kevésbé rongálódik a talaj, mivel kisebb erőgéppel lehet a földekre menni.
Az Agricola ökológiai terméke egyelőre korlátozottan igazolja áldásos előnyeit a növénytermesztők és a szőlősgazdák előtt. A takarmányt és az almozáshoz szükséges szalmát megtermelő szőnyi gazdák, a tilalmi időket megtartva, két éve baromfi granulátum trágyával kezelik földjeiket. A trágya beltartalma adott (foszfor és kálium tartalma természetes eredetű anyagok hozzáadásával fokozható) – ennél fogva kiszámítható a hektáronkénti földbe juttatandó mennyiség, alakja bogyós, kemény száraz, abszolváló képessége kiváló.
Engedélyekre várva
Az ökológiai fejlesztés következő fontos állomása lesz a hazai forgalmazás megteremtése. Már túljutottak a beltartalmi és gyomosító hatásvizsgálatokon, rendben találták a humán toxikológiai jellemzőket egyaránt. A laboratóriumi elemzések birtokában a szakhatóságtól várhatóan néhány hónap múlva kézhez kapja az Agricola Zrt. a forgalomba hozatali engedélyt is. Ezzel elhárul az utolsó akadály a hazai gyártású, Európa-szerte alkalmazott ökológiai, korszerű tápanyag-utánpótlást nyújtó készítmény elől, bővítve a hasonló és rokon technikákkal készített cseh (szarvasmarha, juh, ló), szlovén, olasz (baromfi, szarvasmarha), holland és német szerves granulátum trágyák gazdabolti és a bevásárlóközponti kínálatát.
