A szomszéd fűje mindig zöldebb?

A jól ismert magyar közmondás többször is felmerült beszélgetésünkben, hiszen a legjobb eredmények hallatán sem tudok elvonatkoztatni attól a termelői magatartástól, amellyel a többi gazda (nevezzük szomszédnak) technológiáját, eredményeit, hibáit és sikereit figyeljük. Blum Zoltánt ennek a gondolatnak a mentén fajtaválasztási szokásainkról, de leginkább a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft. által képviselt hibridek sikeréről kérdeztem.

– Mire a gazdálkodók a betakarításon és az őszi vetésen túl vannak, gyakorlatilag lezárva a termelési ciklust, önök is számba vehették már a legújabb eredményeiket, és nyilvánosságra kerültek a legfrissebb mutatók. Mit jeleznek az idei számok?

Vállalatcsoportunk kifejezetten jó évet zárt, büszkék vagyunk cégeink – RAPOOL Hungária Kft., SAATEN-UNION Hungária Kft., Mezőmag Kft. – sikereire, eddigi legszebb eredményeinkre. De gyorsan hozzá is kell tennem, hogy az előrelépés nemcsak az eladott vetőmagok mennyiségében jelentkezik, hanem növekvő mértékű hazai vetőmagtermesztést is jelent. Tehát közös a sikerünk a gazdákkal.

– Örök kérdés ilyenkor: mi a siker titka? Ha megvizsgálnánk a számok mögötti tendenciákat – keresve a magyarázatot –, mire jutnánk?

Nincs szó titokról: amennyiben jó fajtákat, jó hibrideket tudunk kínálni, s azok megfelelően teremnek hazai körülmények között, akkor lesz rájuk kereslet. Emellett persze nemcsak önmagában a terméket akarjuk piacra vinni, hanem konkrét szakmai tanácsot is adunk hozzá, ami már ritkább a piacon: ez a két érték erősíti egymás hatását.

– Jól hangzik, amit mond, de a termelőket minden irányból éri információ, ráadásul legszívesebben a saját szemüknek hisznek. Hol és mi alapján dől el a fajta-, illetve hibridválasztás?

A termelő valóban megnézi a szomszéd földjét is, de nem irigységből vagy kíváncsiságból választja az adott vetőmagot: a kiválasztott hibridnek, legyen az repce vagy kalászos, valahol már bizonyítania kellett. A repcehibridjeink például még nagyon fiatalok, csak 2011 óta ismert a RAPOOL márka hazánkban, mégis megtérült a befektetett energiánk. És a repcénél sem feltétlenül csak az elérhető termésmennyiségre kell gondolnunk, a szélsőséges időjárási körülmények között épp a termésbiztonságra alapozva döntenek egyre nagyobb számban mellettünk a termelők. Az évjáratok közötti különbségekkel ugyanis a tudatos gazdák már a termelés megtervezésekor foglalkoznak.

– A döntéseinket viszont sokkal hamarabb kell meghoznunk, mintsem hogy tudnánk, milyen idő várható. Ez a probléma nem is lehetne aktuálisabb, hiszen az idei repcevetéssel aligha várhattuk volna meg a kora őszi csapadékot, amely nem érkezett meg.

A nemesítés számtalan innovációval készül, főleg a betegség-ellenállóság és a nehezített körülmények közötti fejlődés tekintetében, de azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a repce nagyon strapabíró növény, sok mindent elvisel. Szívesen idézem fel azt a német mondást, amely szerint a termelők évente csak egyszer szoktak örülni a repcének: vagy amikor megnézik, vagy amikor betakarítják. Tehát attól, hogy a repce most nem azt a képet mutatja, amit sok termelő szeretne, még nem kell leírnunk, hiszen ez a kultúrnövény a szélsőséges körülményeket is képes tolerálni.

Igyekszünk olyan technológiai elemeket javasolni, amelyek a termelők segítségére lehetnek. Ezeket egy kiadványban is összefoglaltuk, amelynek címéül a mottónkat választottuk: „A repce a hivatásunk”. Regisztráció ellenében szakkönyvet minden repcetermesztőhöz eljuttatjuk, hogy a gyomproblémákra, a kártevőkre vagy épp a betegségekre még könnyebben fel tudjanak készülni.

Fontos tudnunk, hogy a jövőbeli sikernek csak egy részét képezi, hogy mit vetünk. Emiatt még vetőmag-forgalmazóként is azt kell mondanom: vetés után rengeteg eszköz van a birtokunkban, hogy jól végezzük a munkát. Ehhez szükséges a szakmai tudás, a szaktanácsadás – hogy a RAPOOL szerepét se hagyjam ki –, de a sikeres termesztésben a szerencse is óriási részt képvisel.

– Egy tényezőt még hiányolok a felsorolásból, amely különösen a hibridkalászosok kapcsán szokott felmerülni, mégis szinte minden növény termeléséről elmondhatnánk: ez a termelési fegyelem.

Valóban, talán nem is sikernövényekről kellene beszélnünk, hanem sikeres termesztéstechnológiákról. Az idén jelentünk meg egy új márkával, a HySEED-del, mert úgy gondoltuk, hogy a hibridkalászosainkat, a hozzájuk kapcsolódó technológiát, tudást és az említett termelési fegyelmet el kell különíteni a hagyományos fajtáinktól. Szeretnénk fókuszba állítani azokat a szükségszerű technológiai lépéseket, amelyek fontosak a siker elérése érdekében. Önmagukban ugyanis ezek a hibridek sem tekinthetők csodaszernek: arra viszont jó lehetőséget adnak, hogy a gazdálkodó átgondolja az eddig alkalmazott technológiáját és – figyelembe véve a mi javaslatainkat is – hogy van-e olyan pont a termelésében, amelyen érdemes lenne változtatni. Ez nem több, nem kevesebb, mint amit egyébként is tennünk kellene a munkánk során, a földművelés minden fázisában, a hibridek viszont ki is követelik maguknak. Ilyen elem például a korai vetésidő vagy az őszi gyomirtás jelentősége, de nem szabad elfeledkezni a csökkentett vetésnorma miatt a vetés minőségéről és precizitásáról sem: inkább kevés magot használjunk, azt viszont próbáljuk a lehető legjobb talajadottságok közé és technikai feltételekkel elvetni. Figyelnünk kell a vetésmélységre is, amelyet vetés közben sem ártana időnként ellenőriznünk.

– A „hagyományos” kalászosok esetében már tartós sikert tudnak magukénak. Ehhez képest a hibridkalászosok hová pozicionálhatók?

A fémzárolt búzavetőmag piacának körülbelül tíz százalékát képviseljük. A hibridrozs aránya ennél jóval nagyobb, ám ez azzal a sajnálatos ténnyel is magyarázható, hogy rendkívül kevés fémzárolt rozsvetőmagot használnak a termelők. Az idén viszont jelentős érdeklődés és kereslet mutatkozott hibridrozsvetőmagjaink iránt, és ebből is látszik, hogy ebben a szegmensben szintén kezdik keresni a termelők a nagy termést és a termésbiztonságot. Ez az ősz más szempontból is rendkívül fontos volt számunkra: elkezdtük a hibridárpa piaci bevezetését, amihez nagy reményeket fűzünk. Emellett csak idő kérdése, hogy a hibridtritikáléval piacra lépjünk, sőt a hibrid gyakorlatilag már elkészült, a szántóföldi körülmények közötti, biztonságos vetőmag-előállítás feltételeit kell még megteremtenünk. Egyébként, ha már a reményeknél tartunk: összességében azt látjuk, mintha a fémzárolt vetőmagok iránti kereslet országos szinten növekedne. Ez a szemlélet, illetve szemléletváltás már fél siker nekünk is.

– Többéves hagyománya van az „évadzáró” beszélgetésüknek, de nem csak repce- vagy kalászos parcellák között találkoztunk már. Nemrégiben borsófajták között sétáltunk, sőt egy borsófeldolgozó takarmányüzemben is jártunk. Ezek szerint előrelépés várható takarmányfronton is?

Tavaszi és őszi borsófajtáink sikeresen szerepelnek a köztermesztésben, felhasználásukban pedig megtörténtek az első lépések, hiszen már van olyan takarmánykeverő, amely a borsót beépítette a receptúrájába, és aktívan használja is. Természetesen hazánkban továbbra is jóval több szója fogy, mint borsó, de az alternatíva egyértelmű, a tudományos alapossággal elvégzett vizsgálatok pedig a hizlalási ciklusok lerövidülését is igazolják. Mindeközben a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülettel közös kutatásba kezdtünk, tehát valami borsófronton is határozottan elkezdődött.

Sándor Ildikó