Nagy Sándor, a strucckeltető
Nagy Sándor az általa készített strucctojás-keltetővel
20 ezer struccfiókát segített már ki a tojásokból a kiskunhalasi strucctenyésztő. Nagy Sándor immár 23 éve kezdett el ezekkel a nagytestű afrikai madarakkal foglalkozni. Mint elmondta, gépjármű-kereskedői munkáját cserélte fel erre a különös foglalkozásra, mert már hivatásként végzi a struccok tenyésztését, nevelését és értékesítését is.
Hogy fért el ebben a tojásban?
Egy nap kell a csibéknek a tojásból való kibújáshoz
A saját gyártmányú keltetőgépekben kelnek ki a tojásokból a – csirkecsibéknél jóval nagyobb – struccfiókák, melyek kibújásához elkél az emberi segítség is. Kis csőrükkel megrepesztik az igen kemény tojást, de egy napig is eltart, míg teljesen kibújnak belőle. Hihetetlen, hogy hogy férnek bele a tojásba ezek a hosszú nyakú madarak. A még esetlen fiókákat a strucc-bölcsibe teszi nevelőjük, ahol nevelőtáp és friss lucernalevél az első táplálékuk. Itt 30 fokban 2-3 hetet töltenek a kismadarak, majd átkerülnek az óvodába, ahol már a szabadban is lehetnek, de a megázástól még óvni kell őket.
Strucc-csibe óvoda
Afrika helyett az Alföldön
Azt gondolhatjuk, hogy az afrikai szavannák helyett itt élő madarak fázhatnak nálunk – különösen télen –, de Sándor határozottan állítja, hogy erről szó sincs. Az itt tenyésztett madarak már régen akklimatizálódtak az éghajlatunkhoz, és jól érzik magukat még a hidegben is. Vastag tollbundájuk ugyanis nagyon jó hőszigetelő, és megvédi őket a zord időben.
A zöldtakarmány a kedvenc
1 kiló szemes- és ugyanennyi szálastakarmányt csipegetnek föl naponta a növendék struccok, nem válogatósak – ismerteti Sándor a takarmányozásukról tudnivalókat. Majd hozzáteszi: ahhoz, hogy egyéves korukra elérjék a 100 kg-os átlagsúlyt, bizony, van mit leküldeniük a hosszú nyakukon. De ha összehasonlítjuk a súlygyarapodásukat más állatfajokéval, láthatjuk, hogy nagyon jó a takarmányhasznosításuk.
1 kakasra 2 tojó
A struccoknál a kakas a szebb
A kakasok tollazata koromfekete, alul pompázatos fehér tollakkal, míg a tojók környezetbe olvadó, szürkésbarna színűek. A legeredményesebb tojásszámot 1 kakas – 2 tojóval lehet elérni. Igazán különleges látványnak lehettem szemtanúja, amikor a legnagyobb: több mint 2,5 méteres, közel 200 kilós kakas násztáncot járt szárnyainak ide-oda emelgetésével. Sándor tapasztalata szerint mindent bevet a madár, hogy a tojásait megóvja. Először harciasan, majd bemutatót tartva próbálja megakadályozni abban, hogy kivegye a tojást a fészkükből. Egy ügyes kis „tojáslopó” szerkezet (hosszú nyélen egy strucctojás nagyságú félköríves edény) segítségével azonban gyorsan elvette az óriás madártojást nevelőjük, hogy a biztonságos, a természetesnél sokkal jobb kelési eredményt adó keltetőszekrénybe tegye őket.
Minden része kincs
A 100 kilósra megnőtt, egyéves madarakat Sándor visszavásárolja (azokat, amelyeket az óvodás kor után kihelyeztek) felnevelőiktől, és továbbértékesíti őket, vagy pedig EU-konform vágóhídon levágják őket, és szinte minden részüket (hús, bőr, toll) feldolgozzák. – Gondolj csak a revüműsorokban szereplő hölgyekre, akik mind strucctollakkal ékesítik magukat – utal Sándor a tollak újbóli hasznosítására. A legnagyobb bevételt azonban természetesen a húsuk adja.
Irány Svájc és Nyugat-Európa!
A strucchús keresett termék Európa nyugati felén. Köztudottan egészséges, sok fehérjét, kevés zsírt tartalmaz. 3-4 ezer forintot adnak a nemesebb, 2 ezret a csontosabb húsért. Magyarországon is van kereslet rá, de főleg a karácsonyi és húsvéti fogások különleges kiegészítőjeként. A jóval olcsóbb baromfihússal árban nem lehet versenyezni – osztja meg eladási tapasztalatait Nagy Sándor.
Meglátjuk majd, akár 40 évig is elélnek
Hosszú életkort is megélhetnek a struccok – ha szerencsésen tenyészmadárnak választják őket. A halasi farmon Sándor – ahogy mondja – még „csak” 23 éve neveli őket, de hallotta, hogy ennek akár a kétszeresét is megélhetik jó tartási körülmények között. Ám, hogy ez kiderülhessen, Sándor azt mondja: „bizony, én még legalább 23 évet szeretnék velük foglalkozni”.
